Életmód

“Úristen, mekkora pszichopata ez a nő!”

"Nem normális, ez a nő hülye" – és még ehhez hasonló, teljesen hangos kommentárokkal cseszte szét a filmélményemet egy kedves mögöttem ülő a moziban. A popcornszagot már megbocsátottam a moziknak, de a film alatt hangosan beszélgetőket képtelen vagyok tolerálni.

Még fél óra van hátra, halkan, de megbízhatóan zihálok,  a barátnőm kuncog mellettem, mert tudja, hogy már baromi ideges vagyok. Nemcsak azért, mert a film, amire beültünk, egy fos, hanem azért is, mert egy okoskodó hülye gyerek ül a hátunk mögött, aki hangosan elemzi a művet a barátnőjének, akinek az én szememben nagy erénye, és hátránya is egyben, hogy hallgat.

Van egy baromi jó színházi előadás, a Nézőművészeti Főiskola, ami röviden arról szól, hogy be kellett zárni a színházakat, mert a nézők nem tudtak viselkedni, de pár év után – mielőtt biztonsággal megnyitnák újra a színházakat – nézőképzést indítanak, hogy a kedves állampolgárok tudjanak viselkedni a nézőtéren. A fejemben ez nem is olyan távoli jövő…

Amikor már a reklámok alatt hangosan megjegyzést tesz valaki minden második filmkockára, lehet sejteni, hogy esetleg ezt a film alatt sem hagyja abba. Bár egy kis remény mindig van, hogy talán majd befogja a száját.

Ekkor a mellettem ülő nőnek szólal meg a telefonja – oké, van ilyen, persze –, de fogalma sincs, hogy kell lehalkítani, ezért a film közben megkérdezi a barátnőjét – nem suttogva – tényleg miért nem suttognak, ha már a film alatt beszélgetni akarnak? –, hogyan lehet lenémítani az okostelefonját, én addigra már őket is lehalkítanám.

Aztán amikor Rosamund Pike egy snitzerrel átvágja volt szeretője torkát, és csurom vér lesz a selyem hálóingje, a filmelemző a hátam mögött megjegyzi – nyilván hangosan –, hogy te jó ég, ez a nő nem normális, sőt pszichopata, és ki gondolta volna. Tényleg örülök, hogy ez neki ekkora katarzist okozott, és hogy muszáj kimondania a nyilvánvalót, és köszönöm a szellemi útmutatást, amit kaptam a film alatt, mert nyilván magamtól kedves, amerikai háziasszonynak gondoltam volna a snitzeres hősnőnket.

Elgondolkodtam, fizetnék-e felárat csak azért, ha garantálják, hogy körülöttem senki nem fog beszélni, pláne nem hangosan, és nem kétpercenként.

Egyébként a tanulság talán annyi, hogy én vagyok a hülye, miért nem kértem meg baromi intelligensen, hogy fogja már be, és akkor lehet, meg is teszi, én meg nem szétdurranó fejjel jövök ki a filmről, és nem írogatok ilyen cikkeket.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top