nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Farsang – A vigasság és a bolondozás ideje!

A vízkereszttõl hamvazószerdáig, a nagyböjt elsõ napjáig tartó farsang a vidám összejövetelek, bálok idõszaka. Különösen a negyvennapos húsvéti böjtöt megelõzõ néhány napja mozgalmas. <a href="forumkifejt.php?id=134&forumid=22608" target=_blank>Fórum: Jelmez házilag</a>
NLCafé
f Ajánlom






A farsangi jókedv, mulatság eredetileg pogány ünnep, a tél temetése és a tavasz eljövetele felett érzett öröm kifejezése volt. Tavasszal a természet újjászületik, és kezdetét veszi a jólét. A bőséget dús lakomákkal, míg az újjászületést a fiatalok szexuális beavatását szolgáló rítusokkal ünnepelték.

Egyes népek ebben az időszakban emlékeztek meg halottaikról, gyakran maskarás szertartás keretében.
A maszkba öltözött emberek az ősök mitikus képviselői voltak. A maszk a gonosz, rontó szellemek elriasztására, megtévesztésére szolgált, és a termékenységet is biztosította. Ezek az álarcos felvonulások aztán a középkorban is tovább éltek.






A farsang hazája Olaszország, ahol ez a régi római Saturnália ünnepekből származott. A keresztény egyház évszázadokig üldözte a farsang pogány szokásait, mégsem bírta kiirtani, ezért kénytelen volt e régi pogány ünnepet keresztény elemekkel felruházni. A keresztény egyház ezért ebben az időszakban a kánai menyegzőről emlékezik meg. Ezzel is magyarázható, hogy a lakodalmak többségét farsang idején tartották. Az egyház végül átengedte ezt az időszakot a vidámságnak, az életörömnek, szórakozásnak.





A farsanghoz fűződő népszokásokat számtalan nép különböző rítusai őrzik, például farsang idején van a busójárás is, hazánk egyik legérdekesebb népszokása. A Mohács környéki emberek ilyenkor színes maszkokat, csúf, szarvas álarcokat öltenek, hogy ezzel ijesszék el a telet. A kürtszó és a hangos kolompok is ezt a célt szolgálják, csakúgy, mint a maskarások hangos kiáltozása. A házakban és udvarokon hamut szórnak szét a busójárók, az ún. alakoskodók, amitől azt remélik, hogy távol tartja a rontó szellemeket. Majd a férfiak a főtéren összemérik erejüket. Az ünnepség végén szalmabábut égetnek, ami a tél szimbolikus halálát jelenti.

A busómenet három csoportból áll. Az első csoport tagjai kifordított bundát, faálarcot viselnek, kereplőt forgatnak, és hatalmas kürtöt fújnak. A második csoportban nincsenek faálarcok. A harmadik csoportot pedig a bekormozott arcúak alkotják, ők cipelik a szétszórandó hamut. A gyerekeknek sajnos távol kell maradniuk, különben nem sikerül a varázslás.
Olvass tovább

{PostTitle}

Megosztás Facebookon