„Nonszensz, hogy ne legyen szexuális felvilágosítás!”

Újra kötelező lesz a szexuális felvilágosítás a New York-i iskolákban. Ám nem mindegy, hogyan végzik majd. Soma különvéleménye.

A hír: Csaknem két évtized után szeptembertől ismét kötelezővé teszik a diákok szexuális felvilágosítását a New York-i állami általános és középiskolákban – közölte szerdai számában a The New York Times. New York City iskoláiban ezentúl a hatodik vagy hetedik osztályban, utána pedig a kilencedik vagy a tizedik osztályban kell egészségügyi felvilágosító órákat tartani egy-egy félév erejéig. Az órák koedukáltak lesznek. New York városában az 1980-as években egyszer már kötelezővé tették a szexuális élettel kapcsolatos oktatást az állami iskolákban, ám azt később vallási csoportok és az iskolai tanács tagjainak ellenállása miatt kivették a tanrendből.

Soma különvéleménye: Na végre, hogy leesett a tantusz! Ezt a sok ostoba, prűd, a vallás mögé bújó és az abba kapaszkodásával bűntudatot, elfojtást, aberrációt és lelki torzulást gyártó, szorongó gyermekembert meggyőzte az ÉLET, ami élni-örülni-virulni akar! Nem is értem, hogy volt lehetséges New Yorkban – a világ fővárosában –, hogy 1980-ban (ez nemrég volt, nem a középkorban!) vallási csoportok és az iskolai tanács tagjai kivették a kötelező tanrendből a szexuális oktatást. És ha már itt tartunk: véleményem szerint nagyon elmaradott dolog, hogy ez nem kötelező tananyag minden iskolásnak, minden országban!  Évezredek óta minden ember – leszámítva a mesterséges megtermékenyüléssel szaporodottakat – a szülei nemi életének köszönheti, hogy itt lehet. Az élet egyik legfontosabb  alapköve a szexualitás, és a 21. század elején mi még ott tartunk, hogy bátor húzásnak számít a nemi érés közepén lévő embereknek erről beszélni? Nonszensz! Az egyik dolog az, hogy erről a témáról elengedhetetlen az iskolákban beszélni és tanítani, sőt továbbmegyek, felelőtlenség nem azt tenni. A másik viszont az, hogy ezt hogyan teszik. És ez igen meghatározó.

Én ötödikes voltam, azaz tizenegy éves, amikor Hajdúnánáson egy osztályfőnöki óra keretén belül váratlanul megjelent a városi szülész-nőgyógyász szakorvos, és közölte, hogy szexuális felvilágosítást fog tartani. Na mármost. Én akkor még nem is menstruáltam (azon a nyáron jött meg életem első sátortáborának első napján), és otthon nekünk nem meséltek a szüleink arról, hogyan lesz a gyerek. Ennek ellenére nekem volt erről egy elképzelésem, mert azt tudtam, hogy a terhes nők hasában lakik a kisbaba, és hogy a nőnek van „szülőlyuka”. És hogy hogy kerül be a bébi, arról én a következőket eszeltem ki: a férfi és a nő, vagyis a szerelmespár, amikor elérkezett az idő, hogy babát szeretne, megbeszéli, hogy a következő csóknál (a smacizást sem ismertem, azt hittem, csak egymáson tartják a szájukat), szóval a következő „csóknál” mindketten egyszerre gondolnak arra, hogy a nő hasába költözzön be az ő babájuk. Úgy gondoltam, így lesz a gyerek.

Ehhez képest jött a felvilágosító doki, aki baromira zavarban volt, és közölte, hogy ma a fütyiről és a pillangóról fog beszélni (így nevezte a puncit) és hozott diaképeket is. Egy világ omlott össze bennem, amikor a kivetített ábrán elmagyarázta az orvos a gyermeknemzést. Egy rajzolt és az ábrázolás kedvéért félbevágott páron mutatta meg, amint a „fütyi a pillangóba” hatol. (Már maga a félbevágott, nyitott emberi test elborzasztott.) Totál-brutál horrornak tűnt, földhöz vágó húsvásárnak. Tajtékozva mentem haza, összetört meselelkemmel ordítva-sírva álltam anyám elé, és követeltem: mondd meg, ugye ti nem így csináltatok?! Anyám döbbentem sütötte le a szemét és „vallotta be”: de, mi is így csináltunk. Erre én: „undorítóak vagytok, undorítóak…” Jó darabig nem tértem magamhoz… Ezt tovább fokoztam, mert tizennégy éves koromban magammal vérszerződést kötve egy életre szóló szüzességi fogadalmat tettem, amit néhány év múlva persze a szerelem elsodort. Mindenesetre igen sok bonyodalmat és a szexszel kapcsolatos bűntudatot okozott számomra az, hogy nem jó időben, nem jó stílusban és nem jó tartalommal „lettem felvilágosítva”.

Szóval első körben hurrázok, hogy de jó, végre, végre a józan ész és érző szív eljuttatta oda a fejeket, hogy erről muszáj beszélni, a következő nagy kérdés viszont az, hogy kik, mennyire hiteles emberek (értem ezalatt azt, hogy szeretik és tisztelik-e a szexualitást, a szexet) és milyen módon fogják ezt tenni?

