Fizessen különadót, akinek nincs gyermeke?

Kövess minket a facebookon!

f Ajánlom
A múlt héten nagy port kavart Erdélyi Mónika trágár megnyilatkozása. A műsorvezető egy politikusi nyilatkozat miatt háborodott fel, amely arról szólt, hogy a nők nem a munkahelyükön, hanem a szülőszobában pótolhatatlanok, és hogy a gyermeket nem nevelőknek is hozzá kellene járulniuk a nemzet közös jövőjéhez – különadó formájában.

A hír: Fizessen különadót, akinek nincs gyermeke
Boross Péter júniusban, a Gazdasági Rádióban fejtette ki – hivatalosan sehol sem előterjesztett és saját bevallása szerint rebellisnek tartott – nézetét arról, hogy milyen családi politikát látna szívesen. Akkori nyilatkozatát később újra megerősítve egy interjúban azt mondta, hogy a gyermeket nevelőknek nyújtott adókedvezményből eredő költségvetési hiányt a gyermeket nem nevelők gyereknevelési hozzájárulásával kellene pótolni. Szerinte ugyanis a gyermeket nem nevelőknek is hozzá kell járulniuk a nemzet közös jövőjéhez. A vele készített interjúban elmondta, hogy szerinte a nőpropaganda világszerte karrierközpontú, „pedig az a hely, ahol a nő pótolhatatlan, nem a munkahely, hanem a szülőszoba”. 

Különvélemény Soma Mamagésától
Nem a karrieren van a hangsúly, hanem az alapvető szerepek integrálásán. Azaz egy nő egyszerre lehet anya, szexi nő és önmegvalósító ember (lejárt a szűz és a szajha kettősségének léleknyomorító propagandája). És bár szülni és szoptatni valóban csak a nő tud, de ha VALÓDI társra talál, aki nyitottan és progresszíven gondolkodik, akkor össze tudják egyeztetni az érdekeiket, és kényelmesen megoldható, hogy mind a férfi, mind a nő megélhesse az alapvető szerepeit, képességeit. (Ezt a saját életem tapasztalatai alapján is mondom.)

...
„…még több adót kivetni, ráadásul
azért, mert nincs gyermeke az adott
párnak vagy személynek???
Ez nonszensz!”

Évek óta a nők lelkével foglalkozom, és az a tapasztalatom, hogy a 99%-uk még a gondolattól is fulladozik, hogy „csak” anya legyen. Túl hosszú ideig voltak elnyomva a nők, tűrtek, viseltek, szolgáltak, ráadásul úgy, hogy a háztartásbeliek még azt is megkapták, hogy „te nem dolgozol, otthon vagy!”.
(Hányszor mondták ezt az öt gyermeket szült anyámnak…) Nem beszélve arról, hogy még ha nyitott is lenne ma egy nő arra, hogy éveken át otthon maradjon a gyerekével/gyerekeivel (emellett el kell, hogy mondjam, az egyéves otthon maradás az alap, a mimimum, amennyit a gyerek lelki fejlődése miatt optimális lenne vele tölteni), kiderülne, hogy anyagilag ezt nagyon kevesen engedhetik ma meg. Elmúltak azok az idők, amikor a férfi fizetése önmagában elegendő ahhoz, hogy magán kívül még két, három, négy embert eltartson.

Az alapvető, hogy MINDEN EMBERNEK hozzá kellene járulnia a nemzet közös jövőjéhez, hiszen egy család vagyunk. Ez épp úgy működik nagyban, mint kicsiben. Milyen dolog az, amikor – mondjuk – egy ötgyerekes családban csak három dolgozik, kettő meg sosem csinál semmit, de jogot formál a tiszta ruhára, főtt ételre, fűtött szobára? Vegyük tudomásul: egy levegőt szívunk, egy térben vagyunk, együtt használjuk az utakat, tereket, tömegközlekedési eszközöket stb. De még több adót kivetni, ráadásul azért, mert nincs gyermeke az adott párnak vagy személynek??? Ez nonszensz! Nem hiszem, hogy ez valaha is inspirálni fog bárkit is a gyermekvállalásra! Ami a legégetőbb jelenleg: munkahelyeket kellene teremteni, élhető bérekkel! Amíg ez nem történik meg, alaptalan elvárni a családalapítást.

Fizessen különadót, akinek nincs gyermeke!Soma Mamagésa különvéleménye az ózdi romákról itt olvasható. 

