nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Száműznék a gyerekeket a repülőről

Egy friss felmérés szerint az utasok egy részét zavarják a repülőn utazó kisgyermekek. A megkérdezettek többsége nem bánná, ha családi részleget alakítanának ki a repülőkön, a kisgyermekes szülők, nagyszülők szemszögéből természetesen más a helyzet. S mivel a vélemények sokfélék, cikkünkben most nem szeretnénk igazságot tenni. Következzék Winkler Nóra különvéleménye.
Különvélemény
f Ajánlom

A hír: Családi repülés
A Skyscanner arra volt kíváncsi, mekkora igény lenne a repülőgépek fedélzetén egy szeparált, családi részlegre. Az online felmérés kiindulópontját az adta, hogy a hírek szerint egyre több embert zavarnak a repülés alatt bömbölő csecsemők és a nyughatatlan kisgyermekek. Ezt most a friss felmérés eredményei is megerősítették: a megkérdezettek többsége üdvözölne egy családirészleg-szerű megoldást.

Száműznék a gyerekeket a repülőről

Különvélemény Winkler Nórától

Hát igen. Legyünk őszinték. Ha az utcán meglátunk egy cuki kisbabát, lehajolunk, hogy gügyörésszünk neki, és a szüleinek mosolyogva mondogatjuk, mennyire édes ez a gyerek. Mikor a repülőgépen, kezünkben a beszállókártyával, táskával keressük a sorunkat, ugyanennek a babának a látványa más érzéseket tud kiváltani. Ha a nyolcadik sorban ül a mamája ölében, akkor tűnik még mindig nagyon cukinak, ha mi a huszadikban fogunk. Ha a kilencedikben, lehet bármilyen édes a pofija, okos a tekintete, játékos a természete, a kisgyerek egy tényezőre szűkül, hogy ugye nem fogja végigsírni az utat.
Úgy tartom magamról, hogy liberális nézeteim vannak, a szegregációt nem támogatom, de azt, hogy a kisgyerekekkel utazók egy családi részlegben utazzanak, mégis.
Arra jutottam, hogy azért, mert míg a felnőtt utazók között érvényesek bizonyos megállapodások, a gyereknevelésbe nem lehet beleszólni. Tök mindegy, milyen háttérből jött az előttem ülő, megkérhetem, hogy döntse magát előbbre, mikor az ételeket szolgálják fel. Azt is meg tudom neki mondani, hogy ha feláll, ne a széktámlát rángassa, különösen akkor ne, ha láthatóan alszom, a könyökét pedig úgy rakja le, hogy osztozzunk a kartámlán, és a táskáját úgy forgassa, hogy beférjen az enyém is a polcra.

Száműznék a gyerekeket a repülőről

De hogy ki hogyan altat, mikor enged bármiben a gyerekei kérésének, rájuk szól-e, amikor bújócskáznak, vagy mérlegállást gyakorolnak a támlákon, az egy teljesen másik terület. Mindenkinek megvannak a saját meggyőződései arról, hogyan kell gyereket nevelni. Engedni, szigorkodni, megadni, rávenni, hogy magának megoldja, kényeztetni, ridegtartani – ezek a fogalmak mind viszonylagosak, ki-ki mást ért rajta, különösen, ha nevelésről van szó. És ezek a világok idegenek, de még barátok között is átjárhatatlanok, és ezt meg is tanulja mindenki.
Gyerekbulin nem szólunk Gézukára, hogy ne spricceljen ásványvizet a könyvespolcra, mert lehet, hogy a mamája alternatív óvodába járatja, ahol támogatják minden kis apró ötletében. Ha bömbölve kéri, hadd nézzen DVD-t a többiekkel, ám szülei zöldelvek mentén élnek, és a gyerek csak fajátékokat ismer, nem szólunk semmit. Na, pont ezek miatt a szemléletbeli különbségek miatt támogatnám a családi részleget, hogy végül – mikor már a bőröndöket várjuk a tekergő sorban – oda lehessen guggolni hozzájuk, hogy mennyire nagyon édesek.

Te mit gondolsz a témáról? Szólj hozzá, és mondd el véleményed a Nők Lapja Café fórumában! 

Megosztás Facebookon