Életmód

A jót könnyen megszokjuk

Miközben azon bánkódsz, hogy eláraszt a sok tennivaló és kötelezettség, aminek nap mint nap meg kell felelned, gondolsz néha arra is, hogy mennyi mindenben sokkal egyszerűbb a dolgod, mint annak idején nagyanyádnak?

Itt van például a mosás, ami a nőkre háruló egyik legnehezebb házimunka volt régen, és amit ma már töredék energiával – nyugodtan mondhatjuk, hogy fél kézzel is – elintézünk, ha akad egy lyukas negyedóránk. Dédszüleink idejében ugyanis nem csak mosógép nem létezett, hanem hatékony mosóporok sem, arról pedig végképp nem volt szó, hogy gyorsan leugorjanak a közeli szupermarketba és leemeljék a polcról a tisztítószert, ha elfogyott – mert ezt is maguknak kellett elkészíteni. A szappanfőzés önmagában is időrabló munka volt, amihez több család összeállt, és napokat is rászánt, hogy a következő évre szükséges mennyiséget nagy katlanokban előállítsák különféle állati zsiradékokból és a korábban gondosan összegyűjtögetett fahamu lúgjából. A középkorban még maga a hamugyűjtés is külön mesterség volt, a szappan készítéséhez szükséges többi alapanyag – például a só és a szóda – gyakran nagy távolságról, külföldről érkezett, ezért kifejezetten komoly értéke volt a tisztításhoz készített szappannak.

A jót könnyen megszokjuk

20 fok is elég már

Mivel szappanfőzésre csak ritkán kerülhetett sor, ezért gondosan be kellett osztani a rendelkezésre álló mennyiséget, ha pedig mégis elfogyott, akkor kevésbé hatékony szükségmegoldásokkal igyekezték pótolni, például burgonya vagy gesztenye kivonatokkal. Egy percre vesd össze azt, ahogy akkor kellett megbirkózniuk a nőknek a mosással, és ahogy te ma tisztítod a ruhákat… Hol volt még akkor mosógél vagy a mosókapszula, amit gond nélkül bármikor meg lehetett vásárolni, és amit csak bele kell tenned a mosógépbe ahhoz, hogy már 20 fokon is gyönyörűen kitisztítsd a családi szennyest! Nemhogy ezeknek a nagyszerű készítményeknek, de még a 20 fokos víznek is örültek volna azok az asszonyok, akik télen a jéghideg patakok partján görnyedve kövekhez és mosófákhoz csapkodták a szennyest azért, hogy a következő hetekben tiszta ruhában járhasson a családjuk, de azok a nők is, akik a katlanok forró vízben égették a kezüket azért, hogy a fehérnemű a “főzés” után tökéletesen ragyogjon.

Egy mozdulattal intézheted

De nem csak maga a mosás egyszerűsödött a gépek és a korszerű mosóporok megjelenésével, hanem még egy sor más, ruhatisztítással kapcsolatos munkafázis. A fehérítést, keményítést, a ruhák áztatását és “kifőzését” mind-mind külön kellett elvégezni kézzel a nőknek – szerencsésebb esetben pedig azoknak a cselédeknek vagy mosodásoknak, akiknek ezt a feladatot a tehetősebb családok ki tudták adni. Mindegyik munkálathoz más-más eszközökre és szerekre volt szükségük – ma te, aki volt olyan szerencsés, és a 20. században élhet egy mozdulattal végzed mindezt el, amikor beállítod a mosógép programját, és hozzátöltöd a megfelelő mosószert. Micsoda mázli, ha jobban belegondolsz! De miért gondolnánk ebbe bele, hiszen a jó dolgokhoz hamar hozzászokik az ember, és örömmel feledi el mindazt a bajt és nehézséget, amikkel a mai kor remek találmányai híján meg kellett régen küzdeni. Ma teljesen természetes már számunkra, hogy ezek a vívmányok jelen vannak az életünkben, megkönnyítik azt és rengeteg időt is megtakarítanak.

A jót könnyen megszokjuk

Még több tipp és cikk mosás témában az NLCafén:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top