Félnünk kell-e a sugárzástól?

Kövess minket a facebookon!

f Ajánlom
2011. március 11-én soha nem látott erejű földrengés és gigantikus szökőár sújtotta Japán északkeleti partvidékét. A földmozgások miatt súlyos üzemzavar keletkezett a csendes-óceáni partvidéken fekvő fukusimai atomerőműben. Bár az egész Japánt és a világ jelentős részét veszélyeztető atomkatasztrófa veszélye már elhárult, világszerte felmerült a kérdés: vajon mennyire vagyunk biztonságban?

Szinte minden szakértő egyetért abban, hogy a sérült japán atomerőműből a levegőbe került sugárfertőzött por nem éri el Európát, így hazánkat sem. Dr. Rónaky József az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója határozottan kijelentette: A fukusimai atomerőmű balesete miatt megnövekedett radioaktív sugárzásnak nem lesz hatása Európa lakosságára.

Mivel hazánkban is működik atomerőmű, joggal merül fel a kérdés, mekkora kockázatot jelent ez számunkra?  
– Paksi Atomerőmű biztonságos – válaszolta kérdésünkre dr. Besenyei Gáborné, Országos Atomenergia Hivatal tájékoztatási vezetője. – Az atomerőmű biztonságának növelése folyamatosan zajlik, melynek során figyelembe veszik a nemzetközi és hazai tapasztalatokat, valamint a tudomány legújabb eredményeit. A nukleáris biztonsági hatóság is ellenőrzi és értékeli az atomerőmű biztonságát, s szükség esetén változtat a hazai előírásokon. A japán atomerőmű-baleset tanulságai is beépülnek majd az európai és a hazai szabályozásba. A nukleáris létesítmények biztonságának átfogó, előre elhatározott program szerinti rendszeres újraértékelése 10 évente történik meg. A legutóbbi ilyen felülvizsgálat nemrég ért véget. Az atomerőmű működését számos nemzetközi felülvizsgálat is értékelte, amelyek szintén biztonságosnak nyilvánították a paksi erőművet.

Félnünk kell-e a sugárzástól?



Az uniós vizsgálat
             
A japán atombaleset miatt célzottan is vizsgálják az üzemeltetők, illetve a hatóságok, hogy milyen lépések szükségesek a biztonság növelésére – folytatta a szóvivő. –  Az EU-ban minden atomerőmű biztonságát közösen elhatározott alapelvek szerint vizsgálják felül. A felülvizsgálat önkéntes, de mindegyik atomerőművel rendelkező ország vállalta a részvételt. Az alapelvek kidolgozása most folyik, erről egyelőre még korai lenne bármi konkrétumot mondani.

Leállítás helyett fejlesztés?
     
A Paksi Atomerőmű 2008-ban nyújtotta be az 1. atomerőművi blokk újabb húszéves üzemeltetéséről szóló programját. Ezt a nukleáris biztonsági hatóság értékelte, és megállapította, hogy annak teljesülése esetén az üzemidő-hosszabbítás feltételei előállhatnak.  Ezt mind a négy blokkra el kell végezni. Mivel a tervezett üzemidők 2012 és 17 között járnak le, ez egy folyamatban lévő tevékenység – közölte dr. Besenyei Gáborné.

Az atomerőmű tulajdonosa új atomerőművi blokkok építését tervezi, amelynek előkészítéséhez a magyar Országgyűlés 2009. március 30-án 330 igen és 6 nem szavazattal, 10 tartózkodás mellett megadta az előzetes elvi hozzájárulást.

Kell-e jódtabletta?

Mivel a nukleáris balesetek okozta károsodások 40 százalékáért a jódizotópok felelősek, ellenük a nagy dózisú, a napi szükséglet ezerszeresét tartalmazó jódtabletta teljes védelmet biztosít – tájékoztatta olvasóinkat dr. Bogye Gábor belgyógyász főorvos. – Ha ugyanis a szervezet több jódhoz jut, mint amennyit fel képes venni, a radiokatív izotópok már nem tudnak beépülni. Fordított esetben viszont nagy a veszély, hiszen a jódhiányos szervezet akkor is begyűjti a levegőben, vízben, élelmiszerben található jódot, ha az sugárfertőzött. Magyarország területének 80%-ra jellemző a jódhiány – figyelmeztet a szakember. – Mivel a jelentések szerint Magyarország légkörébe nem jutott el számottevő mértékű sugárzó anyag Japánból, nem kell szedni a nagy dózisú jódkészítményeket, ám a jódtartalmú táplálékkiegészítőkre sugárzás nélkül is szükség lehet.

