Gyereket akarok! És munkát…

Az adatok szerint 20 magyar fiatal 23 gyereket szeretne. Aztán csak 13 születik meg. Fájdalmas statisztika, hiszen az elöregedő társadalom gyenge lesz ahhoz, hogy eltartsa a jövő időseit. S elgondolkodtató is, hisz számos társadalmi ok húzódik mögötte.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke kezdeményezte, hogy pártok, szakértők, munkáltatók civil szervezetek, szakszervezetek részvételével megalakuljon a Népesedési Kerekasztal, mert együtt, az érdekeket összeegyeztetve nagyobb az esély arra, hogy megvalósítható javaslatok születnek.

Állami bébiszitter és részmunkaidő

Dr. Frey Mária közgazdász

Az öregedő Európában van néhány társadalom, amely példát adhat. A franciák, az írek mögött, az európai népszaporulati lista 2. helyén állnak, vagyis náluk sok gyerek születik. Miért? Náluk a családpolitika pártok feletti érdek, a családok nem félnek attól, hogy egy új kormány majd elvesz ezt-azt. Adókedvezménnyel ismerik el a gyereknevelés terheit, nagyon jó gyermekintézmény-hálózatuk van, a családok minimális adminisztráció után legálisan vehetnek fel bébiszittert, betegápolót, háztartási segítőt. Postai vagy elektronikus úton fizetik a bébiszitternek, ápolónak járó összeget, s a felét leírhatják az adóból.

A munkahelyükön is kapnak – a mi üdülési csekkünkhöz hasonlóan – ilyen szolgáltatásokra szóló utalványokat. Ez jó a családnak és jó azoknak, akik ilyen szolgáltatásokat nyújtanak. Ott a bébiszitternek, a takarítónak, a betegápolónak is biztosítása van. Jegyezzük meg azt is: ott nincs többéves gyes, az anyák gyakran már pár hónap után visszatérnek dolgozni.

Mindezt dr. Frey Mária egyetemi tanártól tudom meg, aki a Szociálpolititkai és Munkaügyi Intézet vezető kutatója, és a Népesedési Kerekasztal egyik szakértője. Tíz éve írja, mondja, hogy egy hasonló rendszer bevezetése segítene nemcsak a népesedés, de az ezzel szorosan összefüggő foglalkoztatás gondjain is.

– Voltak hasonló kísérletek nálunk is, de nem átfogó rendszerben, így el is haltak. Az ilyen változásokat meg kell beszélni a társadalommal, tisztázni, kinek, miért jó. A francia államnak fontos a gyerek, és ezt a franciák tudják. Vagy ott a skandináv-modell, ahol a magas női foglalkoztatás sok pótlólagos munkahelyet teremt: otthoni segítők, takarítók, a háztartást könnyítő gépek és élelmiszerek gyártása. A gyerekellátás, az idősgondozás, a betegápolás is munkahelyeket teremt. Ehhez képest nálunk leépítik a pedagógusokat, ahelyett, hogy az értelmes délutáni foglalkozások megoldanák a délutáni elhelyezés kérdését. A rendszert úgy kellene megszervezni, hogy ne a költségvetést terheljék ezek a kiadások, hanem a családok kapjanak olyan adókedvezményt, amivel el tudnák tartani az ilyen szolgáltatókat. Sok országban a gyerekintézmények a szükségletekhez igazodnak, nálunk a gyerekért korán kell menni, és ott vannak a többhetes nyári szünetek is.

Munka és gyerek

Angliában a nők 40, Hollandiában körülbelül 75 %-a dolgozik részmunkaidőben. Az Európai Unió 27 tagállamából 12-ben az anyák alanyi joga, hogy amíg a gyerek el nem végzi az első osztályt, részmunkaidőben dolgozzanak. Nálunk a részmunkaidő aránya 4 %.

A részmunkaidő nálunk régóta megoldatlan probléma. Ezenfelül Magyarországon sokan, nők és férfiak dolgoznak teljesen védtelenül: minimálbérre bejelentve, vagy bejelentés nélkül, szabadságot nem kapva, megújított heti munkaszerződéssel, heti hat vagy hét napot, napi 10-12 órát.

