A babák megmentői: magyarok, akikről speciális módszert neveztek el

Pető András – Pető-módszer, konduktív nevelés

Pető András orvos-gyógypedagógus Szombathelyen született, 1893-ban. Ausztriában végezte az egyetemet, majd rehabilitációs intézményekben dolgozott – ott alapozta meg a később már itthon kifejlesztett konduktív pedagógia módszerét. Budapesten létrehozta az Országos Mozgásterápiai Intézetet, és a Gyógypedagógiai Főiskolán tanszéket kapott. Azt mondják róla, hogy kiváló előadó, nagy tudású, sokoldalú, szuggesztív személyiség volt. Róla nevezték el később a Mozgássérültek Nevelőképző és Nevelőintézetét, amely a mai napig világszerte megbecsült Pető-konduktorokat képezte.

Pető András egyedülálló gyógymódjának alapgondolata az volt, hogy ha az idegrendszer károsodott, attól még rendelkezik tartalékokkal, létre lehet hozni benne új kapcsolatokat, amelyek mozgósíthatók – vagyis az agy újra tanítható. Az új módszer szerte a világon jelentős változásokat hozott a szakmában.

A Pető András Főiskola Korai Fejlesztő Központja ma olyan csecsemők és kisgyermekek számára nyújt komplex segítséget, akik a központi idegrendszer károsodása következtében nem életkoruknak megfelelően fejlődnek. Annál eredményesebben, minél fiatalabb életkorban kerülnek ide.

Fotó: Pető András Főiskola

A Pető-módszer tulajdonképpen egy komplex program különféle mozgásos és kognitív feladatokkal, amelyeket újra és újra gyakorolnak a páciensek. A mozgássérült gyermekekre jellemző, hogy amikor elmaradnak a fejlődési folyamatban, egy-két bátortalan próbálkozás után megrekednek. Szerencsés esetben ilyenkor kerül a képbe a konduktor, aki megállapítja a mozgáselmaradás mértékét, és rögtön tanácsokat is ad a további fejlesztésre.

A Korai Fejlesztő Központ olyan prevenciós technikákat alkalmaz, melyekkel elkerülhető a további fogyatékosságok kialakulása. A csoportos és egyéni foglalkozásokon a konduktor segítségével maga a szülő közvetíti gyermekének a feladatokat. Ez nemcsak a korosztály pszichológiai sajátosságai miatt helyes, hanem azért is, mert az együttműködés során a család megérti, hogy nem a tornagyakorlatok elvégzése a cél, hanem a tanultak alkalmazása, felhasználása az életben adódó helyzetekben. A konduktív pedagógia szerint nem a gyermek körüli környezetet kell átalakítani, hanem a gyermeket kell környezetéhez felemelni – írják az intézmény honlapján.

A konduktív pedagógia során lazulnak a feszes izmok és erősödnek a gyengék, fejlődik az értelem, javul a beszéd, fejlődik a mozgás. Ám arra több helyen felhívják a figyelmet, hogy a Pető-módszer nem “csodaszer”. Pici korban a szülők, később pedig a gyermekek mindennapos, megerőltető fizikai és szellemi munkájára épít. Nincs garancia, hogy mennyi idő alatt milyen fejlődés érhető el, hiszen minden gyerek más és más. Ki lassabban, ki gyorsabban halad előre. Néha évek kellenek ahhoz, hogy először fekvő, majd ülő helyzetben megtanuljon valaki öltözni… Ahogyan Pásztorné Tass Ildikó, a Nemzetközi Pető Intézet főigazgatója korábban kifejtette:

Minél korábban megkezdett és minél intenzívebb konduktív neveléssel el lehet érni, hogy például a konduktív nevelésben foglalkoztatott gyermekeink 60-70%-a hároméves korára többségi óvodába mehet. És ez a cél.

Dr. Katona Ferenc – Katona fejlődésneurológiai, diagnosztikai, prognosztikai módszer és terápia

A Katona-módszer szintén azokon a babákon segít, akik valamilyen idegrendszeri elmaradás miatt nem fejlődnek megfelelően. A szakemberek a szülőknek is megtanítják a különféle fogásokat, így a speciális mozgássorok otthon is végezhetők. Igaz, hogy ez a fajta fejlesztés rengeteg időt és figyelmet igényel, hiszen akár egy éven át, napi három órában is kell végezni a gyakorlatokat, de a gyerekek csaknem fele egészséges a végére!

Szinte hihetetlen, de a módszer atyja, Katona Ferenc idegsebész a kilencvenedik életévén túl is dolgozik a Szent Margit Kórház általa létrehozott fejlődésneurológiai osztályán. Emellett egyetemeken oktat, és konferenciákon ad elő. “Ez nem az én módszerem, hanem a munkatársaimé és az enyém, hiszen sosem teljesen egyedül dolgoztam” – mondja szerényen a professzor, aki az Idegsebészeti Intézet gyermekosztályán kezdte pályáját. Sok olyan csecsemő került oda, akinek agyműtétre volt szüksége, és bár az operáció megmentette az életét, nem jött rendbe, nem fejlődött megfelelően. A főorvost érdekelni kezdte, hogy mi az oka ennek, és hogy vajon behozhatók-e ezek a hátrányok. Ettől kezdve azon dolgozott, hogy a károsodásokat korán felismerjék, és persze kezelni, gyógyítani tudják. Az időnek azért van nagy szerepe, mert a csecsemők agyának formálhatósága az első három élethónapban a legerősebb.