Az ellenérvek

Perger András
Perger András

Az Európai Unió bővítési folyamatának nagy vívmánya volt, hogy csatlakozási feltételül szabták a nem megbízható erőművek leállítását – mondta el lapunknak Perger András, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ projektvezetője. –
Litvániában két csernobili típusú, Bulgáriában és Szlovákiában pedig összesen hat olyan reaktort kellett leállítani, amelyek nem az elképzelhető legsúlyosabb balesetekre voltak méretezve.
A többit biztonságosnak nyilvánították. Pár hete még bátran mondhattuk, hogy a fukusimai atomerőmű teljesen biztonságos.
        
Mi lenne, ha?

Mindig az adott földrajzi helyzettől függ, hogy mekkora méretű földrengésre kell méretezni az atomerőműveket – hangsúlyozza Perger András. – Általában igyekeznek túlméretezni az erőműveket biztonsági szempontból. Paksot például úgy korszerűsítették, hogy kibírjon egy 6,5-ös erősségű rengést, melynél nagyobb ebben a térségben elvileg nem várható. De mi van, ha mégis? A fukusimai erőművet 8-as erősségű földrengésre tervezték, aminek a valószínűsége nagyon kicsi volt, mégis jött egy 9-es erősségű.

Mi lesz Pakssal?

Paks bővítésre egyelőre nincs pénz. Ami az üzemidő meghosszabbítását illeti, ez ma az atomenergia egyik fő kérdése Magyarországon. Az országnak szüksége van energiára, de ez nem lehet fontosabb a biztonsági szempontoknál. Fontos, hogy ilyen kérdésekben ne politikusok, hanem független szakemberek döntsenek.

Félnünk kell-e a sugárzástól?Cikkünk nyomtatásban a Nők Lapja e heti számában jelent meg.
A legfrissebb szám tartalmából: 

  • Mikortól vagyunk család?
  • Schell Judit – kisfiát az egész család kényezteti
  • Vilmos herceg párja, Kate Middleton – ő lesz az új Diana?
  • Rakott finomságok zöldségből, húsokból
  • Jogszerű lett az otthon szülés
  • Összeillünk? A grafológiai elemzés segíthet a párválasztásban
  • Tisztánlátás, jósálmok, jövőérzékelés 
Ha előfizetnél a hetilapra, itt és most megteheted!

 

Olvass tovább

Hozzászólások

Whiparam 2011-03-31 12:53

Félnünk kell e a sugárzástól?

 

A válaszom: eggyértelműen NEM!!!

 

Hogy miért is?! Mert úgysem tudsz tenni ellene semmit sem!

Észrevehetetlenül jön ha jön, és elbújni sem tudsz előle úgysem...

 

 

livilla 2011-03-31 12:44

"erkölcstelen és semmivel sem indokolható olyan energiatermelő rendszerek üzemeltetése, melyek 50-100 évig hajtanak hasznot, de biztonságukat utána évezredekig garantálni kell. Hiszen a fűtőelemek átlagsugárzásának felezési ideje évezredekben, mi több évtízezredekben mérhető csupán. A velem szemben állók nem hittek nekem, mondván: ez nem igaz, józan gondolkodású ember ilyen művet nem alkot és nem tart fenn. Most Fukusima kapcsán napvilágra került: a helyzet talán még rosszabb. A „kiégett” fűtőelemek tovább melegszenek, hűtésükről folyamatosan gondoskodni kell. Egy atomerőművet nem lehet szimplán bezárni. A tárolt fűtőelemeket közel annyi időn át kell hűteni, mint a reaktor feltételezett élettartama, s a játék ezzel sem ér végett, mert a létesítmény még, évezredekig sugároz. Az erőművek hasznait néhány évtizedig szedjük, majd e kényelmet évezredeken át utódainkkal fizetettjük meg. E kép mögül teljes egészében hiányzik az erkölcs és a józan értelem. A szaktudásban nem bízhatunk, mert a szakember szakmája részlegességébe feledkezve az elért rövidtávú eredményektől megrészegült, józan gondolkodásra épp képzettsége okán képtelen.

