Életmód

Beleőrülsz, ha okosórával figyeled a napi aktivitásodat

A tavalyi év egyértelműen az okosórák éve volt: ekkor jelent meg az Apple Watch, és ekkor szabadították rá a világra a saját fejlesztéseiket a kaliforniai cég konkurensei. A szkeptikusok első kérdése az volt: mire lesz ez jó? A hivatalos válasz szerint az alapvető felhasználási módok (üzenetek olvasása, hívásfogadás, stb.) egy ilyen eszközzel hatékonyan figyelhetjük egészségi állapotunkat és táplálkozási szokásainkat. De mire lesz jó, ha tudjuk mindezt? Egy amerikai újságíró tesztje szerint nem túl sokra…

Shane Ferro, a Huffington Post egyik szerzője arra vállalkozott, hogy egy héten keresztül egy Apple Watch segítségével nyomon követi saját életét, vagyis annak az egészséggel, életmóddal összefüggő szegmenseit. Az ötlet háttereként egy 2008-ban, az American Journal for Preventive Medicine-ben megjelent kutatás szolgált, amely kimutatta, hogy azok az emberek, akik naplózzák az élelmiszer-fogyasztásukat, hatékonyabban fogynak, mint azok, akik napló nélkül fogtak diétába. Shane Ferro arra volt kíváncsi, hogy ugyanez a pozitív hatás érvényesül-e az edzés, illetve az alvás esetén is.

A saját maga által felállított szabályok szerint Shane-nek egy héten keresztül minden egyes étkezést rögzítenie kellett, függetlenül attól, hogy egy teljes reggeli-ebéd-vacsoráról van szó, vagy csak egy kávészünetben bedobott csokiról. Emellett számon tartotta, hogy naponta hány lépést tett meg, rendszeresen ellenőrizte a szívverését, és folyamatosan rögzítette, hogy edzései során mennyi energiát használt fel. Ehhez az Apple Watch mozgást és aktivitást követő funkcióit, illetve egy lépésszámláló alkalmazást vett igénybe.

Az okosóra az életünk minden szegletét rögzítheti - hogy mennyi értelme van, az már más kérdés (Fotó: Tumblr)
Az okosóra az életünk minden szegletét rögzítheti – hogy mennyi értelme van, az már más kérdés (Fotó: Tumblr)

Az első nap

Ferro rögtön a kísérlet elején rájött, hogy az okosóra üzembe helyezése távolról sem olyan zökkenőmentes, mint ahogy azt az ember gondolná. A készüléket először is fel kell tölteni, bekapcsolni, majd összepárosítani a felhasználó okostelefonjával. Ezek a lépések még zökkenőmentesen mentek, azonban Ferro közel egy órát töltött azzal, hogy megfelelően beállítsa a készüléket az adatok rögzítéséhez. Itt egyből egy érdekes felfedezést is tett: bár korábban nem állította be, de a telefonja már közel egy éve rögzítette, hogy naponta hány lépést tesz meg, illetve hány órát tölt alvással.

A harmadik nap

Ferro a Lark nevű alkalmazást használta az étkezések nyilvántartására. Ezt az appot úgy reklámozzák, mint egy digitális személyi edzőt, és valóban, a Lark olyan szöveges üzeneteket küld, mintha tényleg egy élő emberrel kommunikálnánk. A használat során olyanokra kérdez rá, hogy nem felejtettük-e el rögzíteni valamelyik étkezésünket, illetve bátorít, ha jól végezzük a dolgunkat. Ferro szerint azonban funkciókészlete kimerül abban, hogy szól, ha elfogyasztottuk a szükséges mennyiségű zöldséget, illetve figyelmeztet, ha túl sok cukrot viszünk be a szervezetünkbe.
Ez utóbbival azonban csak egy baj van: nem veszi figyelembe, hogy az adott napon lementünk-e az edzőterembe, vagy csak otthon, a kanapén lustálkodtunk. Így pedig hiteltelenné vagy legalábbis használhatatlanná válnak a tanácsai, hiszen egy kemény edzésnapon biztosan több energiára van szükségünk, mint egy pihenéssel töltött hétvégén.

Az ötödik nap

Eddigre kezd már zavaróvá válni az állandó digitális piszkálódás. Egyrészt Ferro szerint rendkívül idegesítő, hogy folyamatosan az alkalmazásokat kell birizgálni, a nap minden egyes szakában, emellett hamar arra készteti a felhasználót, hogy az egészséges táplálkozása elsősorban arról szóljon, hogy az okoskodó appok elégedettek legyenek. Ezt azonban nehéz tartani, lásd az előző példát a cukorbevitelről. Arról nem beszélve, hogy a Lark esetében kizárólag a főétkezéseket lehet rögzíteni, a nap közben elfogyasztott egy-két falatnyi ételt nem (noha az egyik táplálkozással kapcsolatos alapvetés, hogy inkább többször keveset, mint pár alkalommal sokat).

Mire jó ez az egész?

Ferro szerint nem túl sok mindenre. Az tény, hogy a digitális technológiának köszönhetően rendkívüli pontossággal rögzíthető, hogy mennyit alszunk, vagy hány lépést teszünk meg egy nap során. Az már kérdéses viszont, hogy mihez kezdünk ezzel az információtengerrel. Emellett, az újságíró személyes tapasztalata szerint a tevékenységeink ilyen mértékű számszerűsítése egy extra stresszforrást hoz az ember életébe: saját magán ugyanis azt figyelte meg, hogy lelki-ismeretfurdalása van, ha nem tesz meg napi 8000 lépést (ennyit átlagolt számára az okosóra), illetve ha kevesebbet alszik 7 óra 45 percnél.

A végső tanulság pedig annyi, hogy az efféle alkalmazásoknak akkor van értelme, ha valakinek konkrét céljai vannak (például fogyni tíz kilót vagy lefutni a maratont), azonban napi szinten rögzíteni ezeket az adatokat egyrészt teljesen felesleges, másfelől pedig csupán azt érjük el vele, hogy idegbetegek leszünk, ha nem “hozzuk a számokat”.

További cikkek a okoseszközökről és a testünkről az NLCafén:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top