Már írtam, hogy idén másodjára voltam önkéntesként Ózdon, az ország egyik legszegényebb cigánytelepén.
Ott aztán szülnek a nők! Nagy többségüknek húsz–huszonkét éves korukig három, négy, öt gyermeke is van. Ők a segélyre apellálnak. Egyetlen nővel nem beszéltem, aki a karrierjén gondolkodott volna. Örülnek, ha mindennap van étel az asztalon. (A másik mindennapos táplálék a Noxiron, hogy el bírják viselni az életüket…)
Szóval jelenleg nem egy újabb szipolyozó adó behozatala a megoldás, hanem, ahogy már mondtam: munkahelyteremtés, több termelés, jobb értékesítés, magasabb bérek és a cigánykérdés adta problémák progresszív és humanisztikus megoldása, amiben biztos vagyok, hogy a nők egészen más szempontokat felhozva tudnak segíteni.

Olvass tovább

Hozzászólások

Torolt_felhasznalo_254605 2010-09-11 19:33

Napjainkig, mondjuk ami az elmúlt 30 évben történt „hazánkban”, az, valljuk meg, sajnos nem az épülés jegyében telt sem mentálisan, sem anyagilag.

Büszke vagyok magyarságomra, de nem vagyok büszke arra, ami az elmúlt 30 évben ITT történt, arra, ami ebben a sokkal jobb sorsa érdemes tehetséges országban történik! Érdemes körülnézni, hogy milyen változáson mentek keresztül az országban élő emberek, a politikai vezetők, hogy milyen fokú a megélhetési és anyagi bizonytalanság vált megszokottá. És kár lenne mindenért a válságot hibáztatni!!!

Mert nagyságrendekkel jobb lehetőségekkel indultunk neki rendszerváltozáskor a „versenynek” sok környezetünkben élőhöz képest, és most nézzük meg, hogy akiket sokan lenéztek, akik anno még jóval gyengébbek és szerencsétlenebbek voltak nálunk, mind-mind leköröztek minket!

Ezért a rendszerváltás utáni politikai elitet egy az egyben nagyon komoly felelősség terheli! Szégyen és unokáink megvetése szálljon mindannyiuk fejére!

 

Nagyon szép szó és csodálatos jelentéssel bír az a szó, hogy „HAZÁM”. És természetes, hogy a hazaszeretet fontos jelentőséggel bír(hatna). De sajnos a hazaszeretet napjainkban nem ad sem szellemi, sem testi táplálékot az „éhezőnek”. És bizony, akárhogyan nézzünk, enni így vagy úgy kell.

 

Az 1983-as helyzetet ne hasonlítsuk a 2010-eshez, mert úgy vélem, az akkori helyzethez képest megtörtént változásokat látván sírni, zokogni volna jó. Jó dolog büszkének lenni hazánkra, de jó dolog ezt úgy tenni, ha az állampolgár megbecsült tagja a társadalomnak, és nem csak egy strigula akinek a szavazatára egyszer szükség van, aztán le van tojva.

 

Napjainkban az ember akkor tesz a legjobbat, ha gyermekének olyan szakmát biztosít, mellyel ott képes letelepedni és megélni, ahol mindenféle szempontból jól érzi magát. És fájdalmas dolog elképzelnem, hogy gyerekeim, unokáim távol kerülhetnek tőlem, de önzőség lenne azt kívánni, azt mondani neki, hogy ahol megszülettél „ott élned halnod kell”.

gerbera24 2010-09-11 18:08

Miért is kellene világpolgárt nevelni?

 

Nem szabad szerintem.

Az embernek 1 HAZÁJA  lehet,bár több lakóhelye.

1983-bankint jártam az USA-ban . Maradhattam volna, nem tettem,mert hazavárt az anyámés afiam.

 

Amimeg a fiamat illeti.

A következő éveben végzett az egyetemen  olyan szakmában,amire a Capitoliumban az egyik szenátor azt mondta: rábök a tárképre,hol akar dolgozni, odaküldjük.

Szóval ilyen lehetőségek mellett kiment látogatóba .Amikor megbeszéltük, megérkezett a repülőtérre. Sokan kérdezték tőle, miért nem maradt kint.

Az volt a válasza: mert ez a Hazám.

Torolt_felhasznalo_254605 2010-09-11 16:21

No tessék, reflexből már megint tegezésre váltok … :)))))))

Torolt_felhasznalo_254605 2010-09-11 16:20

Félreértesz. Nem arról van szó, hogy külföldön tanítassam a gyerekeimet (ha lesz rá lehetőség, természetesen hajrá!) Azért akarom azt, hogy olyan végzettségük legyen, amivel a világon bárhol képesek boldogulni, mert világpolgárt és nem kényszerűségből röghöz kötött embereket szeretnék gyerekeimből nevelni.

 

Nem értek egyet veled, hogy csak anyagi megfontolásból vágynának külföldre a fiataljaink. Mert az tény, egzisztenciálisan és anyagilag valóban jobban megéri külföldön dolgozniuk, hogy a mai fiatalok többsége Magyarországon semmiféle szempontból nem érzi biztosnak a jövőjét, nem érzi úgy, hogy Ő merhetne gyereket vállalni, és nem látja azt, hogy gyerekének lesz biztos jövője 20-30-40 év múlva e kishazánkban.  

