Müller Péter: „Egy harmonikus kapcsolatban mindketten szabadok”

„Ha nő vagy, tanulj meg férfiésszel gondolkodni, ha férfi vagy, tanulj meg nőül.” Ezt a mondatot először egy kitűnő táncospártól hallottam. Tangót táncoltak, s mint tudod, a tangó: misztérium.

Azt, hogy mi a tao, mi a jin és a jang, tőlük tanultam, nem csupán abból, amit mondtak, hanem abból, amit eltáncoltak előttem.

Hogyan táncoltok? – kérdeztem először a férfitól.
Én parancsolok, és a párom engedelmeskedik.
S te? Te hogyan éled ezt meg? – kérdeztem a nőtől.
Ugyanúgy, mint a partnerem. Csak a szavaim mások. Ő irányít, és én követem.

Müller Péter: „Egy harmonikus kapcsolatban mindketten szabadok”Két év múlva megtudtam, hogy a lány párt cserélt. Nem tudta a férfi jól vezetni. Éppen azért, mert parancsolt neki s nem irányította. A két magatartást egy világ választja el. Az elsőt a hatalom működteti. Az erőszak, a szolgaság és az engedelmesség; az ilyen tánc sohasem lehet harmonikus. Harmonikus csak olyan kapcsolat lehet, amelyben mindketten szabadok. A vezető szabadon irányít – és a társa szabadon repül utána. Mindketten boldogok. És a táncuk csodálatos. Minden benne van, amit férfiról és nőről, hímről és nőstényről, jinről és jangról, lányról és fiúról tudni lehet. Így kellene élnünk, szeretkeznünk. Így kellene szép párkapcsolatot, házasságot létesítenünk. Így, mint ezek a tangótáncosok.

Megkérdeztem a fiút, akit nemcsak a saját párja, de az összes táncos, a többi lány is kitűnő „vezetőnek” tartott, hogy mi a jó irányítás titka. Ezt válaszolta:
– Tánc közben átélem a nőt is. El tudnám táncolni az ő táncát is egy olyan férfival, mint amilyen én vagyok. Érzem az érzéseit, gondolom a gondolatait, ismerem minden rezdülését és titkos impulzusát. Tudom a lelke, a dereka, a térde, a bokája és a karjai nyelvét is… Tudok nőül is, ez a titkom.

A nő pedig ezt mondta nekem:
– Számomra a tangó egyfajta meditáció a sóvárgás és a beteljesülés között. Azáltal, hogy nem engedem szabadjára a vad szenvedélyemet, de visszatartom, és összehangolom a zenével és a partneremmel, valahogy túllépek a kettőség-érzetemen: egyetlen pillanatig… vagy nem is tudom, mennyi ideig, mert ilyenkor nincs idő, csak örökkévalóság… valahogy eggyé válok a partneremmel. Odaadás és önfegyelem… ez repít egyre magasabbra, mert mind a kettő örömteli és élvezetes… Ebben nincs semmi kényszer, semmi elfojtás és szolgaság… Csakis szabadság!… A testünk időnként összesimul, arc az archoz ér…, még a lélegzetünk sincs külön… Egymásért és egymásnak vesszük a levegőt… És tudod, mi a fura?... Amikor a testünk összetapad, és a lépéseink olyan szinkronban vannak, mintha nem is két, de egyetlen lény táncolna, nem azt érzem, hogy álmodom, hanem hogy most Vagyok! Most létezem igazán! Igen, tánc közben önmagamra ébredek… Soha a hétköznapi életemben nem érzem ennyire azt, hogy Vagyok, hogy tudom-érzem, KI VAGYOK ÉN, mint amikor egy férfival, aki jól vezet, tangót táncolok… A testem minden külső-belső porcikáját érzem! És őt is érzem!... Érzem a szíve verését a vékony selyemingje mögött… Érzem arcán a verejtékcseppeket…a leheletét… a meleg tenyerét a derekamon.