Dr. Katona Ferenc (Fotó: Révai Sára)

A Katona-módszer főként oxigénhiány miatt károsodott csecsemők kezelésére alkalmas. Lényege, hogy a velünk született komplex elemi mozgásmintákat (mászás, ülésbe húzódzkodás, ülésbe emelkedés, kúszás…) napi rendszerességgel kiváltják a piciknél az agy serkentésével úgy, hogy különböző gravitációs helyzetekbe hozzák őt. Az így létrejövő új idegi kapcsolatok képesek átvenni a sérült agyi területek funkcióját. Ha ezt naponta elég sokszor végzik, az képes a kóros izomtónust és mozgást helyrehozni.

Az elgondolásból azóta önálló szakmai ágazat nőtt ki, és ma az egész országból fogadják a kicsiket a budapesti Szent Margit Kórházban. Ez az osztály az országban az egyetlen olyan intézmény, ahol fekvőbeteg-ellátás keretében történik a komplex neurológiai kivizsgálás. “Előfordulhat, hogy a születés előtti időben, a magzati életben vagy a születés után a babák idegrendszeri állapotában valamilyen változás áll be agyi, gerincvelői vagy a környéki idegrendszer károsodása miatt. Minél előbb fedezhető fel ez, annál nagyobb esély van a megelőzésre” – magyarázza a professzor. Mikor ő kezdte a pályáját, még fejletlen volt a műszerezettség, így ezek a csecsemők nem kaptak megfelelő kezelést. Ma viszont az osztályra kerülő koraszülöttek negyven százalékát másfél éves korban egészségesen engedik útjára.

A magamfajták általában nem mennek nyugdíjba” – mondja a professzor. És hogy miért szeret a legkisebbekkel foglalkozni? “Sikerélményt ad, ha meg tudunk gyógyítani valakit. Orvos vagyok, ez a hivatásom. Nem is kérdés” – mondja.

Dévény Anna – Dévény speciális manuális technika-gimnasztika módszer

Évente sok-sok gyógytornász végez a főiskolán, aztán csinálja azt, amit tanult. Ritkán fordul elő olyasmi, hogy az illető nem csupán alkalmazza, amit a könyvekben olvasott, hanem saját úton indul el, saját módszert dolgoz ki azért, mert hisz benne, hogy azzal még hatékonyabban tud segíteni. Ilyen Dévény Anna gyógytornász, művészi torna-szakedző, aki 1957-ben diplomázott, majd kidolgozta, és egyre csak tökéletesítette saját elgondolását, amit Dévény speciális manuális technika-gimnasztika módszernek (DSGM) nevezett el. Ahogy ő szokta mondani: “a szitában csak az marad fenn, ami működik”. A fejlesztő eljárást (amely mind szemléletében, mind gyakorlatában gyökeresen eltér az addigi mozgásrehabilitációs módszerektől) nemcsak alkalmazza kollégáival, de másokat is megtanít rá: Anna az erre épülő alapítvány mellett posztgraduális képzést is létrehozott.

A DSGM tehát egy több mint fél évszázados múltra visszatekintő módszer, amely képes korrigálni a mozgásfejlődést koraszülötteknél, sérült gyerekeknél és felnőtteknél. A kizárólag saját törvényszerűségei alapján működő rendszer két nagy tevékenységi területet ölel fel: a gyógyítást és a mozgásfejlesztést.

Dévény Anna (Fotó: deveny.hu)

A DSGM abban hozott újat, hogy nem erőltet olyasmit, amire a beteg nem képes, viszont speciális technikája a “képessé tevés” egyedüli eszköze. Manuálisan gyógyít, ami szintén nem jellemző a rehabilitációban. Az SMT a masszázstól gyökeresen eltérő, kézzel végzett izom-ín kezelés, amely képes oldani az izomrövidüléseket, ízületi zsugorodásokat, az idegrendszert pedig direkt módon ingerli. A kezelő saját kezének érintésével, mozdulataival dolgozik, ami szellemileg és fizikailag is igénybe veszi. A szülőt pedig lelkileg, hiszen a babák sokszor sírdogálnak az elején az ismeretlen érzésektől, vagy mert kellemetlenek nekik bizonyos mozdulatok. Mégis muszáj kibírni a dolgot kicsinek és szülőjének egyaránt, hiszen a statisztika igazolja a dolgot: a módszer hatásosabbnak bizonyult minden más rehabilitációs eljárásnál. Olyan kórképben is tudott teljes gyógyulást felmutatni, amelyet világszerte megoldhatatlannak gondoltak. Az analitikus gimnasztika pedig a művészi torna szemléletét, gyakorlatait használja fel korrekciós céllal egyéni aktív torna és zenés csoportos tanítás formájában.

“Az eredmények magukért beszélnek: igazi hungarikum, hogy száz, korábban gyógyíthatatlannak nevezett kisgyermek közül nyolcvan egészségesen élhet a módszernek köszönhetően” – fogalmaznak az alapítvány honlapján. A gyógyulás feltétele a minél korábban – lehetőleg az első élethetekben – megkezdett kezelés.

Dévény Anna változatlanul aktív, hihetetlen energikus. Harmincöt éve gyógyít, tizenhat éve tart speciális tréninget a Magyar Állami Operaház balettegyüttese számára, vezeti az alapítványt, könyvet ír. Mint mondják, sokszor idézi Törley Mária szobrászművész szavait: “a nagy egyszerűségig kell eljutni”, a Dévény-kezelők munkája nagyon is összetett. A képzés négy féléves, kemény munkával járó továbbképzés, a gyakorlatban Dévény-kezelőnek lenni pedig még inkább embert próbáló feladat.

Dévény Anna hite megingathatatlan abban, hogy küldetése a folyamatos segítés – ő ezt így mondja:

Fogalmam sem volt róla, milyen nehéz utat kell majd megjárnom, de úgy érzem közvetítő vagyok, akit odafentről megbíztak, hogy ezt a csatát vívjam meg.