Életmód

A csoki élettani hatásai – Tények és tévhitek

Hizlal, nehezen emészthető, rontja a fogakat – mégis imádjuk. Sok mindent állítanak a csokoládéról, de vajon igaz-e mindez? Tények és tévhitek a csokiról!

1. A csokoládé emésztési gondokat és májkárosodást okoz

A csoki élettani hatásai - Tények és tévhitekA csoki semmilyen formában nem okoz emésztési problémákat, sem májkárosodást, ha a megfelelő mennyiségben fogyasztod. Egy tudományos vizsgálat szerint az elfogyasztott csokoládé csak egy órán át van a gyomorban, ezért nem számít a nehezen emészthető élelmiszerek közé. De vigyázat, ha sokat eszel belőle, megfájdulhat a gyomrod!

2. Az étcsoki egészségesebb, mint a tejcsokoládé? Miben különböznek?

A két csoki energiaértéke szinte azonos: körülbelül 560 kcal/100 g. Különbség csak az összetevőkben van. A fekete csokoládé több zsírt, a tejcsokoládé több cukrot és – a hozzáadott tejnek köszönhetően – több kalciumot tartalmaz.

3. A csoki migrént okozhat

A csokoládé fenetil-amint és tiramint tartalmaz, amelyek nagy dózisban valóban migrénes fejfájást okozhatnak. Egy tábla csoki azonban annyira alacsony koncentrációban tartalmazza ezeket, hogy teljes mértékben ártalmatlan.

4. A jó csokoládé sok kakaót tartalmaz

Minőségileg a magas kakaótartalmú csoki jobb, mint az alacsony kakaótartalmú. Különbség a tápanyagok, mindenekelőtt a zsír és a szénhidrát mennyiségében van.
• Minél magasabb a csoki kakaótartalma, annál több zsírt tartalmaz.
• Minél alacsonyabb a kakaótartalma, annál magasabb a cukortartalma.

Így összességében egy tábla 60%-os csokoládéban kevesebb kalória van, mint egy 80%-osban.

5. A csokoládé hizlal

Nem tagadhatjuk a tényt, hogy a csoki egy cukor-, zsír- és kalóriabomba, azonban számos tanulmány szerint az elhízott, túlsúlyos emberek többsége nem vagy alig fogyaszt csokoládét.  Aki kiegyensúlyozottan, változatosan táplálkozik, és nem esik mindennap kísértésbe, annak biztosan nem kell aggódnia az egészsége és az alakja miatt.

A csoki élettani hatásai - Tények és tévhitek

 

6. A csokoládé védi a szív- és érrendszert?

Sok más édességgel szemben a csoki nem csak cukorból és zsírból áll. Sok más anyagot is tartalmaz, amelyek egyértelműen pozitívan hatnak a keringési rendszerre.
• A csokoládéban lévő tannin egy aktív antioxidáns. Védelmet nyújt a szabad gyökök ellen, amelyek károsíthatják a szöveteket, valamint szív- és érrendszeri betegséget okozhatnak.
• Sok E-vitamint, béta-karotint és rezet tartalmaz, amelyek szintén fontos antioxidánsok.
• A benne megtalálható kálium vérnyomáscsökkentő hatású.
• Ezek mellett figyelemre méltó még a koleszterinszint-csökkentő hatása, ami elsősorban a magas kakaótartalmú csokoládékra igaz. Napi 10 g étcsoki elfogyasztása kedvezően hat az egészségre.

7. A cukorbetegek nem ehetnek csokit

A glikémiás index – rövidítve GI – egy számérték, amely arra utal, hogy milyen gyorsan szívódik fel az adott élelmiszerben lévő szénhidrát a szervezetben. A magas GI-értékű ételek fogyasztása magas vérnyomás, kóros koleszterinszint és szívbetegségek kialakulásához vezethet.  

A legtöbb csokoládénak alacsony a glikémiás indexe (GI). A 70% kakaótartalmú csokinak 22, a kakaós tejnek, a kenhető csokikrémnek 33, a tejcsokinak és a fehér csokinak 45. Összehasonlításként: a glükóz glikémiás indexe 100, a szacharózé pedig 65. A csoki tehát nem okoz hirtelen vércukorszint-emelkedést, ennek ellenére a cukorbetegek kérjenek személyre szabott tanácsot orvosuktól, ha édességet ennének!

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top