nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Rómeó és Júlia Jeruzsálemben

Markó Iván időről időre meglepi közönségét. A koreográfus-rendező balettművész Shakespeare legendás szerelmi történetét, a Rómeó és Júliát álmodta a 21. századi Jeruzsálem történelmi falai közé.
NLCafé
f Ajánlom

Rómeó és Júlia történetét nem nehéz a 21. századi Jeruzsálemben elképzelni: itt a Capuletek és Montague-k más vallást, más tradíciót képviselnek, a szerelmesek elé a shakespeare-inél is nagyobb akadályok gördülnek.

Markó Iván 2006-os kétrészes balettje táncszínházi előadás, amelynek átélésében sokat segít a szimbolikus jelentésű sátor, a jelmezek, az autentikus, helyenként pörgősen kemény arab zene és Jávori Ferenc „Fegya” klezmerre épülő muzsikája vagy épp Verebes István színészi játéka. A zenéért önmagában is érdemes beülni a nézőtérre. Átütő, szenvedélyes, forrón izzó, amikor drámai. Nagyon bensőséges, gyengéd, amikor szeretetet, harmóniát sugároz. 

A főszerep mégis a táncé: a pompásan elrendezett csoportképek, illetve a címszereplők, Nyári Gábor és Misáczi Mónika egyéni és páros alakítása a Magyar Fesztivál Balettől és Markó Ivántól megszokott minőséget garantálja. A szerelem pedig mindenen győzedelmeskedik a Művészetek Palotájában. (NLC, fotó: Mezey Béla)

Megosztás Facebookon