Hogyan tűnj ki az álláskeresők tömegéből?

Az álláskeresés embert próbáló tevékenység, hiszen állandó elutasításokkal szembesülünk, de van valami, ami még a nemleges válasznál is rosszabb; ha egyáltalán nem kapunk választ a pályázatunkra. Kinek a hibája ez? Mi a megoldás?

Ahhoz, hogy ezt megértsük, menjünk kicsit vissza az időben! Mondjuk úgy 20 évet.

Álláskeresés az internet elterjedése előtt

A 90-es évek jelentős részében még nem volt internet, és állásportálok sem léteztek. Amikor egy álláskereső meg akarta nézni az aktuális álláshirdetéseket, először el kellett mennie egy újságoshoz, hiszen akkoriban a hirdetési újságokban vagy a gazdasági hetilapokban lehetett álláshirdetéseket találni.

Hogyan tűnjünk ki a tömegből?

 

Ám amikor úgy döntött valaki, hogy meg is pályáz egy álláshirdetést, akkor kezdődtek csak az igazi nehézségek. A legtöbb otthonban nem volt számítógép és nyomtató, tehát vagy kézzel kellett elkészíteni az önéletrajzot, vagy keresni kellett egy lehetőséget, hogy a pályázatot írógépen vagy számítógépen készíthessük el. Ám ez még nem minden, mert a pályázatot postázni is kellett a hirdetést feladójának, ami ismét időigényes tevékenység.

Mondhatjuk azt, hogy az internet elterjedése előtti időkben igen körülményes volt állást keresni, aminek az volt az eredménye, hogy jóval kevesebb pályázat érkezett be a munkáltatókhoz, mint napjainkban.

Sokkal kényelmesebb lett az álláskeresés

Mi is történt az internet megjelenésével és az állásportálok elterjedésével? A Profession.hu állásportálon például több mint 3500 álláshirdetés között böngészhetünk az otthonunk kényelméből. Még nyomtatóra sincs szükség, mert a pályázatot elég e-mailben elküldeni, vagy a hirdető honlapján elektronikusan feltölteni.

Ráadásul az internetről több weboldalon is le lehet tölteni sablon önéletrajzokat és sablon kísérőleveleket. „Ha megtetszik egy álláshirdetés, csak átalakítom a sablon önéletrajzot, és már küldöm is.” Mennyivel egyszerűbb, mint akár csak 15 évvel ezelőtt!

A fejlődésnek köszönhetően az álláskeresők nagy része tucatszámra vagy akár százszámra pályáz meg álláshirdetéseket. Még akkor is, ha nem igazán felelnek meg a követelményeknek. „Egy próbát megér. Hátha. Hiszen mindössze öt perc az egész.”

Ennek azonban az a következménye, hogy több száz pályázat érkezik be egy-egy álláshirdetésre. A Profession.hu-n nem ritka, hogy két hét alatt több száz pályázat is befut, de olyan is rendszeresen előfordul, hogy ezernél is több önéletrajz érkezik egy álláshirdetésre.

A hirdetőknek azonban komoly nehézséget okoz a túljelentkezés kezelése; már az is többleterőforrást igényel, hogy a több száz önéletrajzot egyáltalán átnézzék. Ilyen mennyiségű pályázat esetén pedig nemleges visszajelzésre egyszerűen nem jut idő.

Hogyan tűnhetünk ki a tömegből?

A legfrissebb állásokat itt keresd!
A legfrissebb állásokat
itt keresd!
Az internet és az állásportálok elterjedésével tehát jóval kényelmesebb lett az álláskeresés. Ám ha eredményesek akarunk lenni, az így megspórolt energiát célszerű lenne az elküldött pályázatok mennyiségének növelése helyett a minőség növelésére fordítanunk.

Ez alatt három dolgot értek:

1) Csak olyan állást érdemes megpályáznunk, ahol a feltételek legalább 80 százalékának megfelelünk. A jelenlegi gazdasági helyzetben, amikor sok jól felkészült szakember keres állást, egyszerűen nincs esélyünk elnyerni egy pozíciót, ha a követelmények nagy többségének nem felelünk meg. Adjunk be inkább kevesebb pályázatot, ezeket viszont dolgozzuk ki sokkal alaposabban!

A cikk folytatásáért kattints ide!

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

Goldmund 2011-11-08 15:29

Szerintem az álláskeresés legbiztosabb módja, ha nem adunk be pályázatot.

Szól egy ismerős, hogy elkelne még valaki az adott helyre, nekem pont passzolna is. Aztán összehoz a főnökkel, leülünk, megbeszéljük, ha megegyezünk jó, ha nem, akkor nem.

Ez persze multiknál nemigen működik, de ki mondta, hogy multin kívül nincs élet?

*angyalka* 2011-11-08 09:35

Húsz éve, olvastam egy hírdetést, besétáltam a munkáltatóhoz, a személyzetissel beszéltem kb. 10 percet, megnézte a bizonyítványomat majd elküldött a leendő főnökömhőz, átmentem beszélgettünk kb. fél órát, a beszélgetés végén mondta, hogy úgy néz ki, megfelelek az elvárásoknak, ha nekem is tetszik akkor bármikor kezdhetek. Kitöltött egy formanyomtatványt, bevitt a nagy főnökhőz, bemutatott s vele is aláíratta a papírt amivel visszamentem a személyzetishez, s a megérkezésemhez képest kb. két óra múlva kisétáltam és volt munkám.