– Nálunk a családbarát foglalkoztatási formák azért sem terjednek el, mert a munkáltató mindent megengedhet magának – mondja dr. Frey Mária. – Amíg a munkanélküliség ilyen magas, addig ő diktálhat, és akinek ez nem tetszik, az mehet. Ezeken a viszonyokon változtatni kell, különben nem lépünk előre.

Anyai aggodalmak

Megkérdeztünk néhány anyát, leendő anyát, milyen problémákkal szembesülnek, ha a gyerekvállalásra gondolnak. Igyekeztünk megoldási javaslatokat adni, részben a Népesedési Kerekasztal munkaanyagából, részben saját kútfőből.

Ildikó (36), topmenedzser volt egy multinál, főállású anya:

– A gyes után megpróbáltam visszatérni az állásomba, de nem tudtam megoldani, hogy napi nyolc-tíz órát dolgozzak. A cég álláspontja az volt, hogy felsővezető nem végezheti a munkáját részmunkaidőben. Szerintem elég lett volna heti három napot bent tölteni – ekkor történtek volna a megbeszélések -, a többivel otthon is tudtam volna foglalkozni.

Ha kötelező volna az anyáknak lehetőséget adni a részmunkaidőre, a gyerekek 6-7 éves koráig, Ildikó folytathatná a munkáját és a karrierjét.

Pataky Ági (26), sminkes:

– Négy éve szabadúszó vagyok, forgatásokon dolgozom és magazinoknak. Ha lesz egy kisbabám, ő lesz az első, de minél hamarabb szeretném folytatni a munkámat is, mert imádom. Olyanokkal dolgozom, akiknek bármikor szólhatnék, hogy visszamennék sminkelni melléjük. Az sem volna probléma, ha pár óra munkára vinném magammal a kicsit.

Ha Ági mégsem tudna a hosszú forgatásokon egy kisgyerekkel boldogulni, akkor legális és elérhető költségű bébiszittert alkalmazhatna néhány órára, vagy igénybe vehetné valamelyik gyerekintézményt – bölcsőde, családi napközi, családi gyerekfelügyelet -, amelyek számára ugyanannyiba kerülnének.

Veres Borcsi (29), énekesnő:

– Nem szerződtem társulathoz, szabadúszó vagyok. Amíg egy énekesnő szoptat, nem léphet fel, nem vállalhat zenés szerepet. A szerepeket át kell adnom, ha jön a baba. Kérdés, megy-e még akkor a darab, amikor visszatérek, számítanak-e rám, és ha a régi szerepeimet nem kaphatom vissza, adnak-e helyette újat? Viszont, ha nem lépek fel, akkor fizetés sincs. Tag vagyok egy betéti társaságban, de az ezután kapott gyed és gyes nagyon kevés lesz.

Ha a művészeknél, alkotóknál ki lehetne váltani a kényszervállalkozás rendszerét, és hatékony érdekvédelmük volna, akkor Borcsi nyugodtabban mehetne el szülni.

Nők Lapja Ötlet: A kisgyerekes családok esetében az apáknak is biztosítani kellene plusz szabadnapokat, munkaidő-kedvezményt, amiket a gyerekellátásra használhatnának fel.

Halasi Zsuzsanna (26), egy fogorvosi magánklinikán recepciós:

– Heti harminc órát dolgozom, ezért fix fizetést kapok, ami megfelelő. A recepciósnak néha este nyolc-kilencig is bent kell maradnia, s ez az időbeosztás gondot okozna kisgyerek mellett. A kolléganőimmel igyekszünk előre beosztani a következő hetet, de ha megbetegszik a gyerek és otthon kell vele maradni, nehezen boldogulnánk. Mivel én régóta dolgozom itt, a főnökeim valószínűleg visszavennének a szülés után. Úgy tervezem, egy évig maradnék otthon a kicsivel.

Ha egyes gyermekintézmények az ilyen munkaidejű anyákra is gondolnának, Zsuzsa akár este is mehetne a gyerekért. Ha a biztosítási terhek kisebbek, több recepciós válthatná egymást.

