Életmód

Hogyan szeresse meg gyermekünk a gyümölcsöket?

Édes gyümölcsjoghurtok, tejes desszertek és cukrozott gyümölcsitalok – ezekkel a nyalánkságokkal kell harcba szállniuk a gyerekszívekért a friss gyümölcsöknek és zöldségeknek. Tippeket adunk arra, hogyan vegyük rá gyermekünket a zamatos gyümölcsök, ropogós zöldségek fogyasztására.

Táplálkozástudományi szakértők és az úgynevezett táplálkozási piramis ajánlása szerint a fiatal, növekedésben lévő szervezetnek naponta 3-5 egységnyi zöldségre és 2-3 egység friss gyümölcsre van szüksége.

Vannak szülők, akiknek minden komolyabb ráhatás nélkül sikerül csemetéjüket „rászoktatni” legalább napi egy szem almára, a délutáni játék, mesehallgatás közben elropogtatott friss sárgarépára. De vannak olyanok is, akik maguk sem fogyasztanak elegendő, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag ételt, s így a gyermeknek sincs lehetősége arra, hogy jó példát lásson maga előtt. Ráadásul a manapság oly népszerű sült burgonyák, gyümölcsös joghurtok, cukrozott gyümölcslevek mellett nehezen „rúghat labdába” egy fényes, piros alma vagy egy marék, szeletekre vágott karalábé. Vajon hogyan szerettethetjük meg csemeténkkel a sokszor mumusnak tekintett táplálékokat? Hogyan alakíthatjuk úgy étkezési szokásait, hogy természetessé váljon étrendjében az életkorának megfelelően javasolt mennyiségű gyümölcs és zöldség? 

Páli Roxána, Győr
Páli Roxána, Győr

 

Kezdjük korán! 
Egy 2001-ben végzett amerikai tanulmány szerint a gyermekek ízlését és kedvenc ételeinek listáját nagyban befolyásolja az, hogy a szülő mit kínál számára, s mi az, amit gyerekkora óta rendszeresen, változatos módon elkészítve fogyaszthat. Jó megoldást választ az a szülő, aki még tipegő, anyatejről éppen leszokóban lévő kisgyermekének igyekszik minél változatosabban elkészített gyümölcs- és zöldételeket adni. Igaz, hogy a készen kapható bébiételek sok zöldséget és gyümölcsöt tartalmaznak, de nem szoktatják rá a kisbabát arra, hogy érezze és megszeresse a frissen tálalt, házilag készített ételeket, a frissen pépesített körtét, almát, őszibarackot.

Érdemes kitartóan próbálkozni különféle zöldségekkel és gyümölcsökkel, és nem szabad feladni a rászoktatást mindaddig, amíg meg nem találjuk gyermekünk kedvencét. Ne hagyjuk annyiban, ha egyszer ellenáll egy kisebb adag tökfőzeléknek. Próbálkozzunk újra meg újra! Ez természetesen azt is jelentheti, hogy akár 10-15 alkalommal kell vele megkóstoltatni, hogy aztán végre elfogadja. Szép kis türelemjáték, de megéri!

Megkésett rászoktatás…
Nos, ha nem szokik rá gyermekünk elég korán az említett ételekre, nem lesz könnyű dolgunk. Ugyancsak a fent említett amerikai tanulmány mutatott rá arra, hogy a 2–3 éves gyermekek ízlése egészen 8 éves korig nem változik nagymértékben – amit fiatalabb korában megszeret, azt jó ideig kedvelni is fogja. Az is kiderült, hogy sokkal könnyebb újdonságokkal, korábban ismeretlen ételek bevezetésével sikerrel próbálkoznunk a 2–3 éves csemeték esetében, mint 4–8 éveseknél. Ez persze nem azt jelenti, hogy a 4–8 éves gyermek – ha korábban nem evett elég gyümölcsöt – sosem fog például narancsot enni, de sokkal több energiánkba és türelmünkbe telhet, míg megszereti és elfogadja. 

