Férfiagyú nő és női agyú férfi?

11 dolog, amit tanulhatunk a férfiaktól

A fiú embrióknál az agytevékenységet erősen specifikálja az agyfélteke, míg a lány magzatok agyában a funkciók egyenletesen oszlanak el, az agy jobb és bal oldalába is bemásolódnak. Kiemelkedő példa erre az érzelmi központ, ami a nőknél mindkét agyféltekében megtalálható, a férfiaknál azonban csak a jobb oldalon. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a férfiaknak csak a bal agyféltekéjükben van verbális központjuk, megértjük a biológiai okát annak, hogy a férfiak miért fejezik ki nehezebben érzelmeiket.

“…a férfiak mondjuk tömegesen kezde- nek el többet beszélni az érzelmeikről…”

A nők azon képessége, hogy könnyen váltogathatják agyféltekéik használatát, abból fakad, hogy az agynak a két agyféltekét összekötő része – a corpus callosum – és az elülső összeköttetése nálunk nagyobb. Ez talán megmagyarázza, miért vagyunk képesek mi, nők egyszerre több feladattal is megbirkózni, míg a férfiak szívesebben foglalkoznak egyszerre egy dologgal. A nő figyelme általában szélesebb látókörű, mint a férfié. A nő természeténél fogva bővít, a férfi pedig szűkít. Képletes hasonlattal élve: a férfiak dobozolnak, a nők gombolyítanak. Másképpen fogalmazva: a férfi soros gondolkodású, a nő pedig párhuzamos. De a férfiaggyal, és a női aggyal a dolog mégsem ilyen egyszerű.

Megtörténhet példának okáért, hogy a fiú magzatban képződő férfi nemi hormonok a férfi nemi szervek kialakításához elegendők ugyan, ám valami okból azok már nem tudnak annyival több férfi nemi hormont termelni, hogy a magzat agya „férfiaggyá” válhassék. Ehelyett az történik, hogy az agy „nőnemű” marad, és a baba fiútestben, női aggyal jön a világra. Ugyanígy az is előfordulhat, hogy  valamilyen rendellenesség miatt a lány magzat az anyaméhben férfi nemi hormonok hatása alá kerül, ami által a csecsemő kislánytestben fiúaggyal születik. Na, ezt adjuk akkor most össze! Szuper, hogy eljutottak ide a tudósok, de vajon azt ki tudja, hogy mennyi az egyedi eltérés? Hány fiús agyú nő és női agyú férfi van köztünk? Melyikőnknek vizsgálták az agyát? (Egyáltalán, vannak most ilyen irányú kutatások?)

És a másik nagy kérdés, hogy vajon a megváltozott kapcsolati és szerepminták a kölcsönös egymásra hatásban mennyire fogják globálisan is erősíteni azt, hogy a férfiak női aggyal, a nők pedig férfivel szülessenek meg? És itt most muszáj nagyon egyszerűen és röviden kifejteni a „morfogenetikus mező” lényegét – ha valaki beüti a keresőbe, rengeteg információ jön ki róla, de írtam róla a Nemek igenje könyvemben is. Szóval. A lényeg az, hogy ha egy fajon belül megjelenik egy új gondolkodás, viselkedés, cselekvés, és az elér egy bizonyos mennyiséget (kritikus tömeget), akkor az a faj sajátja lesz. (A 100 majom kísérlete erről szól, ott ennyi majom elég volt a szigeten, hogy általuk más majmok is mossák a burgonyát.) Erre szoktam fölhozni azt a nagyon is mai példát, hogy a mai gyerekek már olyan számítógépes tudással érkeznek, amihez nekünk már esélyünk nincs fölzárkózni.

Visszatérve a férfi és nő agyára: mit jelenthet ez? Ha a férfiak mondjuk tömegesen kezdenek el többet beszélni az érzelmeikről, egyáltalán: törekszenek arra, hogy jobban az érzelmeikre figyeljenek és bátrabban megéljék őket, a nők pedig megtanulnak következetesen egy dologra figyelni, fókuszálni, mondjuk elmélyülnek különféle kutatómunkákban, egyre többen tanulnak és dolgoznak majd műszaki pályákon (ez már tény, hogy ebben növekedő tendencia mutatkozik), akkor idővel eljutunk oda, hogy csak a nemi szervek tesznek különbséget a nemek közt? Vagyis androgünök leszünk?… Innentől már elindult  az agyam, és  azonnal rám zúdult az a sok információ, amit a szellemtudományi írásokban (főképp Rudolf Steiner által) olvastam, miszerint különféle létformáink voltak, és még várnak ránk… no, de ez most nem tartozik szorosan a témához. Vagyis az a pontosabb: ennyire messzire most nem kívánok tekinteni. Mindezek kérdések, amelyekre a jövő fog választ adni, ki tudja, mikor.