Kockáztatni csak a karrieremet szoktam

George Clooney a pályáról és a lányokról

Kövess minket a facebookon!

f Ajánlom
Õszül, nem is akárhogyan. Ránc ránc hátán a szeme körül, amikor nevet. Sötétkék pulóvere XXL-esen lötyög, szerencsére átüt rajta a mellizma és a teniszbicepsze.
De vajon azt hogy csinálja, hogy vasárnap délelőtt tizenegykor, farmerben és mokaszinban is úgy tud besétálni az ajtón, mintha a legjobb londoni szmoking volna rajta? Na, ezt fejtse meg valaki!

- Milyen újság ez? – kérdi kíváncsian, amikor a közös fotóhoz előveszem a Nők Lapját.

Magyar. A legnépszerűbb női hetilap.
- Maga pesti? Tudja, hogy életem első filmjét ott forgattam?! A „Grizzly"-t. Sosem fejeztük be, de legalább tapasztalatból tudom, hogy a magyar nők gyönyörűek!

Május hatodikán volt negyvenéves. Ez rossz vagy jó?
– Lecseréltem a májamat egy húszévesre, úgyhogy ez rendben. A vesémet is, szóval azzal sincs gond. Mondja már meg, mi hiányzik az életemből?!

Például egy feleség, és néhány gyerek.
– Magának! De nem nekem. Élem a világomat, mint Marci hevesen, és megnyugtatom, hogy semmiről sem maradok le.

Szóval csöppet se számít, hogy elmúlt negyven?
– Fütyülök rá! De nekem könnyű, mert színész vagyok, és nem színésznő. Tudja, micsoda különbség? A filmipar nem kényezteti ám a negyvenes csajokat. Ami a dolog szakmai részét illeti, életemben nem voltam ilyen jól. Csináltam egy filmet, amelyből nagy durranás lesz, rendezek egy másikat, amely a lehető legjobb hollywoodi forgatókönyvből készül, és ahogy befejeztem, kezdem a következőt. Sőt, már az azt követő filmre is leszerződtem a Coen testvérekkel.

És hogy telt a szülinap? Hallom, mindenféle fogadásokat nyert.
– Ja, Nicole (Kidman, aki Clooney első nagyjátékfilmjében, a "Peacemaker"-ben a partnere volt – a szerk.) küldött egy tízezer dolláros csekket, de visszaadtam neki azzal, hogy csak akkor fogadom el, ha megduplázza. Majd az ötvenedikre.

Ha már a fogadásoknál tartunk, ebben az új filmben, amelytől azt reméli, hogy nagyot durran majd, egy Las Vegas-i kaszinótölteléket játszik. Egyébként hogy áll a kaszinókkal?
- Most hazudjak? Piszok rossz kezem van hozzá. Soha nem nyertem egy vasat sem Vegasban, pedig amikor az "Ocean’s Eleven – Tripla vagy semmi" style="margin: 10px;"
Clooney, Roberts, Pitt
Ebben a filmben nemcsak kaszinózni szeret, hanem robbantja is a bankot, a szó legszorosabb értelmében. Magát is csiklandozza, hogy de jó lenne egyszer-egyszer valami egészen meghökkentőt csinálni?

– Már hogyne! Csak sajnos, kizárt dolog, hogy egy ilyen közismert figura, mint én, suttyomban rossz fát tehessen a tűzre. Én, ahogy az előbb mondtam, csak a karrieremmel kísérletezhetek. Például igent mondok egy szerepre, amelyet senki nem vár tőlem, viszont mindenki hülyét kap körülöttem. De kit érdekel?

Mást is mesélnek ám! Hogy akkora mókamester, amekkorát nem hordott a hátán a föld!
– Nekem mondja? Volt is belőle gond, amikor Vegasban forgattunk. Mindannyian a Belaggióban laktunk, piros szőnyeg, meg minden. Brad Pittnek el kellett utaznia pár napra, odaadta a szobakulcsát Matt Damonnak, mert neki meg jöttek a haverjai. Mire Brad visszaért Vegasba, elfelejtette, kinek adta oda a kulcsot, amely közben elveszett, de ő meg volt győződve róla, hogy nálam van, és mindennap bemegyek, hogy csináljak valami disznóságot. Ezért aztán minden este tűvé tette a szobáját, úgy meg volt rémülve. Mi meg a hasunkat fogtuk, hogy még trükk se kellett neki.

Az Ocean’s Elevenben azért robbant bankot, mert vissza akarja nyerni az exfeleségét, Julia Robertset. Képes lenne ilyesmire George Clooney-ként is?
– Bankot robbantani Juliáért?

Vagy másért. A barátnőjéért.
– Ha már mindenképpen be akar húzni a csőbe, akkor beszéljünk komolyan! Kaszinót még nem robbantottam egyetlen csajért sem. De várjunk csak, mi az, amit már csináltam? Istenem, ha tudnám! Biztos nyomultam, amíg az agyára mentem, elhalmoztam levelekkel, meg ilyesmi. Meg fölraktam a fotóját az internetre. Na, nehogy elhiggye már! Unalmas, szokványos dolgokat tettem, mint minden pasas, aki döglik egy nőért.

Egy kép 1976-ból
Szerenádozott.

– Igen, épp mint Cyrano.

Virágot küldött.
– Olyan is volt.

Meghívta egy luxusétterembe.
– Egyre jobbakat mond! Adjon már egy papírt meg egy tollat, hadd írjam. Virág... étterem...

Nagyon kikerülte ezt a Julia Roberts-kérdést. Pedig azt rebesgették a nyáron, hogy...
– Ne is kezdjen bele! Julia édes lány, a forgatáson teljesen fiúsítottuk, és annyit nevettünk, hogy a könnyünk is folyt. Pedig bevallom, kicsit féltem tőle, ugyanis pont a forgatást megelőző este nyerte meg az Oscart, könnyen a fejébe szállhatott volna a dicsőség. De Julia más. Egy tünemény. A húgommá fogadtam, ő meg a bátyjává.
Olvass tovább

Hozzászólások