Hogyan szeresse meg gyermekünk a gyümölcsöket?Hogyan szerettessük meg a gyümölcsöket?
A legjobb módszer, ha a gyermekek által oly kedvelt ételekbe csempésszük bele a kevésbé népszerűeket. Süthetünk például muffint, amelyet friss, apróra vágott gyümölccsel teszünk értékesebbé. Ugyancsak fontos lépés a szénsavas, cukrozott, a friss gyümölccsel valószínűleg köszönő viszonyban sem álló italokat valódi gyümölcsből készült, 100%-os levekre cserélni. A friss, rostokban gazdag gyümölcsöket természetesen ezek sem pótolhatják maradéktalanul. Lássuk, milyen apró trükkökkel vehetjük rá csemeténket a friss gyümölcsök elfogadására! 

Egyszerű trükkök:

– Ha vásárolni indulunk, és gyermekünk is velünk tart, töltsük a legtöbb időt a színes zöldségek, gyümölcsök között, engedjük, hogy válogasson, és ő válassza ki, mi kerüljön a kosárba.
– Natúr, cukrozatlan joghurttal keverjük össze a friss, apróra vágott gyümölcsöt.
– Készítsünk gyümölcsturmixot, tegyük gyermekünk számára vonzóbbá egy kisebb adag tejszínhabbal.
– Desszertként sütemény helyet tálaljunk színes gyümölcssalátát.
– Vegyünk natúr müzlit, zabpelyhet, daraboljunk ebbe is friss gyümölcsöt, mazsolát.
– Próbálkozzunk az aszalt gyümölcsökkel.

 

Szeghy Anna
Szeghy Anna

Mi a helyzet a zöldségekkel?
Egy banánnak, szőlőnek kétségtelenül nagyobb esélye van arra, hogy belopja magát gyermekünk szívébe, mint a spenótnak vagy a káposztának. Milyen módszerekkel kedveltessük meg a zöldségeket? Bizony, itt nagyobb fokú kreativitásra, sőt gyakran némi csalásra is szükségünk lehet. Tésztaszószba kevert paradicsomok, rántottába aprított paprika, pizzán zöldellő borsó lehet segítségünkre, ha gyermekünk makacsul megtagadja a feldolgozatlan formában asztalra tett zöldségeket.

Egyszerű trükkök:
– A friss, feldarabolt zöldségeket tálaljuk ízletes, enyhén édeskés öntettel.
– Ha zöldségből készítünk ételt, vonjuk be gyermekünket is a munkába.
– Ha kertes házban lakunk, alakítsunk ki apró konyhakertet, ahol gyermekünk gondozhatja, szedheti és frissen kóstolhatja a szemesedő, édes zöldborsót, a roppanós retket, a napsütötte paradicsomot. 

Legyünk kreatívak!
Ha csemeténket nem sikerül meggyőznünk arról, hogy az unalmas, csíkokra vágott sárgarépa, az ijesztően nagy szelet görögdinnye vagy a hámozatlan, egész őszibarack jó és egészséges, kénytelenek leszünk bevetni kreativitásunkat. Erre buzdítanak holland és belga kutatók is, akik 100 gyermek bevonásával végzett vizsgálatukban arra a következtetésre jutottak, hogy a színesen, egyedien, játékosan tálalt ételeknek sokkal nagyobb sikerük lehet a kisgyerekek körében. Figyeljük csak meg, mennyivel több fog fogyni a koktélpálcikára tűzött gyümölcsből, a virág és arc formában tálalt ételekből! Nem árt azonban takarékoskodnunk a szórakoztató tálalási formákkal! Nehogy az legyen a vége, hogy gyermekünk annyira megszokja módszereinket, hogy egy idő után tudomást sem vesz csinos, mosolygós arcot ábrázoló gyümölcs- és zöldségfiguráinkról…  

Mit kínálnak a magyar menzák?
Az ÁNTSZ éppen a napokban kiadott közleménye megdöbbentő helyzetről számol be a menzai étrenddel kapcsolatban. A szolgálatnak a Dél-Alföld régió 100 konyhájára kiterjedő 2009-es vizsgálata nyomán ugyanis kiderült, hogy mind az óvodai, mind az iskolai étkezdékben túladagolják a zsírt, a szénhidrátot és a sót is. Az ÁNTSZ a vizsgálat után Békésben mintaprogramot vezetett be, amelynek középpontjában az egészséges gyermekétkeztetés áll. A program még nem ért véget, de az első adatokból már látszik, hogy már kisebb átalakításokkal is javítható a 20-30 éve fennálló óvodai és iskolai étkeztetési rendszer. 

 

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top