Abigél, a copfos kis gimnazista

Ötvenkét éves volt. Gyönyörű volt, tehetséges, és szakmai mellőzöttsége ellenére is népszerű. A közönség soha nem felejtette el Ginát, az Abigél copfos kis gimnazistalányát. Hiába telt el közben harminc év, a mai fiatalok éppúgy lelkesednek ezért a tévésorozatért, mint annak idején a mi korosztályunk. Igaz, minden adva van hozzá, hogy maradandó alkotás legyen. Egy csodálatos írónő, Szabó Magda, egy ma már legendás tévérendező, Zsurzs Éva, egy csapat életvidám főiskolás vagy pályakezdő színésznő, néhány híres, nagy színész, és nem utolsósorban a főszereplő. A fiúk beleszerettek, a lányok imádták és utánozták. Fiatalon kapta el a siker forgószele, és amilyen hirtelen jött az emelkedés, olyan hirtelen ért véget. Ritkultak a felkérések, zsugorodtak a szerepek, az új arcokra vadászó filmesek is elmentek Szerencsi Éva kamerabűvölő szépsége, egyre mélyülő, egyre átütőbb erejű színészi adottságai mellett.

Nem volt bekopogtatós

Rátonyi Hajni volt Murai az Abigélben. Bár ismerték egymást, a forgatáson jöttek össze és utána is megmaradt a barátság.

– Mi akkor végeztünk a főiskolán, ő már ismert színésznő volt, és szerelmes Szakácsi Sándorba, akihez később hozzáment feleségül. Nagyon élveztük a filmezést, állandóan nevettünk, Éva is együtt bolondozott velünk, pedig alapvetően zárkózott volt. De hát olyan fiatalok voltunk, és egy kicsit mindnyájan álomvilágban éltünk.





– Mi lehetett az oka annak, hogy az Abigél kirobbanó sikere után nem halmozták el újabb szerepekkel?

– Nem volt az a bekopogtatós típus. Nem verte a direktorok asztalát, hogy adják neki ezt és ezt a szerepet. Amit rábíztak, azt tökéletesen megoldotta, és alig várta, hogy kinőjön a kislány-szerepkörből. Jó karakterszerepekre vágyott, családra, nyugalomra. Ez sem egészen úgy sikerült, ahogy elképzelte. Miután elvált a férjétől, gyereket akart, ekkor találkozott egy orvossal, a fia édesapjával, de ez a kapcsolat is szakítással végződött. Utána hosszú ideig egyedül nevelte Imit. Negyvenéves kora után találkozott ismét a szerelemmel, Pándi Andrással. Mellette végre maradéktalanul boldog lehetett. Sajnos nem élvezhette sokáig.

A visszaemlékezés itt folytatódik »