Műtét után rögtön haza? – Egynapos műtétek

Az egynapos sebészet fogalma

Az egynapos sebészet azt jelenti, hogy a műtétet még a páciens kórházba vonulásának napján, azt követően 2-3 órán belül elvégzik. A műtét után – az altatásban végzett műtéteket is beleértve – a betegnek lehetősége van arra, hogy 24 órán belül elhagyhassa a kórházat. Az így végzett kezelések során a beteg kisebb megterhelésnek van kitéve, és a korszerű technikai eljárásoknak köszönhetően ritkán alakul ki szövődmény.

Az OEP becslése alapján az egynapos sebészeti eljárás bevezetésével három egynapos ellátásra jelentkezett beteg egy kórházi várólistást válthat ki. Adataik szerint a nőgyógyászati ellátások 63, a pacemakerek (szívritmus-szabályozó készülékek) beültetésének 50, az epekőműtétek 84 százalékát végzik már így, kiegészülve egyre több urológiai kezeléssel.

Az egynapos sebészeti ellátás keretében végzett műtétek száma azonban még így is sokkal kevesebb a fejlettebb észak-európai államokhoz képest: nálunk a műtétek 2,1 százaléka történik egynapos sebészeti ellátás keretében, míg az említett országokban nagyjából 50-55 százalékos az arány.

Az egynapos sebészeti eljárásnak szigorú szakmai, szociális és törvényileg szabályozott feltételei vannak, amibe beletartozik, hogy:

• az egynapos sebészeti ellátásra jelentkező beteg jó fizikai erőnlétben és pszichésen kiegyensúlyozott állapotban legyen,
• ne legyen súlyos betegsége,
• a hazaszállítása meg legyen szervezve,
• legalább 48 óráig biztosított legyen az otthoni ápolása,
• ha a beavatkozást követően bármilyen komplikáció, például magas láz, vérzés, tartós fájdalom, gyulladás jelentkezik, ezt azonnal jelezni kell telefonon a kórháznak, illetve a kezelőorvosnak.

További elvárás még:

• hogy az ellátás helye a beteg lakásától 30 perces autóúttal elérhető legyen,
• a műtét után kísérővel menjen haza,
• otthon, saját környezetében biztosítva legyenek a lábadozás nyugodt körülményei,
• és legyen telefonja.

Milyen esetekben alkalmazható az egynapos sebészeti ellátás?

Egyre több szakrendelésen van lehetőség (a szemészettől a szépészeti műtétetekig) az egynapos sebészeti eljárás igénybevételére. Ezek közül most csak a leggyakrabban igénybe vett szolgáltalásokat említjük.

Nőgyógyászati műtétek

• Hüvelyplasztikai műtétek: Kötőszöveti vagy a medencefenék-izom gyengüléséből adódóan vizelet-visszatartási (inkontinencia-) problémák, a hüvely kitágulása (pl. szülés után), a hüvelyfal és a belső nemi szervek süllyedése alakulhat ki, ami gyakran problémákat okozhat a szexuális életben. Ezeket korrekciós műtéttel hozzák helyre.

• A méhnyak különböző elváltozásai: Méhszájrepedés, méhszájseb, kóros hámelváltozások stb. krónikus gyulladást okozhatnak, és később rosszindulatú daganattá is fejlődhetnek. A műtét során a kóros elváltozást kimetszik.

• Egészségügyi küretek: A méhűri rosszindulatú folyamatok (karcinóma, szarkóma) vagy polip, mióma vérzészavarokat okozhatnak. A vérzés okának és a betegség felderítésének módja az egészségügyi küret, amely a méhnyak és a méh nyálkahártyájának teljes egészében történő eltávolítását jelenti. Az eljárás során mintát vesznek a méhnyakból és a méhtestből, és szövettani elemzésre küldik tovább.

