Négyszer annyian halnak meg kórházi fertőzésben, mint az utakon

Egy ország egészségügyi ellátásának színvonalát jól mutatja a kórházban szerzett fertőzések statisztikája. Talán éppen ezért nem akarja nyilvánosságra hozni az Emberi Erőforrások Minisztériuma a kórházi fertőzések adatait és a velük kapcsolatos elemzéseket, mert azok sehogy sem akarnak igazodni az igen sikeresnek mondott egészségügymentő Semmelweis-terv “Gyógyuló Magyarország” imázsához – írja a hvg.hu. Márpedig egy 2009-es jogszabály előírja, hogy az adatokat tegyék közzé. A hvg.hu úgy tudja, hogy az éves kórházi jelentések gyűjtése, elemzése nem szűnt meg, csak “belső használatra” jelzéssel kerül a kórházi vezetők elé.

Az Országos Epidemiológiai Központ előzetes összefoglalójából derült ki, hogy a 2012-es évről szóló, 2013. szeptemberi jelentés a korábbihoz képest jelentősen megnövekedett halálozási adatról számol be. Úgy tűnik, hogy a 2013-ban jobb híján tévesnek kikiáltott fertőzéssel kapcsolatos adatok az idő múlásával sem változtak, sőt egyes területeken tovább romlottak.

A három legsúlyosabb és legelterjedtebb bajt a Clostridium difficile (CDI) baktérium, a többféle antibiotikummal szemben is ellenálló, úgynevezett multirezisztens kórokozók (MRK), valamint a véráramfertőzések okozzák. A CDI hasmenést okoz, amely a legyengült, idősebb betegek esetében végzetes lehet. A kórházi kezelés idejét egy–három héttel is meghosszabbítja, és átlagosan minden 10. esetben halálos kimenetelű. A baktérium a túlzott mennyiségű és gyakoriságú, illetve a helytelenül megválasztott antibiotikum miatt “szabadul el”. Az egészségügyi ellátás során összeszedett fertőzések kialakulása a túlterhelt kórházi személyzettel, a zsúfolt kórtermekkel, a nem megfelelő higiéniájú környezettel állnak szoros összefüggésben.

•  250 kórházi ágy mellé legalább egy speciális szaktudású, főállású infekciókontroll-nővér munkájára van szükség a nemzetközi szakmai ajánlások szerint. Magyarországon 477 ágy mellé jut egy.
• Egy a kórház-higiénikus vagy epidemiológus orvosra 1073 ágy jut.
• Ezer ápolási napra 8,2 liter alkoholos kézfertőtlenítő szer felhasználása jut nővérenként. Ezzel a mennyiséggel naponta négyszer lehet kezet mosni, miközben az aktív fekvőbeteg-ellátó intézményben átlagosan napi 5–25 beteggel való érintkezést regisztrálnak.
• A fertőzött, kórokozót ürítő betegek elkülönítése megakadályozhatja a járvány terjedését. Magyarországon azonban a kórtermek alig nyolc százaléka egyágyas.
• Az állami szociális intézmények (például idősek otthona) 94, a magántulajdonban lévőknek pedig a 84 százalékában nem volt infekciókontroll-feladatokkal megbízott szakorvos egy felmérés szerint.

Európában nem titkosak az egészségügyi ellátás során elszenvedett fertőzések adatai. Az EU járványügyi és betegségmegelőzési centruma (ECDC) szerint évente 4,5 millióan szednek össze fertőzést az egészségügyi intézményekben, és közülük 37 ezren nem élik túl ezt a találkozást. A szerencsések, akik meggyógyulnak, 16 millió extra kórházi nappal kénytelenek megterhelni a biztosítók költségeit.