Belebetegszem az unalomba

Kedves Soma!

38 éves, elvált, gyermektelen hölgy vagyok, sajnos szeretetből nem sok jutott. Engem a sors a gyermektelenségre teremtett(?) – 19 évesen súlyos beteg lettem, de aztán úgy döntöttem, hogy mégis folytatom a földi pályafutásomat. A válásom után elég sokáig keresgéltem az igazit, de aztán csak nem jött. Jelenleg egy 17 évvel idősebb társam van, aki színész – ez az idei év volt a hetedik évfordulónk. Sajnos én is belebetegszem a monotonitásba, mindig ugyanaz az esti program, ha itthon van; egyébként nagyon sokat vagyok egyedül, főleg mióta Pestre költöztünk (két éve). Mondhatom úgy is, még a fal sem szól hozzám. 

Családi-baráti pszichológusként eddig sok mindenkinek tudtam segíteni lelkiekben jó tanáccsal, viszont magamnak már nem tudok mit “kitalálni” – már a relaxációt sem élvezem, mint régen (kazetták, könyvek stb.) Ha ez így megy tovább, semmi értelme nem lesz az életemnek.

Kérlek, ha van egy kicsi időd, csak néhány gondolat erejéig válaszolj a levelemre, hálás vagyok neked azért, mert vagy!

Üdvözlettel: Erika

Ja, és egészségileg sajnos rokkant vagyok, pedig valamikor futó voltam… ez a legnagyobb bánatom az életben!






Kedves Erika!

Végtelenül egyszerű, mit kell tenned! Azt írod: “belebetegszem a monotonitásba, mindig ugyanaz az esti program“. Hát akkor nosza, rajta, változtass az életeden! Gondolom, nem kívülről várod, hogy bekopogtasson hozzád az izgalom, a változatosság, a történés! Gondold csak el, mennyire abszurd, művészfilmbe illő jelenet lenne! Kopogtatást hallasz, kinyitod az ajtót, és egy arctalan csuklyás lény azt mondja neked: “Szervusz, Erika! Megjöttem, én vagyok az új történés az életedben. Szólítottál, itt vagyok!” No, ez elég bugyután hangzott, csupán azért akartam ennyire szájbarágós lenni, hogy megvilágítsam annak az evidenciáját, hogy a változatosságot és a történéseket nem lehet ölbe tett kézzel, kívülről várni! Azt is írod: “már nem tudok mit kitalálni“. Ezek szerint a munkádban nem teljesedsz ki igazán. Mert ha a munkádban folyamatosan lenne kihívás, újdonság és kreativitás, akkor az otthoni pihenés, töltődés, relaxálás, egyedül- és együttlét jól esne.

Két éves Nők Lapja Cafés munkásságom során most, a te esetedben leszek először annyira konkrét, hogy megmondom, hogy kit és mit javaslok neked. Attól ez még nyilván csupán egy javaslat marad. Nagyon sok nőnél azt látom – és erről már sokszor írtam – hogy nem élik meg eléggé a kreativitásukat. Enélkül pedig nem lehet teljes életet élni. Neked azért lenne ez különösen fontos, mert nem lettél anya. Anyának lenni egy teremtő folyamat, csakúgy, mint alkotni. Épp ezért ajánlom neked a kreativitás megélésében is konkrétan a kerámiát. Ugyanis agyaggal dolgozol, ami maga az anyaföld. Ebből fogsz “teremteni”, megszülni azt a tárgyat, amibe tested-lelked-szellemedet belegyúrtad. Nem hiszem, hogy asszonynak jobb motivációja lehetne a kerámiára, mint most épp neked!

Bertók Éva kerámiája – Kattints a képre!

