Rovatok

Ez van!

Fiatalok, csináljatok gyereket!

Nők Lapja Cafe
Különvélemény
2010. 09. 02.

Egy nemrég végzett kutatás szerint a fiatalok többek közt azért vállalnak később gyermeket, mert az utód felnevelése jelentős anyagi teherrel jár. A hírt Für Anikó kommentálja…

A hír: Túl drága a gyerek
A Generali–Providencia Zrt. idén tavasszal felmérést végzett annak feltérképezésére, hogyan gondolkodnak a családalapítás előtt álló fiatalok a gyermekvállalás kérdéséről, ennek anyagi vonzatáról. A kutatás napokban nyilvánosságra hozott eredményeiből kiderült, hogy a leendő szülők számára rendkívül fontos tényező, hogy ez mekkora anyagi terhet jelent majd számukra.

Különvélemény Für Anikótól

Az egyik Koncz Zsuzsa-szám jutott az eszembe, amelyben a hozzá forduló lány dilemmájára úgy válaszol, hogy a két, egymással szöges ellentétben álló lehetőséget ugyanazzal az indokkal igazolja. (Biztosan emlékeznek, a refrén így szólt: „Mondhatnám azt is…, hiszen nem tart sokáig egy szerelem.”)

Mondhatnám azt is, hogy igazuk van, hiszen anyagi szempontból valóban áldozat a gyermekvállalás (és még sok szempontból), de – hála istennek – nem ilyen egyszerű ez a dolog, és azt hiszem, a sok áldozat és öröm leltára egyértelműen az utóbbit hozza ki győztesként. (Legalábbis a környezetemben gyermeket nevelők így gondolják, és saját bevallásuk szerint sokkal-sokkal szegényebb lenne az életük gyermekek nélkül.) De ebbe most ne menjünk bele, hogy miért JÓ, ha az embernek gyereke van, mert sose érnénk a végére!

Természetes, hogy a fiatalok így gondolják, a saját maguk körvonalait is csak most rajzolják, arról szól az életük, hogy önmagukat meghatározzák, így eszük ágában sincs arra az időszakra összpontosítani, mikor valóban elérkezik a családalapítás, a gyermekvállalás ideje. Lényegében megnyugtató, hogy ezzel kapcsolatban nem a sok törődés és odaadás jelenti számukra a legnagyobb problémát, hanem az anyagiak. Ez sem meglepő pénzközpontú világunkban.
Mondhatnám azt is, hogy még pár évtizeddel ezelőtt sem volt ez annyira fontos. Úgy gondolták, hogy „ahol – mondjuk – négynek, ötnek, hatnak, hétnek (stb.) jut, ott ötnek, hatnak, hétnek, nyolcnak (stb.) is akad”. Ez volt az a kor, amikor a gyerek az iskolában nem volt depressziós, hogy neki nincs márkás cipője és farmere, mint a többieknek, és a szülő sem lett depressziós, egyrészt azért, hogy ez szempont, másrészt, hogy ezt elő kell teremtenie bármi áron, ha nem akarja, hogy magzatát a sok kis reklámzabáló sznob kiközösítse. (Apropó, a reklám és marketing nagymesterei már réges-régen rájöttek, hogy a legpuhíthatóbb célcsoport: a gyerekek! Ők aztán majd elvégzik a „piszkos munkát” a szülőkön.)
Mondhatnám azt is, hogy a felelősség nem vállalása – ami ebben az esetben egyet jelent a felnőtté válással – életkorban egyre inkább kitolódik. Sokan harminc-egynéhány évesen sem koptak ki az iskolapadból, ami önmagában véve nem baj. Az viszont annál inkább, hogy ennyi idősen is diákként gondolkodnak, úgy, mint aki nincs még „kész”, akinek leginkább csak jogai vannak, kötelességei alig. (Erről nálam sokkal okosabb emberek írtak vaskos köteteket, és azt is leszögezték, hogy ezzel a jelenséggel – idestova problémával – szinte az összes jóléti társadalom küzd. Nálunk a szerényebb anyagi háttér csak tetézi ezt.)