Bartha Magdolna (38), sales manager egy 12 fős vállalkozásban:

– Ugyanerre a pozícióra valószínűleg nem tudnak visszavenni két-három év kiesés után. Muszáj keresni valakit a helyemre. Nálunk határozatlan idejű szerződések vannak, nem biztos, hogy az állás akkor üresedik meg, amikor visszajönnék. Részmunkaidőben csökkenne a feladatköröm, akkor is fel kellene venni valakit mellém. Ez nem alternatíva, mert pluszkiadás a cégnek. A munkám része, hogy irodákat látogatok, ezt otthonról lehetetlen megoldani. Hogy megtartsam a munkámat, az is megfordult a fejemben, hogy a pici négy-hat hónapos korától újból dolgoznék teljes munkaidőben, de ezt az anyai szívem kizárja.

Ha rugalmas és hatékony továbbképzési lehetőségek lennének, Magdolna nem érezné, hogy lemarad. Ő is igénybe vehetne olyan bébiszittert, egyéb segítő szolgáltatást, amelynek a költsége elfogadható a számára. Ha a családbarát munkahely komoly gazdasági előnyöket jelentene egy cégnek, megérné nekik a Magdi helyettesítésére felvett dolgozó tb- és egyéb terheit vállalni.

Beke Nóra (40), osztályvezető főorvos, két gyerek édesanyja:

– Az akkori munkahelyemtől, egy kórháztól semmiféle segítséget nem kaptam, folyamatosan ügyeltem, senkit nem érdekelt, hogy gyerekem van. Családi összefogással oldottuk meg a dolgot, vagyis papa meg nagyi vigyázott a gyerekre. Ezenkívül a hasonló cipőben járó kollégákkal, kolléganőkkel segítettük egymást, például ügyeletet cseréltünk.

Ha Nórát és a mai fiatal doktornőket lehetne részmunkaidőben foglalkoztatni és szabályozni ügyeleti kötelmeiket. A nagyszülők hivatalos bevonása a gyerekek ellátásába más országokban jól működik. Egy kórház pedig elég nagy intézmény ahhoz, hogy benne bölcsőde, óvoda működhessen.

Anita (28), bejárónő:

– Egy orvos házaspárnál dolgozom, természetesen nem bejelentve. Nagy családot szeretnénk, de szóba sem jöhet, hogy a közeljövőben szüljek. A párom eladó egy műszaki boltban, a fizetése elmegy az albérletre, meg a rezsire, a fizetésem nélkül nem élnénk meg. A munkaadóim ragaszkodnak hozzám, de ha szülnék, nyilván keresnének mást. Nagyobb baj, hogy semmiféle ellátásra, gyesre, gyedre nem vagyok jogosult, mert nincs, és nem is volt bejelentett munkahelyem. Tartalékunk nincs, a család segít, amiben tud, de anyagilag ők is a nullán vannak.

Ha Anita hivatalosan, bejelentve, akár egy takarító vállalkozás tagja volna, ő jelentene megoldást a cikkben szereplő más anyák számára. Legális állásban ugyanúgy szülhetne, mint azok a nők, akiknek dolgozik.

Sarolta (32), cukrászdában eladó:

– A mi kisvárosunkban ez a legnépszerűbb cukrászda, nagyon jó forgalmú. Mi ennek hasznából semmit sem látunk, a kolléganőimmel napi kilenc órát dolgozunk, ebédelni sincs időnk. Heti egy szabadnapot kapunk, így nem csoda, hogy senkinek nincs gyereke, csak két idősebb kolleganőnek. Minimálbéren vagyunk, de ennél többet kapunk, csak azután nem jár se táppénz, se gyes. A férjem az erdészetnél van, szeretnénk gyereket, többet is, de reményünk sincs rá. Vidéken még nehezebb másik munkát találni.

Ha léteznének nálunk hatékony érdekvédelmi szervek, akkor Sarolta helyett tárgyalnának a cukrászda tulajdonosával. A tulajdonos nem fenyegetőzhetne, hogy talál Sarolta helyett tíz másikat. Rövidtávon a hatékonyabb munkaügyi ellenőrzések is sokat jelentenének.