Orr-fül-gégészet

• Horkolást gátló műtétek: A gyermekkori horkolás kiváltó oka legtöbbször a heveny vagy krónikus gyulladás következtében megnagyobbodott orr, illetve garatmandula. Felnőtteknél a túl nagy nyelvcsap (uvula) vagy a laza, tónustalan lágy szájpad okoz problémát, úgy, hogy alvás közben a hátsó garatfalhoz vibrálva záródik, horkolást generálva ezzel. De okozhat még horkolást és alvási zavarokat egyaránt a fekvő helyzetben, belégzéskor a tüdőben és a légcsőben keletkezett vákuum, amely a nyelvgyököt és a gégefedőt erőteljesen a hátsó garatfalhoz csapja. Beavatkozás során eltávolítják a nagyra nőtt nyelvcsapot, majd a laza és nagy szájpad szövetének felhasználásával új nyelvcsapot alakítanak ki.

• Orrsövényműtétek: Az orrsövényferdeség miatt orrdugulás, szaglási zavarok, horkolás, orrhang, orr-, torok-, garatváladék-képződés jöhet létre. A műtéti eljárás során az elferdült orrsövényt plasztikázzák, az orrsövény elferdült porcát kiegyenesítik.

Ortopédia

• Bütyök: Az 1. ujj alapperc és lábközépcsont közötti ízület deformitása. Az ízület belső-oldalsó részén gyulladás alakulhat ki, amely meglehetősen nagy fájdalommal járhat. A műtét során az elváltozás felett hosszirányban bemetszik a bőrt, és az alatta elhelyezkedő gyulladt területet és a lábközépcsont belső szélén lévő csontkinövést eltávolítják.

• Kalapácsujj: A lábboltozat süllyedése során a 2-es, 3-as, 4-es és 5-ös lábujjak alappercében kalapácshoz hasonló alaki deformitás jön létre, amelyet gyakran fájdalmas bőrkeményedések kísérnek. A műtét során az érintett ujj háti felszínét bemetszve feltárják az ízületet, az alapperc fejét eltávolítják, a deformálódott ujjat normális anatómiai helyzetbe hozzák, és rögzítik.

Sebészeti és urológiai megbetegedések esetében alkalmazhatók:

• Lágyéksérv: A hasüregből a kitágult sérvkapun keresztül kitüremkedik, az izmok és a lágyékszalag között helyezkedik el. Kisebb-nagyobb panaszokat okozhat, és növekedésével fennáll a kizáródás veszélye. A műtétet helyi érzéstelenítéssel vagy altatásban is el lehet végezni. A kezelést lágyéktájon ejtett metszésen keresztül végzik.

• Köldöksérv: A sérv a nyitva maradt és kitágult köldökgyűrűn keresztül a hasüregből türemkedik ki, ezt akár születési rendellenesség is okozhatja.

• Visszérműtét: Az alsó végtagon a felszíni vénarendszer egyes szakaszainak a tágulata, legtöbbször a felszínes és a mélyvénás rendszert összekötő vénák billentyűinek hibája. Fájdalommal, a láb feszülésével és fáradtságérzettel jár. A kitágult visszerekben trombózis, gyulladás keletkezhet, később a bőr rossz vérellátása miatt a lábszáron fekély is kialakulhat. Kezelés során megvizsgálják a mélyvénás rendszer épségét, majd döntenek arról, hogy csak a sérült vénákat távolítják-e el, vagy hosszában a vénás főtörzset.

• Aranyérműtét: A végbélnyílástól kb. néhány cm-re, a nyálkahártya alatti vénák kóros kitágulásával kezdődnek azok a bizonyos aranyeres csomók. Ennek további fokozata, amikor a táguló vénák a nyálkahártyával együtt lassan növekednek, és a végbélnyílás elé kerülnek mint külső aranyeres csomók. Ezeket általában lézeres eljárással távolítják el. A szén-dioxid-lézer használata során nincs vérzés, és nem kell összevarrni a nyálkahártyát.

A fenti egynapos sebészeti műtétek közül az OEP nagyon sok beavatkozást támogat, ezért mindig érdeklődni kell az adott intézménynél, amely lehet akár magánklinika is, hogy az aktuális műtétünkre mi vonatkozik, és mennyi kiadásra kell számítanunk.