 

Ezt követően nem is csodálkozhatunk azon, hogy „a Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság javasolja Japánnak: a lakosságra vonatkozó évi megengedett dózist emeljék fel a ma érvényes 1 milisievertről 20-100 milisievertre.” — a helyzet egyértelmű, ha a sugárzás meghaladja a határértéket, az embereket ki kell telepíteni. Ez azonban rendkívül költséges, és egy ilyen sűrűn lakott területen komoly nehézségekbe ütközik. Mindent megold azonban, ha felemeljük a határértékeket. Elgondolkodtató, ha így lehet játszani a számokkal, mennyiben lehet ezeket az értékeket komolyan venni. Az élet vagy a technológia követelményei szabják meg ezeket?"

 

http://ffek.hu/blog/molnar_geza/toredekek_kors zakvaltasrol

Troll 2011-03-30 13:30

Ezt te honnan tudod? Tán onnan jöttél?

Troll 2011-03-30 13:29

Igen, kell félnünk, de hiába félünk, nem tudunk semmit sem tenni ellene.

Ja, de, annyit, hogy elköltözünk egy sugármentes helyre (már ha van még egyáltalán ilyen hely)! 

Bizserebogár 2011-03-30 13:07

Féljetek csak népek, vár mindenkit a pokol!!!!

livilla 2011-03-30 12:46

Ez is egy jó vélemény.

 

http://ffek.hu/blog/hetesi_zsolt/ellenalni_el kerulhetetlennek_atomenergia_kapcsan

 

Az OECD-országokban felerősödtek az atomenergia-ellenes hangok. Merkel kancellár megváltoztatta álláspontját és egyelőre 3 hónapos moratóriumot hirdetett az üzemidő hosszabbítás terén, bár ebben a HVG legfrisebb száma szerint politikai okok (zöld szavazatok szerzése) is szerepel. Németország egyelőre nettó áram-exportőr, de a 17 atomerőmű (20,3 GW kapacitással) bezárása nehéz helyzetbe hozna egyes országokat, ahova a németek áramot adnak el - az atomenergiával termelt áram (141 milliárd kWh/év) ugyanis a teljes export majdnem 3-szorosa. Nagy-Britannia új erőművi tervei is elszállhatnak a politikai csaták közben (most olyan koalíció van Angliában, ahol az egyik fél ellenzi, a másik támogatja az atomenergiát). Sürgető igény fog fellépni az öreg erőművek bezárására is. Ez olyan forgatókönyveket indít be, melyek még tovább tolják fel a gáz és az olaj árát (amit a "bravúros" NATO-akció stabilan 100 dollár fölött tart). AZ OECD-országok villamos energia gondokkal nézhetnek szembe a viszonylag közeli jövőben.


 

Utószó helyett

Most már nem mondhatjuk azt, hogy Csernobil nem ismétlődhet meg (noha szigorú értelemben véve nem ismétlődött meg...). Nem hivatkozhatunk arra, hogy a szovjet személyzet nem állt a helyzet magaslatán. Láthatjuk, hogy az emberi technológia bizonyos helyzetekben túl törékeny, és a 3. legnagyobb gazdaság valamint a csúcstechnológia hazája nem tudja kezelni a problémát (amit persze most nem emberi mulasztás okozott - vagyis csak részben). Minden 10-100 ezer üzemévre kellene jutni ekkora balesetnek, mégis gyakoribb. Itt valami hiba van... Mint ahogy a Titanic sem volt elsüllyeszthetetlen.

 

brevis 2011-03-30 11:57

Ha érdekel, itt megnézheted a folyamatosan mért értékeket akár grafikonon kirajzoltatva is http://omosjer.reak.bme.hu/ :) Ez pedig egy táblázat, hogy milyen dózisterhelésnek felelnek meg bizonyos dolgok http://www.haea.gov.hu/web/v2/portal.nsf/hirek_hu/B3 D82742F1F84A23C125785B002F0053