Nők Lapja Ötlet: A szakmai érdekvédelmi szervezetek más országokban nagyon erősek. Például Dániában ők egyeznek meg a munkaadókkal, így kerülik el, hogy a mérnök, az újságíró, a fotós, a tanár, a bolti eladó fenyegetve érezze magát. Az érdekvédelem erősítése kulcskérdés Magyarországon, a szakszervezetek erre nemigen jelentenek megoldást.

Papp Vera (28), kétgyerekes anya, középfokú végzettségű ügyintéző:

– Most gyesen vagyok, és szeretnénk harmadik gyereket is. Tanulom a műkörmös szakmát, mert ha önálló vállalkozásba kezdenék, nagyobb eséllyel szülhetnék még egy gyereket, és a meglévő kettőhöz is jobban tudnám igazítani az időmet. Alkalmazottnak nem vesznek fel sehová, amint meghallják, hogy két gyerekem van.

A cég szempontjából

Rados Richárd kiadóvezető

„Kirúgtak”. „Nem vettek vissza”. „Hallani sem akarnak részmunkaidőről”. „Megkérdezték, akarok-e szülni”. A munkáltatók, ha így reagálnak, nem a gonosz megtestesülései, csakhogy az előny a munkanélküliség és az érdekvédelem hiánya miatt náluk van. Ráadásul a mai bér- és egyéb terhek mellett ez áll érdekükben. A multikról már sokszor írtunk, most a szintén sok munkahelyet működtető kis- és középvállalkozások közül kerestünk munkáltatót.

Rados Richárd, a Jaffa Kiadó fiatal vezetője, négy belső és három külső munkatárssal dolgozik. Az egyik belsős kolléga nemrég szült, azóta otthon van a kislányával.

– Egy ilyen, „kézműves” könyvkiadó akkor versenyképes, ha nagyon rugalmas, és ha nagyon igényes. Ezért, amikor a kolléganőm szólt, hogy szülni fog, az okozta a nagyobb gondot, hogyan tudom az ő szaktudását pótolni. Szerencsére elég időt adott nekem erre. De van olyan férfi kollégám is, aki a feleségével arra jutott, hogy ő menne gyesre. Ő is sokkal hamarabb szólt, bár végül másként döntöttek.

– Dolgozhatna bármelyikük részmunkaidőben?

– Olyan kollégákról van szó, akiknek az ittléte, méghozzá teljes munkaidőben, nélkülözhetetlen. Ezekben az állásokban a részmunkaidőt nem tudom elképzelni. A mi munkánk itt bent, nagyon interaktív, ha lelassulna, az hátrányt jelentene.

– És ha valaki mégis ezt szeretné?

– Megpróbálnék neki olyan feladatot találni, amely megoldaná mindkettőnk problémáját. Van például egy kiváló kolléganőnk, évek óta próbálom közelebb csábítani a céghez, de ő csak távmunkában dolgozik. Idős szülei vannak, már unokái is, a legtöbb, amit vállalni tud, az az, hogy állandóan elérhető. És, hogy kiválóan dolgozik. Az ő esetében ez részemről áldozat, amit érte hozok meg.

– Mi történik, ha valakinek beteg a gyereke, vagy el kell mennie az anyák napi ünnepségre?

– Gyenge szervezet az, amelyik nem tud emberi problémákat kezelni. Jókat és rosszakat egyaránt. Ezek szent dolgok, természetesen megoldhatók. Nekem is van két gyerekem, de egyébként is azt gondolom, hogy a jó szellemiség egy cégnél nem lila szöveg, hanem üzletileg nagyon is értelmezhető.

Még több az e heti Nők Lapjából: • Gombos Edina: Kubában nincs piros tojás » • Amikor minden „nem” 3. rész » • Az ünnep étele különleges:Tojássaláta sonkával és retekkel » • Báránykából méregzsák: ha hisztis a gyerek » • Vanessa, a víájpí: Párja milliárdos, úgy él, ahogy akar » • Falusi gyerek ritkábban lesz allergiás »