Öt éve sok-sok helyre elküldtem az önéletrajzom motivációs levéllel, töredékére válaszoltak levélben, elvétve telefonon be is hívtak:  első körben HR-essel beszélgetés néhol teszt, 1-2 héten belül telefon, második körben közvetlen főnök + szakmai teszt (néhol próbamunka), 1-2 héten belül telefon, hogy még sem engem választottak, vagy volt ahol harmadik körben még valakivel beszélgetés, s 1-2 hét múlva döntöttek. A levél elküldése és a döntés között eltelt 1-2 hónap, néhol több. Végül úgy találtam meg a mostani állásomat, hogy felhívtak, hogy kb. egy éve voltam náluk akkor végzettségem meg volt, de gyakorlatom nem azon a területen, s akkor nem engem választottak, de az önéletrajzom benne maradt a rendszerben és most egy rám szabott pozició van, sűrgősen, érdekel-e, érdekelt. De így is első kör HR-es, második kör főnök + teszt, s néhány nap múlva telefon, végül így hogy sűrgős volt, azt hiszem két hét alatt futottam le a köröket.

Kb. ugyanarról a pozicióról beszélünk! Nagyot változott a világ! Ma nem az első megfelelő embert választják, hanem gyűjtögetnek, majd több szinten rostálnak. Mit tehetünk, lelkileg felkészülünk arra, hogy ez van, s hogy néha megesik, hogy nem minket választanak akkor sem, ha azt az állást ránk szabták.  Élni kell és olyan munkát is bevállalunk, amit nem ránk szabtak, ezzel kiütünk olyat, akire rászabták volna, s ilyenkor előfordul az is, hogy az új munkaerő pár hónap múlva lelép..., s sok helyen folyamatos jövés - menés van, de ez nem a munkavállaló hibája, hanem a munkáltatóé. Sarkított példa lesz: ha a takarítónőnek olyat választanak, aki végzettsége alapján takarításhoz ért és meg is fizetnék, akkor nem nézelődne máshol, hanem örülne, hogy van munkája. De ehelyett sokszor felvesznek egy túlképzett ember, mert megtehetik, aztán csodálkoznak hogy lelép mert se a pénz sem a pozició nem elég neki.

szárnyasló 2011-11-07 18:15

Sokkal nagyobb gond ez, mint átlagban véljük. Megoldás? Min. egy össznépi felkelés. Mi más változtatna a jelen helyzeten?

etilany 2011-11-07 15:30

Nagyon sarkítasz. Senki nem mondta, hogy nagyon frankó dolog, hogy valakinek semmi perc munka után extra igényei legyenek, de pl az első munkahelyem akkor került, amikor msc képzpsre jártam és senkinem foglalkozott vele, ha a vizsgaidőszakban félórával korábban lelépek a munkahelyről, akármilyen friss alkalmazott is voltam. A főnököm már az interjún is tudta, hogy még egyetemre járok, mégis engem választott a sok-sok jelentkező közül. Nyilván, amikor le kellett lépnem előbb, azt más napokon bepótoltam. Ennyi.

daya01 2011-11-07 12:44

Kötöttek egy a tiédnél előnyösebb megállapodást a céggel. A cég belement. Ennyi. Tilthatta volna, vagy egyszerűen nem veszi fel. De akár köthettek tanulmányi szerződést stb.

Szerinted követelőzés, szerintem alku.

De megsúgom, hogy szájbefogott teperés esetén is elbocsáthatnak, akár 30 év után is, mert valakinek az ismerősét fel kell venni gyorsan... 

 

TJ1117 2011-11-07 12:41

akkor azt csinálnám. amit egy unokatesóm csinált. Előtte évekig hajón dolgozott, igazából a korábbi kapcsolatai elvesztek. Ő a szállodaiparhoz értett, de különösebb papírjai nem voltak.

 

Fogta magát bement a városba és keresett egy építkezést , ahol egy szállodát  építettek (ez lehetett volna egy bármilyen más építkezés is) . Fogta magát minden nap kijárt és kérdezgette a munkásokat hogy hol van a megbízó. Mindig lepattintották, de addig járkált ki, amig talált valakit, aki megbízó alkalmazottja volt és kijárt ellenőrizni a munkát.

Elmondta neki, hogy neki minden vágya hogy itt dolgozzon és bármit elvállal. Bármit. addig járt ki, míg a végén azt mondták jó akkor jöjjön be. Azóta eltelt kb. pár év, és most részlegvezető ennél a szállodánál.

 

Erre a mintára te is megtehetnéd például hogy megpróbálsz személyesen odamenni  és bekerülni egy induló csapatba valahova.

xerox27 2011-11-07 12:33

De ha ott nincs, akkor várjam a sült galambot? Addig is kell számlát fizetni, enni.

Igényes egyedülállók társkeresője
Elittárs: regisztráljon és találja meg az elvárásainak megfelelő társat!

További információk>>>