De van egy legalább ennyire fontos szempont, ami még inkább elgondolkodtatónak kéne, hogy legyen. Mégpedig az, hogy milyen azoknak az embereknek a mentalitása, életfelfogása, akik közzé ők kikerülnek. És valljuk meg, ma Magyarországon sajnos az emberek többsége mentálisan igencsak beteg, ingatag. Ez meglátszik a minden napok legapróbb dolgain ugyanúgy, mint az utca embereinek egymáshoz való viszonyán, vagy a nagypolitikán.

gerbera24 2010-09-11 15:24

Tudod ez a külhoni munka nem újdonság. A monarchiában nagy divat volt a gyerekcsere. Már kora ifjúságukban a gyerekek 2 nyelven beszéltek.

Akik meg szakmát tanultak a régi mestereknél,  vándorbotot vettek a kezükbe, aminek a végén a motyójuk lengett, és elindultak világot látni, a szakmai gyakorlatot külföldön megszerezni.

 

Tehát a külhoni tudásgyarapítás márrégen is megvolt.

Ennekamainak az a legnagyobb baja, hogy a fiataljaink kizárólag anyagi megfontolásból  vágynak külföldön dolgozni.

Torolt_felhasznalo_254605 2010-09-11 12:46

Én is hibáztam... :)

 

Helyesen:  "... akik egészségi állapotuk miatt nem tudnak megélni... "

Torolt_felhasznalo_254605 2010-09-11 12:44

Kellemes őszi napot! :)

Igen, valóban divat a tegeződés, de engem még úgy neveltek, hogy a nálam idősebb hölgyeknek meg kell adni a tiszteletet. :)

Nincs értelme sem a támogatások, sem a hitelek kérdésével túlságosan eltérni a topik cím adta témától. Mert persze, vannak, akik nem egészségi állapotuk miatt tudnak megélni saját erejükből, de nem ők lesznek azok, akik gyermeket vállalnak. Ha mégis van ilyen, akkor szégyen fejére!

 

Félreértés ne essék! Amit kritizáltam, bár egy bizonyos népcsoportra valóban jellemző, ám butaság lenne azt állítani, hogy csak és kizárólag őközülük kerülnek ki a megélhetési gyerekgyártók. Mert ez csak részigazság lenne.

Talán pont ezért nem lehet előítéletességgel megvádolni, mert én válogatás nélkül mindenkire alkalmaznám a már lejjebb említett ötleteket.

 

Az már más kérdés, hogy valóban, lehet-e hinni a kisstílű megélhetési politikusainknak. Pro s kontra! Nem azt látni, hogy bárkit is érdekelné az ország, a benne lakó emberek érdeke! Egyik sem lát tovább az orra végénél, a következő választás idején, az önös és pártérdekein.

 

Tudom, kegyetlenül hangzik, talán mert kegyetlen maga a világ, kegyetlenül rossz a jelenlegi helyzete az országnak, de a jogalkotóknak dönteniük kell. Vagy megtartják az eddig abszolút nem jól működő, roppant mód igazságtalan és pazarló rendszert, ami közvetve benne tartja a nyomorban az országot, sőt, mivel mind nagyobb terhet jelent évről évre, még inkább rontja az ország helyzetét, vagy tökösen valóban nekilát egy igen komoly átalakításnak minden szinten.

Tehát vagy továbbra is fosnak attól, hogy elveszítik reájuk szavazó mélyszegénységben élő, gyerekgyártásból (ergo segélyekből) élő szavazóik szavazatait, vagy valóban normális módon felépítik újra sok minden más egyéb dolog mellett a támogatások, segélyek, adókedvezmények rendszerét, hogy valóban megérje azoknak is gyereket vállalni, akiknek nem a gyerekek után járó segélyből kívánnak megélni.

Csak időben kéne lépni…

 

„A szociális támogatást  úgy kellene megszerkeszteni, hogy csak azok kapják, akik a társadalom asztalára már letettek valamit és most önhibájukon kívül szorulnak támogatásra.”

 

Egyetértek. Erről beszélek!

 

Különben úgy jár az ország, hogy szép lassan kihalnak, kivándorolnak azok, akik képesek szellemi és fizikai munkájukkal, tudásukkal és szorgalmukkal olyan produktumokat letenni az asztalra, mely valóban értéket jelentenek.

 

Nézzük meg, hogy a különféle felmérések szerint milyen sok fiatal képzeli el a jövőjét más országban! S jelenleg én magam is olyan végzettség megszerzését javaslom gyerekeimnek, amivel a világon bárhol keresett, jól kereső emberek lesznek. Nagyobbik fiam például orvos szeretne lenni…