A kutatást több mint húszezer újonc izraeli katona bevonásával végeztek kutatást a témában. Azért választották a 18 éves újoncokat, mert a hadsereg sorozásán kihullanak a rostán az értelmi fogyatékosok vagy  komolyabb mentális betegségben szenvedők.

Mark Weiser és kutatócsoportja ugyanis megjegyezte, hogy miközben a dohányzás és az alacsony IQ közötti kapcsolat bizonyított, sok korábbi tanulmány gyermekkorban elvégzett intelligenciateszteken alapult, vagy mentális, illetve magatartászavarral küzdő embereket is bevont a kutatásba, holott mindkét csoport hajlamosabb a dohányzásra és közülük többüknek alacsonyabb az intelligenciahányadosa az átlagnál. A frissen publikált dolgozat kimutatta, hogy azok a fiatalok, akik egy csomag vagy ennél is több cigarettát füstöltek el naponta, átlagosan 7,5 ponttal kisebb intelligencia hányadossal rendelkeztek nemdohányzó társaiknál.
A nemdohányzók intelligenciahányadosa átlagosan 101 volt, azoké pedig, akik még a sorozás előtt  kezdtek dohányozni, 94. A kutatók azt is megfigyelték, hogy minél nagyobb dohányos volt valaki, annál rosszabbul teljesített a teszten. A napi egy-öt szálat elfüstölők átlag 98-as IQ-val rendelkeztek, míg az egy csomagnál többet fogyasztók átlag 90 pontot értek el.

A tudósok arra is gondoltak: mi van, ha a dohányosok azért teljesítettek rosszabbul, mivel  teszt alatt nem gyújthattak rá. Ezért külön felmérték, hogy mi a helyzet azokkal, akik 18 éves korukig nem cigiztek, és csak a katonaság alatt szoktak rá. De ők is kisebb intelligenciát mutattak a nem-dohányzóknál: átlag 97 pontot kaptak. Az újonc testvérpárok tesztjeit is összehasonlították, azét a hetvenét, ahol az egyik dohányzott, a másik nem. Átlagban itt is a nemdohányzók bizonyultak intelligensebbnek.

Az eredményeket a kutatók úgy értékelték, hogy az emberek nem a dohányzástól lesznek kevésbé intelligensek, hanem  az alacsonyabb IQ-val rendelkezők egyszerűen hajlamosabbak a dohányzásra.