Gyerekszáj a takarításról: Nehéz lehetett, amikor a kezeikkel mostak

Marci
„Az én apukám egyszer azt mondta az anyukámnak, hogy örülni fog, mert mostantól Sári is nálunk lakik majd, és mindig ő fog mosogatni. Anyukám nem tudta, ki az a Sári, és miért költözik oda, de én sem, meg a tesóm sem tudtuk. De anya nagyon nevetett, ezért nem hittük, hogy ez rossz dolog. Aztán pár nap múlva lett egy új edénymosógép a konyhánkban. Vagy mosogatógép, ez a rendes neve. Anyukám nagyon örült neki, és apukám meg annak, hogy anyukám örül. Pár napig csak anya használta, de utána megtanította apukámnak is, hogy mit hogyan tegyen bele, mert azt már én is tudom, hogy nem mindegy, hogy a kést melyik zsebbe tesszük, és hogy a tányér fekszik vagy áll. A gépet Sárinak hívjuk, és ha anya nem akar belepakolni, szól apának, hogy Sári éhes, és etesse meg. Nem sok hangja vagy, vagy inkább nincs is. Ha én nagy leszek, lehet, kettő lesz nekem, hogy a feleségem sokat nevessen.”

Anna
„Anya mindig azt mondja apának, hogy nagyon jó dolga van, mert apa olyan új fajta férfi, aki minden házimunkát meg tud csinálni. Apa meg azt szokta neki mondani, hogy köszönje meg a nagyinak, hogy ilyennek nevelte. De anya és a nagyi nem mindig szeretik egymást, és szerintem anya még nem köszönte meg a nagyinak, és ez apának lehet, rosszul esik. De lehet, hogy nem. A férfiak olyan furcsák szerintem. A suliban is furcsák a fiúk. Amúgy nálunk együtt takarít mindenki. Mi is, a gyerekek azt csináljuk, amit a legjobban tudunk. Anya azt mondta, ahogy mindig nagyobbak leszünk, egyre több mindent segíthetünk. Vasalni sosem szeretnék, de a mosogatógépet és a mosógépet már be tudom pakolni, ha ott van anya. Ha nagy leszek, olyan férjem lesz, mint apa, hogy nekem is jó legyen.”

Blanka
„Amikor régen a nagymamámnál voltunk, és azt akarta, hogy én is megtanuljak mosogatni, én meg nem akartam, azt mondta nekem, hogy amikor ő kicsi volt, még nem voltak gépek, és a kezükkel mostak meg mosogattak az emberek. Én nem is akartam ezt elképzelni, mert szerintem csak viccelt, de a nagypapa elmesélte, hogy tényleg így éltek. Azért én csak nem tanultam meg, mert mondtam a nagymamáéknak, hogy nekünk otthon vannak ilyen gépek, és ha elromlanak, vagy jön a szerelő bácsi, vagy veszünk másikat. Szegényeknek nagyon rossz lehetett, amikor gyerekek voltak, hogy a kezükkel mosták a ruhákat, és a mosogatást is a kezükkel csinálták mindig. Nekünk reggel anya elmossa a kávés csészéjét a mosogatóban, de ha ebédelünk, és főz apa vagy anya, mindig a gépbe rakjuk bele az edényeket. De a ruhát sem mossuk a kezünkkel, csak a gépben.”