Für Anikó korábbi hírkommentárjai egy helyen, itt olvashatók!

Azért, hála istennek, láttam én „belevaló” anyukákat, akiknek volt bátorságuk tizenéveik végén, húszas éveik legelején vállalni a gyermeküket – egyik kezükkel csecsemőjüket tartották a mellükre, a másikban a tankönyvet –, akik ma nevetve teszik zsebre a bókot, mikor fiuk/lányuk nővérének nézik őket.
Mondhatnám azt is tehát, hogy NINCS recept, NINCS tuti megoldás, hiszen mindenkiből csak egy van, egy élettel. (Na, EZ viszont tuti!)
Mondhatnám azt is végül – és ebbe azért szerintem majd mindenki belegondolt már –, hogy kis hazánk demográfiai egén egyre sötétebb felhők tornyosulnak.
Mondhatnám azt is, illetve kiáltanám, hogy: kedves fiatalok, miután kibuliztátok magatokat, és szereztetek egy-két diplomát, találjátok meg a boldogságot, és csináljatok sok-sok gyermeket – de ezt már az Anima Sound System (is) mondta!

Ez van! rovat további cikkei »

borcsa 2010-10-24 18:39

Nálunk nem állt le. Tavaly született a 3. gyerkőc, és már gondolkodunk a 4. nevén. :)

az örök Éva 2010-10-24 18:32

Majdnem két hónapja leállt a gyerekcsinálás.

???

Ejnye.

Torolt_felhasznalo_904145 2010-09-06 17:41

Látod, a kamurokkantakat bele se számoltam, tudtam pedig, ott motoszkált valahol a fejemben.Látom, te érted, miről beszéltem.

macskapofájú 2010-09-06 14:03

Alapjában ugye az a gond azzal, hoyg kevés gyerek születik, hogy öregedik a népesség, és ki tart el mondjuk minket mire öregek leszünk. Úgy vélem, itt egy ideig nem igen lesznek ösztönözve a fiatalok, ahogy látom. Illetve csak egy olyan réteg lesz ösztönözve, aki segélyért szül, már bocsánat, de az ő utódaik nem fogják kitermelni a mi nyugdíjunkat, ugyanis amíg a szociális támogatásokon nem változtatnak valamit, nem lesz jobb helyzet.

Tovább gondolkoztam. Jöjjenek be a szegényebb országok szülöttei, hogy ők termeljenek? Igen ám, de mit? Itt még nekünk, magyaroknak is nehéz munkát találni. Sok munkafázist átvettek a gépek, számítógépek... Ez nem mgoldás. Németek jól megoldották a török és egyéb nációjú vendégmunkásokkal, de itt nincs annyi munkalehetőség.

Szoljanka 2010-09-06 13:18

sok a nyugdíjas, és főleg sok a kamurokkant-nyugdíjas. 800ezet a 10 millióból,akinek nagy részét a 90-es években puszira-csókra százalékolták le.

És az a megdöbbentő,hogy alig kapnak kevesebbet,mint akik 40 évet végigdolgoztak.

Anyám 43 évet nyomott le,diplomával,világéletében közalkalmazott volt,nyugdíja 85.000.1,5 évig volt gyesen.

Szomszédnője 40 évesen leszázalékoltatta magát18 éves kora óta dolgozott,közben volt 6 év gyese.16 év munkaviszony.

A 90-es években,amikor elbocsátottáka sok alulképzett adminisztrátort,kitették a tszt-ől és ő-mivel a férje úgyis sokat kersett-leszázalékoltatta magát.

Saját bevallása szerint,még most 60 felett sincs semmi eü problémája.

Tehát

anya: diploma,43 év munkaviszony,nyugdíj 85.000

szomszéd: érettségi,16 év munkaviszony,nyugdíj 75.000 ft.

Nem tudom,hogy működik ez,nem tudom hol van itt rétékelve a tudás és az,hogy anyám többet dolgozott.

Torolt_felhasznalo_904145 2010-09-06 12:18

Te most az államot véded a gyerekesekkel szemben? Pedig az állam dolga, hogy gondoskodjon az utánpótlásről, segítse a jövő termelőmunkásait felnevelni.