Ezeket a vallomásokat még akkor gyűjtöttem be, amikor az Isten bohócait írtam. Mostanában pedig a férfiról és a nőről gondolkodom. Útravaló-sorozatomnak ez lesz a zárókötete. Faggatom az embereket. Olvasom a nők szenvedésteli világtörténetét. Látom a szerelmek halálát, a párkapcsolatok korhadását, házasságok tönkremenetelét. Látom az egyre több magányt és társtalanságot. A férfiatlan férfit és a nőietlen nőt. Látom a nők szabadságharcát. Sokfrontos, nehéz küzdelmét. És most már ott van könyvemhez a saját megélt élettapasztalatom is. Gyűlik az anyagom. Visszanézek elmúlt korokba, vizsgálom a jelent, és próbálok előre nézni a jövőbe. Írok, írok, írok… És egyre elégedetlenebb vagyok a soraimmal. Próbálom leírni, mi az, ami ilyen reménytelenül eltorzult bennünk. És mihez képest torzult el? Milyen egy igazi férfi? És egy igazi nő? Az ősmintát szeretném megtalálni. És egyszerre rátalálok. Igen, ez a tangó! Bár tudnék táncolni. Akkor most, a sok fölösleges szó helyett eltáncolnám az igazságot.

Az írás a Nők Lapjában jelent meg!

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

Torolt_felhasznalo_305914 2014-10-14 13:28

Teljesen igazad van abban, hogy azt, hogy milyen társat választunk, mi magunk döntjük el. Ám kell bizony érettség, és élettapasztalat is megfelelő döntéshez. sok fiatal választ be azért mert még csak a hormonok dolgoznak és az ész nem biztos. 

Kerdejel 2014-10-14 13:21

Azt hogy milyen embert választ társául mindenki maga dönti el. :)

Kerdejel 2014-10-14 13:18

Szerintem a legjobb kapcsolat az, amiben - valóban - mindketten szabadok lehetünk. Amiben nem kell feladnunk semmit a másik kedvéért, de egymást fejlődésre buzdíthatjuk és áldozatkészek vagyunk. Ahol már felvetül a "Elvárom tőled" kezdető mondat/gondolat, az már gáz... Mert alap esetben nem jutnak el idáig a felek, hiszen mindent megadnak a másiknak úgy, ahogyan az nekik jó, és elfogadják, ismerik egymást.

Torolt_felhasznalo_305914 2014-10-14 13:06

Az a gond, hogy nem mindig sikerül a megfelelő emberekkel együtt élni. Vagy nem mindenkinek sikerül. És akkor bizony lehet, hogy a hókusz-pókusz sem segít már. :-(

Zsánna 2014-10-14 12:59

Igaza van, olvasva a cikket.


Azt vélem ugyanakkor, ha megfelelő emberrel élünk együtt, akkor nincs szükség semmi hókuszpókuszra, mert automatikusan gördülékeny az élet.


 

Torolt_felhasznalo_305914 2014-10-14 12:05

Ezzel teljesen egyetértek. 

castaic 2013-07-04 00:49

Nagyon leegyszerusitett dolog amit MP irt a kapcsolatokrol. mint minden amirol ir teljesen kozhely. Egy kapcsolatert nem kell ennyit ugrabugralni es keverni. A jo kapcsolat annelkul is jo ha mindenfele snake olaj nelkuli trukkoket gyartunk. Ha elvogadjuk a parunkkat ugy ahogy van es nem probaljuk valtoztatni vagy remelkedunk hogy amit nem kedvelunk benne majd megvaltozik. Kutyakaka. De az valaki egy kifejezes utan mindjart rasszista jelzovel latjuk el-- nagyon problemas.

Igényes egyedülállók társkeresője
Elittárs: regisztráljon és találja meg az elvárásainak megfelelő társat!

További információk>>>