És ha már itt tartunk, hadd ajánljak egy témába illő könyvet: Szex kezdőknek (Könyvmolyképző Kiadó). Kifejezetten kamaszoknak való, bűbájos, szellemes, ötletes, alapos felvilágosító könyv képregényes formában. Kamaszgyerekek szüleinek ajánlom, hiszen minderről elsősorban leginkább otthon kellene hallaniuk a gyerekeknek, intim családi környezetben. No de a szülők maguk is tele vannak kérdéssel (no nem a gyermeknemzést illetően), hanem azzal, hogy a legjobb, mikor, milyen módon, egyáltalán mennyit mondjon el a szülő… Egy biztos: ha a gyerek kérdez, válaszolni kell! Nem kertelni és hablatyolni, hanem az igazat mondani lehetőleg úgy, hogy a szülő ne legyen zavarban, hiszen akkor azt látja a gyerek, hogy ezen a kérdésen zavar van… Amíg a szexualitásról elfojtásokkal, álszeméremmel telve és tabuk között beszélünk, addig az eltárgyiasult pornó lesz a másik oldalon. Mert ezen a duális bolygón az egyik véglet a másik véglettel jár együtt.

Először a felnőtteknek lenne jó felnőni, hogy méltó módon taníthassák a felnövekvő generációkat.

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

Kirill-a 2011-08-19 18:08

No igen a gyerekkori trauma :D:D

persona grata 2011-08-17 11:43

Az a baj, hogy nem.

Ezekről a dolgokkal nem az iskolában, előadás formájában kellene ismerkedni, hanem otthon, családi légkörben, és akkor amikor igény mutatkozik rá. Leginkább folyamatosan. Szerintem.

 És ha a 16 éves lány teherbe esik, akkor az osztályfőnököt veszik elő, hogy nem világosította fel megelelően? Na ne mááár!

trivial 2011-08-17 09:22

Valószínűleg tényleg akkora sokkot kaphatott a félbevágott nemi szervek látványától, hogy ott meg is ragadt nála ez a téma...

 

Na de komolyra fordítva: én magát a "felvilágosítást" mindig olyan megalázónak éreztem gyerekként-tiniként. Már maga a szó is: ott vagy, te kis nyomi, és mi, felnőttek, jól megmondjuk most a tutit. Hála Istennek, engem nem olyan sokként ért a dolog, mint Somát, mert magamtól kezdtem nyomozni, mikor érdekelni kezdett, hogy is lesz valójában a gyerek, tehát iskolai előadáson ez már nem sokkolt.  Ennek ellenére a formával bajom volt, mind a szüleimével, mint az iskolaiéval. Épp a tudálékossággal kevert laikussága miatt. Ezért le is szűrtem magamnak a tanulságot, hogy én megpróbálom majd a saját gyerekemnek a lehető legtermészetesebben, folyamatosan (úgy értem, nem "namostaztánittanagyalkalomésfelvilágosítalakhaakarodhanem" jelleggel) elmondani a dolgokat, hogy olyan természetesen tudja kezelni, mint amilyen természetes is valójában. Ötéves korában egyszer arra mentem be a fürdőbe, hogy csónakként úsztatta az intim betéteket, amit a wc mellett talált. Mondtam, hogy ez nem erre való... hát mire? És akkor a lehető legtermészetesebb módon megpróbáltam neki elmondani a menstruáció lényegét. Mivel érdekelte, miért van erre szükség (legtöbbször ok-okozatban gondolkodik), így az az infó is adta magát, hogy hogyan kapcsolódik ez a gyerek létrejöttéhez. Jó, most, hatévesen, a szexuális részét még nem ismeri a dolgoknak hallomásból sem, de azt már tudja, hogy működik a női test, hol megy be apró magocskaként és hol jön ki csecsemőként a baba... és láttam, hogy ez a világon semmilyen megrázkódtatást nem jelentett neki, hisz csak annyit és csak oly módon beszéltem erről, amire ő maga volt kíváncsi. Nagyon szeretném, ha ez a dolog később is működhetne így, és nem mondjuk az osztályfőnök - esetleg pornóújságokból felszedett - szókincsével hallana először komolyabban ezekről a dolgokról, mert pl. annak idején az én osztályfőnököm teljesen ilyenre vette a figurát... na, az is undorító volt, bár gondolom, lazának akart volna tűnni... Mindenesetre sokkot azért nem kaptam tőle, csak megálapítottam magamban, hogy ez se normális. :D Az egészséges lélek azért - szerencsére - fel tudja dolgozni a kellemetlen impulzusokat is, és nem lesz tőle egy életre nyomorék... az emberi elme "rugalmas". Szerencsére. :) 

Kirill-a 2011-08-17 08:03

Csak ne a Soma tartsa a felvilágosítást :Dtekintve véleményét a "biztonságos" szóval kapcsolatban. :D

http://www.nlcafe.hu/szexesmas/20110802/_a_spermalopash oz_ket_ember_kell/

 

görbetörpe 2011-08-17 07:53

Az lenne a normális...

Torolt_felhasznalo_432577 2011-08-16 23:27

Miért, megtanítja?

persona grata 2011-08-16 22:16

A következő lépés az lesz, hogy a suliban tanulnak szendvicset készítni. Az ovban meg hátsót törölni. 

Nehogy már a szülő tanítsa meg valamire azt  gyereket!

Igényes egyedülállók társkeresője
Elittárs: regisztráljon és találja meg az elvárásainak megfelelő társat!

További információk>>>