Mit mutat a vérkép? - Útmutató a leletek világában

A vérvizsgálat számtalan adatot közöl az orvos számára egészségi állapotunkról. Amikor azonban mi magunk vesszük kezünkbe az eredményt, izgatottan próbálunk olvasni a sorok között. Vajon mikor kell aggódni, és mikor nem?

Életünk során számtalanszor kapunk beutalót a laboratóriumba. Mindez teljesen természetes, hisz a laborvizsgálatok fantasztikus információforrást jelentenek, melyek széleskörűen tájékoztatást adnak egészségi állapotunkról! Zavarba ejtő azonban a sok orvosi szakkifejezéssel és számmal szembesülni, ugyanis általában egy kukkot sem értünk a leletből. Még kevésbé tudjuk, hogy a pluszokkal és mínuszokkal jelzett eltérések valóban bajt jeleznek, vagy aggodalomra semmi ok. Így összeszedtük a legfontosabb kifejezéseket, hogy a legközelebbi véreredményt már ne bizonytalanul, aggódva böngésszük!

Mit mutat a vérkép?

 

Ne kerüljük el a labort!

„Sokan nem kedvelik a vérvételt, félve veszik rá magukat a szűrővizsgálatra. Pedig a modern technológiának köszönhetően egy laboratóriumi lelet még a betegség korai stádiumában, sokszor a panaszok megjelenése előtt jelezheti a problémát. Így a betegség könnyebben és gyakran eredményesebben kezelhető” – mondja dr. Junger Éva belgyógyász-kardiológus, orvos igazgató. A szakértő szerint érdemes évente megcsináltatni a szűrővizsgálatot, hogy fény derüljön a szervezetben jelen lévő esetleges gyulladásokra, betegségekre. A hölgyeknek különösen fontos odafigyelniük a rendszeres ellenőrzésre, mert ők hajlamosabbak a vérszegénységre.

Rákszűrés a vérből?

Téves elképzelés, miszerint laborvizsgálatokkal a daganatos betegségek kiszűrhetők a vérből. Az eredmények azonban félrevezetőek lehetnek, így azok leginkább a rákbetegségek kezelése során szolgálhatnak fontos információkkal. Csupán egyes esetekben, mint például a prosztatarák esetén, speciális laborteszt, az úgynevezett PSA-vizsgálat jelezheti a prosztatarák kialakulását. Így a férfiaknak 50 év fölött ajánlott elvégezni ezt a vizsgálatot is.

 

Árulkodó vérkép

A legtöbb ember tisztában van azzal, hogy a vérben vörös- és fehérvérsejteket, illetve vérlemezkéket találunk. A vérképben ezekről a sejtekről fontos információk láthatóak. A laikus páciens számára azonban e számok végeláthatatlan egyenletnek tűnnek. A vörösvértestek a vérgázok szállításáért felelősek a vérben. Amennyiben számuk vagy festéktartalmuk a meghatározott értéktartomány alatt van, az vérszegénységre utalhat. Nem kell azonban megijedni! Legtöbbször egyszerűbb ok áll a háttérben, például a helytelen táplálkozás, a vas, a B12-vitamin nem megfelelő felszívódása. Ha a vörösvértestek értéke az átlagosnál magasabb, az jelezhet tüdő- vagy szívbetegséget is.

A fehérvérsejtek szerepe, hogy védjék a szervezetet a fenyegető baktériumoktól, vírusoktól, gombáktól. Ezért a magas fehérvérsejtértéket látva az orvos akut gyulladásra, fertőzésre gyanakodhat. Az alacsonyabb érték legtöbbször vírusos fertőzést jelez.

A vérképen található „trombocita” szakkifejezés a már említett vérlemezkékre utal, melyek a véralvadásban játszanak fontos szerepet. Fertőzések, allergia, illetve egy nagymértékű sérülés állhat annak hátterében, ha a vérlemezkék száma a megengedett értéktartomány fölé vagy alá esik.

Jó tudni! A vörösvérsejt-süllyedés emelkedése gyulladást, általános betegséget jelezhet a szervezetben, azonban ennek kiértékelése függ a kórelőzménytől és a panaszoktól!

Fontos! A vérvizsgálat eredménye körülbelül 3-4 hetes késéssel követi a beteg gyógyulását. Nem érdemes megijedni tehát, ha néhány héttel a felépülést követően még nem tökéletes eredményeket találunk a leleten!

 

Mit mutat a vérkép?

 

Népbetegségek: a magas vércukor- és koleszterinszint

Természetesen a laboratóriumi vizsgálat rávilágít a szervezet aktuális cukor-, illetve koleszterinszintjére is. Fontos azonban tudni, hogy a vércukorszint állandóan változik a szervezetben. Ha nem éhgyomorra érkeztünk a vizsgálatra, a cukorszint az átlagosnál magasabb lesz! Többek között ezért kérik az orvosok, hogy semmiképpen se reggelizzünk vérvizsgálat előtt, sőt a koleszterin vizsgálata előtt már 9-12 órával tilos enni! A magas koleszterinszint részben genetikai adottság, de a helytelen táplálkozás is hozzájárul kialakulásához. Dr. Junger Éva azonban felhívja a figyelmet arra, hogy kétféle koleszterint ismerünk: az úgynevezett HDL-, vagyis „védő” koleszterint és az „ártalmas” LDL-koleszterint. Ezek megoszlása, aránya is fontos a vizsgálat kiértékelésekor. Rendszeres testmozgással, helyes táplálkozással csökkenteni tudjuk a káros koleszterin szintjét.

Jó tudni! Tiszta vizet minden esetben ihatunk a vérvétel előtt.

A szakértő tanácsa

„Az éves vérvizsgálatot érdemes vizeletvizsgálattal összekötni, mivel a vizeletből kimutathatók egyes eltérések a máj-, illetve vesefunkciókat és a szervezet általános állapotát illetően. Továbbá a vizelettel távozó anyagok, baktériumok krónikus gyulladásokra is rámutathatnak. Előnyös, ha olyan szakorvos küldi a pácienst laborvizsgálatra, aki ismeri a kórtörténetét, és olyan típusú vérvizsgálatot rendel el, amely a beteg számára a legmegfelelőbb. Annak ellenére, hogy mi is szívesen böngésszük a leletet, rendkívül fontos visszatérni orvosunkhoz, hogy ő értékelhesse ki a laboreredményt” – mondja dr. Junger Éva.

Hozzászólások

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás

Igényes egyedülállók társkeresője
Elittárs: regisztráljon és találja meg az elvárásainak megfelelő társat!

További információk>>>