Nincs elég adófizető?

Hát tegyenek érte, hogy szűnjön meg a sok feketemunka.

A lumpenek még jobban ki fogják használni a juttatásokat?

Oldják meg, hogy ne károsodjanak gyerekeik, tényleg rajtuk segítsenek, ne a szülők igyák el.

A gyereket nevelőket mindenképpen sokkal jobban kellene támogatni, mint most.

Egyenes arányosság van a támogatás és a születések száma között.

Ezt a kormányzatnak tudni kell.

Fogyunk.

idézet: az örök Éva (241) 2010-09-04 23:04:29

:-o:-o:-o:-o:-oAnnyit tudok mondani ekkora demagógiára, hogy nézz körül Európában, hol, mivel, mennyire támogatják a gyerekeket nevelőket, kezdve a GYED-GYES intézményvel.Főleg, hogy hány országban van, és mekkora az összege.

És igen; az államot védem, mert az állam én IS vagyok,m eg te IS, meg mindenki, aki él és mozog ebben az országban.

Gyerekesekkel szemben: HÁROM gyerekem van, kettőt már felnevelte, egy 6 éves. Tehát engem is érint.

Ami meg az adózás illeti; lentebb már leírtam, mi a véleményem, de se te, se a másik nem értette meg. Annyit teszek hozzá, hogy nem CSAK a fekete munka a felelős a kevés adózóért.Túl sok az eltartott, amiben benne van a rengeteg nyugdíjas, akiket a mostani keresőképesek által befizetett járulékokból tartanak el, mivel mikor ők dolgoztak, nem volt öngondoskodás, a mindenkori dolgozók járulékaiból fizették a mindenkori nyugdíjakat és kész, nem volt más.Ezen felül ott van még a gyerekek, akiket szintén el kell tartani, meg azok, akiknek nincs és nem is lesz munkájuk ezért vagy azért.(utóbbiak között szép számmal vannak olyanok, akik már 50 felettiek, valamikor sokat ért a szaktudásuk,az amerikanizálódott munkaerőpiacon azonban semmit, úgyszintént a negyvenesek.Meg azok, akik olyan helyen élnek, ahol a termelőszövetkezetek szétverése után semmilyen munka nincs, esetleg kihalásos alapon.Egy állásra 50-60 jelentkező.Őket is el kell tartani.Könnyű mondani, lehet költözni oda, ahol van munka.Csakhogy ingatlan és ingatlan között különbség az, hogy hol van. Szóval nem fekete és fehér ez az egész)

Egyébként ez az egész annyiban igaz, hogy kevesebben vagyunk, és öregszik a népesség.Csakhogy statisztika lévén, több olvasata is van. Egy adott korosztálynál valóban csökkenő tendenciát mutat, mivel az iskoláztatási rendszer, a munkakezdés, az életkezdés eleve megváltozott, minden későbbre tevődik, mint akár 25 évvel ezelőtt is.Valóban 20 és 30 év közötti fiataloknál kevesebb a gyerek.Ugyanakkor a 30 és 40 között meg megnőtt az arányszám a -mardjunk ennél- 25 évvel ezelőttihez képest. Akkor 18-20 évesen a lányok többsége férjnél volt, túl az első szülésen, volt, aki a másodikat várta ennyi idősen, nem kevesen.Akkoriban a katonai szolgálat alóli kibúvó is volt a korai családalapítás, ha nem is végleg, de halasztódott, és akinek családosként kellett katonának mennie, az kapott támogatást is. Hát ennyire egyszerű és mégis bonyolult a képlet.

Azt meg igenis tudomásul kell venni, hogy az állam nem egy feneketlen buksza, ahonnan két kézzel lehet szórni a pénzt.Tessék felelősséggel gyereket vállalni, ingre-gatyára ne.És ne az állam eltartó szerepére apellálni.

S.Carol 2010-09-05 20:03

Ugyan, menj már...

az örök Éva 2010-09-05 18:07

:-o

És azt még nem mondták meg neked, hogy a pénz nem ehető?

:-o

Több hozzászólás »