nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

7 dolog, amit sosem hallottál a legnagyobb magyarról, Széchenyi Istvánról

226 éve született gróf Széchenyi István politikus, író, közlekedési miniszter, a „legnagyobb magyar”. Kerestünk 7 olyan dolgot, amit biztosan nem tudtál róla.
Sz.N.
f Ajánlom

Gróf sárvár-felsővidéki Széchenyi István  Bécsben született, 1791. szeptember 21-én.  Politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, a „legnagyobb magyar”.  Ő a modern, új Magyarország egyik megteremtője, a  magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek a nevéhez számos, a gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport területén végrehajtott reform fűződik.

Az ifjú Széchenyi, Johann Ender vízfestménye

Tudtad, hogy Széchenyi anyja, Festetics Julianna először Széchenyi István nagybátyjának a felesége volt?

Édesapja, gróf Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója, édesanyja tolnai Festetics Julianna grófnő, gróf Festetics Pál lánya, aki első férje, Széchényi József 1775. november 20-án bekövetkezett halála után, 1777. augusztus 17-én pápai engedéllyel annak testvéréhez, Ferenchez ment feleségül. A házasságukból hat gyermek született, közülük három fiú- és két leánygyermek érte el a felnőttkort, közülük István volt a legfiatalabb.

Híres szoknyabolond volt, és előszeretettel udvarolt férjes asszonyoknak. Sőt, saját testvére feleségébe is beleszeretetett, ahogyan az apja is tette annak idején…

Huszonévesen, miközben környezete arisztokrata családjainak eladó lányait próbálták összehozni vele, már élénk és szenvedélyes szerelmi életet élt, főleg férjes asszonyoknak tette a szépet. Kölcsönös szerelemre lobbant bátyja, Pál felesége, a szép Caroline Meade grófnéval. Beteljesült viszonyuk miatt komoly lelkiismeret-furdalás gyötörte. Később feleségül kérte Caroline húgát, Selinát, de anyja nem engedélyezte a házasságot. 1824-ben találkozott először Seilern Crescence osztrák grófnővel, Zichy Károly gróf feleségével, és  11 éven át hevesen udvarolt a grófnőnek, udvarlása – melyről a férj is tudott – a bécsi társasági élet beszédtémája lett, kapcsolatuk azonban – a grófnőnek köszönhetően – plátói maradt. Egészen Zichy gróf 1834-es haláláig így is maradt, majd  a gyászév leteltével 1836. február 4-én összeházasodtak a krisztinavárosi Havas Boldogasszony-plébániatemplomban. Az ekkor 7 gyermekes özvegynek még 3 gyermeke született, de közülük lánya csak 2 hetet élt. Crescence igazi társa, támogatója lett Széchenyinek.

Seilern Crescence, Barabás Miklós festménye

Tudtad, hogy Széchenyinek volt először a mai értelemben vett fürdőszobája?

1836–37 táján Széchenyi cenki palotájában vízöblítéses angol vécéket és folyóvizes fürdőszobákat alakíttatott ki saját tervei szerint, levéltári adatok szerint elsőként a Habsburg Birodalomban.

Tudtad, hogy egész életében szívből utálta Kossuthot és mindazt, amit képviselt?

Naplójában – igazi fekete humorral – arról beszél, most írta alá halálos ítéletét, fel fogják akasztani, ráadásul Kossuthtal együtt, de csak azt fogja kérni, hogy legalább egymásnak háttal fordítva akasszák föl.

Tudtad, hogy minisztersége okozta betegségét?

1848 augusztusától abban a hitben élt, hogy eljött az utolsó pillanat, a végső esély arra, hogy megakadályozza a nemzet pusztulását. Tárgyalt, győzködte ellenfeleit, eközben rettenetes lelkiismeret-furdalás, nyomasztó önvád gyötörte. Utolsó, széttépett levelében azt írta, vértanúhalálhoz fogható az a halálos tusa, amelyet amióta miniszter, kiállt. Orvosa, Balogh Pál szeptember 5-én Döblingbe, a Görgen-gyógyintézetbe vitte. Hosszú éveken keresztül tartózkodott itt, felesége is Bécsbe költözött.

Tudtad, hogy többször is megkísérelt öngyilkosságot?

A bécsi rendőrség 1860. március 3-án házkutatást tartott Széchenyinél, a bécsi Obersteiner utca 18–24-es szám alatti Görgen-elmegyógyintézetben, és elkobozta írásait, amelyek alapján kiterjedt politikai összeesküvést véltek fölfedezni, és tudtára adták, hogy az elmegyógyintézetben sem maradhat. 1860. április 7–8. éjszakáján, vitatott körülmények között önmaga ellen fordította fegyverét. Korábban, 1848. szeptember 5-én, Esztergomban már kísérelt meg öngyilkosságot, amikor a Dunába vetette magát a hajóhídról, de akkor kimentették.

A legnagyobb magyar

Tudtad, hogy a bécsi rendőrség titkos temetést követelt?

1860. április 11-én több mint tízezer ember vett részt Széchenyi István temetésén Nagycenken. Tolnay Antal nagycenki plébánost utasították, hogy titkokban temesse el a grófot, és a temetést a gyászjelentésben jelölt időponthoz képest egy nappal korábbra tetették. A plébános ellenállt, és a temetés új dátumáról így is sokan tudomást szereztek. Pesten nyolcvanezren mentek el Magyar Tudományos Akadémia gyászünnepélyére a belvárosi plébániatemplomhoz, Széchenyi jelképes koporsójához, ahol báró Eötvös József tartott emlékbeszédet, a gyászmisét Scitovszky János bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek celebrálta.

Megosztás Facebookon