Imádják, és félnek tõle

Szulák Andreával szalad a szekér

Kövess minket a facebookon!

f Ajánlom
Szulák Andrea, ahogy mondja, „mindent örömmel csinál, vagy sehogy!" Dõl belõle a humor, az életerõ, az a fajta nõi vagányság, amely egyszerre teszi lehetõvé a cinkos összekacsintást mindenkivel, és a távolságtartást mindenkitõl, aki rossz helyen kopogtat nála.

Tud bánni az adottságaival. Időben váltott át popsztárból zenés színházi szerepkörre. Vérbő komika és ünnepelt díva vált belőle.
Szulcsi – annyira szereti ezt a becenevét, hogy ezt írta az email-jére is –, mostanában megállás nélkül vándorol Győr és Budapest, a színházak és a tv2 stúdiója között. Magával ragadó Funny Girl az Operettszínházban, csúf öregasszony a "Nyomorultak"-ban, sziporkázóan aktív az "Activity"-ben és teljes pályaképet mutat fel a "Dizőz" style="margin: 10px;"


• Iszonyú nagy formába lendültél az utóbbi időben.


– Mintha a csapból is én folynék. Mondd ki nyugodtan!

• Idejövet megszámoltam: legalább nyolc plakáton láttalak, teljes életnagyságban. Tényleg nagyon fut veled a szekér.


– Ismersz annyira, hogy tudod, nem vagyok nyomulós. Ezek a feladatok most valahogy megtaláltak. Ha valaki azt mondja nekem tíz évvel ezelőtt, hogy a frissen megnyitott Operettszínházban a Funny Girlt játszom, vagy műsort vezetek a tévében, kiröhögöm. Mindaz, ami az elmúlt tíz évben utolért, nagyjából a szerencsének vagy a véletlennek köszönhető. Ha nem lát meg Fekete Gyula akkor, amikor még csak statisztáltam az iskolában, és nem hív el vokálozni a Hungária együttesbe, akkor nincs a Menthol, nincs a többi, és most nem ülnék itt, mint Dizőz.

• Ott kezdődött, hogy kiléptél az életbe, tizenkilenc évesen, szépséged teljében, és szerintem pont erre indultál el.


Kulka Jánossal a Funny Girl-ben
– Ha én ezt akkor tudtam volna! Fogalmam sem volt, hogy mit kellene tennem. Nem számíthattam senkire, csak magamra, a belső energiáimra és a szerencsémre. Szerencsém az volt. Külföldre szerződhettem, vendéglátó-ipari "szakmunkásnak". Nem kellett itthon küszködnöm háromszáz forintért a Savoy bárban. Több országban énekeltem, éjszakai bárokban, sörözőben, hajón, táncos szórakozóhelyen. Kemény iskola volt, de hasznos. Megtanultam bánni a képességemmel, az erőmmel. Később már, az itthoni diszkós korszakomban meg se kottyant, hogy éjszakánként levezetek hat-hétszáz kilométereket, és utána fellépek két-három helyen. Ilyen előzményekkel nem csoda, hogy jól bírom a strapát.

Olvass tovább

Hozzászólások