A Világ 10 legdrágább festménye

Kövess minket a facebookon!

f Ajánlom
Korábbi számunkban megmutattuk, mely magyar festmények keltek el a legmagasabb áron, most a külföldieknek jártunk utána. Nem volt könnyű dolgunk, mert sok képet magánúton adtak el, és az új tulajdonos nem biztos, hogy nyilvánosságra hozta, mit vásárolt. Másrészt előfordul, hogy 19 évvel ezelőtti árakat kell a maiakkal összevetnünk. De beszéljenek a számok! Fodor Marcsi írása.
2009. 09. 18. |

Kövess minket!

f Ajánlom
1.Jackson Pollock: No. 5, 1948

– 140 millió dollárért kelt el 2006-ban
Ez a kép soha nem szerepelt árverésen, magáneladás során alkudtak ki ilyen elképesztő árat érte. Amikor kiderült, hogy ez minden idők legdrágábban eladott festménye, sokan megdöbbentek. Pollock képeit ugyanis nem könnyű megérteni. Ez a festménye látszólag egy összevissza csepegtetett mázolmány, irkafirka egy óriási vásznon. Valójában mély filozofikus tartalmú alkotás. Pollock a sámánisztikus hagyományokat követő varázstánc során festette alkotásait, gyakran kábítószer hatása alatt. A szakértők szerint a kép értékét egyrészt az emelhet¬te ilyen magasra, hogy többször bemutatták New Yorkban, a Modern Művészetek Múzeumában, másrészt nagyon kevés Pollock-kép van forgalomban.

A Világ 10 legdrágább festménye2. Willem de Kooning: Nő III, 1953

– 137,5 millió dollárért kelt el 2006-ban
Ha Pollock festményének sikere meglepte az embereket, a korábban csak szak¬értők körében kedvelt holland festő, Willem de Kooning képének népszerűsége előtt végképp értetlenül álltak. A rút nőalakot ábrázoló alkotás nem éppen kellemes háttér egy szalonban. A festő egész sorozatot készített a nőkről, mindegyik képén vicsorgó és üres tekintetű idős asszonyokat látni. Kooning összesen hat darab Nő című képet festett 1953-ban, s ezen az egyen kívül mindet múzeumi gyűjteményben őrzik. Ez is ott volt. 1970-ben került a teheráni Kortárs Művészeti Múzeum tulajdonába, de az 1979-es forradalom után nem állíthatták ki többet, mert egy szigorú vallási szabály tiltotta a meztelen női test ábrázolását. 1994-ben csendben eladták egy iráni magángyűjtőnek, tőle került a milliárdos Steven A. Cohen tulajdonába, aki máig „gyönyörködik” benne.

3. Gustav Klimt: Adele Bloch-Bauer I. portréja, 1907

– 135 millió dollárért kelt el 2006-ban, ma a Neue Galerie tulajdona
A szecesszió legnagyobb mestere, Klimt három éven át dolgozott a festményen, Ferdinand Bloch-Bauer, a gazdag cukorgyáros megbízásából. A modell a gyáros felesége, Adele Bloch-Bauer volt, aki úgy rendelkezett, hogy halála után Klimt-festményei az osztrák állam tulajdonába kerüljenek. Az asszony 1925-ben halt meg agyhátyagyulladásban, ám a család a végrendeletet nem teljesítette. Amikor a németek megszállták Ausztriát, a megözvegyült férjnek el kellett menekülnie Svájcba. A nácik minden tulajdonát, köztük az öt Klimt-festményt is elkobozták. Hármat a Belvedere múzeumban állítottak ki, a többit eladták. A férj örökösként unokaöccsét és -húgait jelölte meg, köztük Maria Altmannt. Az idős Maria az osztrák állammal való pereskedés után 2006-ban megkapta mind az öt Klimt-festményt, amelyeket Los Angelesbe vitt. Ezt a képet magáneladás során vásárolta meg tőle Ronald Lauder, az Estée Lauder cég örököse. A kép a Lauder által felügyelt, a német kultúra terjesztésére hivatott New York-i Neue Galerie-ben tekinthető meg.

4. Picasso: Pipás fiú, 1905

– 104,2 millió dollárért kelt el 2004-ben
Ez a legdrágább festmény, amelyet árverésen adtak el. Bár a vevő kiléte ismeretlen, a szakértők úgy vélik, az illető Guido Barilla, az olasz tésztamágnás. A kép Picasso rózsaszín korszaka idején készült, amikor a művész még csak 24 éves volt. Félig-meddig befejezetlenül hagyta alkotását, majd egy hónap múlva koszorút festett a fiú fejére és rózsákat a háta mögé. Ettől a mű a nőiességnek és férfiasságnak furcsa keveréke lett. A szakma felhördült, amikor a kép e kimagasló árat elérte. Senki sem értette, miért éppen ez a Picasso-alkotás kelt el ekkora összegért, hiszen nem a festő egyik mesterműve. Ám lehet, hogy éppen az adja a kép értékét: a művész olyan korszakában készült, amelyből kevés alkotást ismerünk.

Folytatás a Nők Lapja Évszakok őszi számában!
Olvass tovább

Hozzászólások