És mivel adtam tanácsot, most adok kalácsot is. Mégpedig olyat, amiről tudom, hogy többet fog adni, mint hinnéd. Konkrétan ajánlom neked egy keramikus művész- és oktató barátnőmet, Bertók Évát. Több barátnőm, ezenkívül a húgom és a lányom is jártak hozzá, azóta is visszavágynak. (A húgom nemrég szült, a lányom pedig minden délután zeneoktatásban részesül, mivel erre a pályára készül, szabad akaratából természetesen.) Mikor Hannát elvittem a kerámia órákra, magam is csatlakoztam a “fonó”-ban levő beszélgetésekhez. Ahhoz persze, hogy ez a meleg, otthonos, őszinte, szeretettel teli és spirituális légkör kialakuljon, kellett és kell Éva személyisége. Merthogy ő maga ilyen. Őszinte, tiszta, önazonos, nyitott, meleg, elfogadó, nagyon nő, és érett művész. Több tanítványának láttam a munkáit, és már az első alkotásokban megnyilvánul az egyediség. Hagyja, hogy átjöjjön az anyagon keresztül az individuum. Vagyis a manifesztumban, amit létrehozol, megszülsz, abban szemmel láthatóan, kézzel foghatóan már ott vagy te.

Bertók Éva kerámiája – Kattints a képre!

Néhány szóban azért még mesélek Bertók Éváról. 1979-ben végzett faszobrászként, 1981-ben keramikusként, majd ékszereket készített. Ezután férjével és két gyermekével hat évre kikerült Spanyolországba, ahol mélyen megérintette a mediterrán kultúra. Itthon csak az európai technikákat tanulta (ami a korongozás és mázazás alapjaira épül), de rájött, hogy ez őt nem elégíti ki. Barcelonában ébredt rá, hogy őt a precolumbian kultúra érdekli (spanyolok előtti indián technikák), így elment egy ottani iskolába, ahol ezeket tanulhatta.

Itthon 11 éve tanít, és csinálja a maga módszerei szerint azokat az újdonságokat, amelyeket ő talált ki. Teljesen egyedi, ezer közül is felismerhető a stílusa, egyedi technikája van, nagyon izgalmas és nagyon női kerámia tárgyak ezek, amikből sugárzik a spiritualitás. (Nekem tele van a lakásom a munkáival.)

És most hadd idézzek tőle: “2000-ben voltam először Mexikóban, ami nekem egy zarándokút volt. Az ott ért élmények meghatározták a további életemet, gondolkodásomat, és az ott tapasztalt események még háromszor visszahívtak. 2003-ban a mexikói állam ösztöndíjasaként a Magány Szüze Kápolnájának a restaurálásában vehettem részt San Miguel de Allendében. Már most tervezem az ötödik utamat a Yucatan-félszigetre, ahol egy művésztelep megalakításában szeretnék részt venni. Mexikó engem a spirituális életem megvalósításához segített hozzá. Azt nem tudom, hogy mi vár ott rám, de azt igen, hogy meg kell próbálnom, meg kell néznem, mert abban hiszek, hogy az a sok szeretet és segítség, amit ott kaptam, nem volt csak úgy, csak úgy hiába.”

Bertók Éva kerámiája

És az a sok szeretet és segítség, amit te kaphatsz Évától és magától a kerámiázástól sem lesz hiába! Hiszen az a cél, hogy újra legyen életkedved, inspirációd! Hogy várd az estét, a holnapi napot, és legfőképpen élvezd a jelent! Bár az is lehet, hogy másfajta teremtő és kreatív tevékenységbe fogsz bele (nemezelés, fonás, festés, stb.), végül is a lényeg az, hogy indulj el, és találd meg azt, amiben megélheted és megvalósíthatod a benned levő teremtő erőt!

Épp úgy neked, mint másnak, szeretettel ajánlom, és “ajándékozom,” így karácsony alkalmából Bertók Évát. Az email címe: lailo@freemail.hu.
Búcsúzóul pedig a “Szabadlelkű vad kanca” dalszövegemből idézek:

“Szerintem már meg van írva az a film, amiben játszunk. A forgatókönyv rég elkészült, mi vagyunk a saját stábunk. De a filmkockákat én színezem, legalább hadd én színezzem, nem pasztell lesz, csak egy-két részlet, a többi meg majd csupa élet!”

Jó színezést!
Soma Mamagésa