Mi is az ájurvéda?

Gauranga Das  ájurvéda-tanácsadó, védikus asztrológus Tovább »

Az ájurvéda örök érvényű igazságai és praktikus alapelvei a modern nyugati
világban is megfontolandó alternatívát jelentenek azok számára, akik a
gyógyulást és a kiteljesedést keresik. Az eredeti Ájurvéda-írások szerzői Csaraka, Szusruta és Vágbhatta voltak, akik már az ókorban nagy részletességgel jegyezték le az emberi testet megtámadó betegségeket, azok kórokait és kezelési módjait.

Az ájurvéda tudományát hagyományosan nyolc fő ágra osztják:

1. kája-csikitsza: belgyógyászat
2. sálakja-tantra: fül-orr-gégészet, szemészet
3. viságara-vairódha tantra: toxikológia
4. bálaroga-csikitsza: gyermekgyógyászat, nőgyógyászat, szülészet
5. sálja-csikitsza: sebészet
6. bhúta-vidjá: mikroorganizmusok és finomfizikai lények okozta betegségek
tana (pszichiátria)
7. vádzsíkarana: szaporodástan
8. raszájana: fiatalítás, egészségmegőrzés

Mivel az ájurvéda egy holisztikus rendszer, ezért az élőlény vagy élet
fogalma alatt nem csupán a testet érti. A védikus megfogalmazás szerint az
„áju” négy elv összességére és szerves, kölcsönös kapcsolatára utal. Ezek a
következők:

Átmá: lélek, vagyis az isteni szikra, amely a tudat forrása a testben és
a tényleges önvalónk. A többi alkotóelem csupán egy anyagi burkot képez a
lélek körül.
Manasz: az elme, amely a pszichés működések, vagyis a gondolkodás, érzés,
akarat végrehajtásának és az emlékek tárolásának színtere.
Indriják: az érzékszervek (a hallás, látás, szaglás, ízlelés, tapintás,
valamint a beszéd, járás, munkavégzés, szaporodás és ürítés érzékszervei).
Saríra: a fizikai test, amely öt őselemből áll: föld, víz, tűz, levegő,
éter.

A dósák





Az ájurvéda tanításai szerint mindannyiunk szervezetében három biológiai
erő működik, amelyeket dósáknak nevezünk. Ezek a váta (szél), pitta (tűz)
és kapha (nyirok) dósák. Ezek az erők irányítják a szervezet összes
funkcióját, és mindenki szervezetében egyéni arányban vannak jelen. Ez adja
meg a prakritit, vagyis az ájurvédikus testalkatot. Az ájurvéda összes
terápiáját személyre szabottan, az egyéni testalkatnak megfelelően kell
végrehajtani. Életünk során a környezeti hatások, táplálkozás, fertőzések stb.
módosíthatják ezt a születési arányt, és a felborult egyensúly
betegségekhez vezet. A betegségek másik fő oka az ájurvéda tanítása
szerint a tökéletlenül megemésztett táplálékrészecskékből létrejövő
méreganyagok. Ezeket az ájurvédában amának, Nyugaton pedig káros
szabad gyököknek nevezzük.

Az ájurvédikus gyógykezelés tehát elsősorban a méreganyagok eltávolítását
tűzi ki célul, majd a felborult dósák egyensúlyának helyreállítását, végül
a betegség kezelését gyógyhatású anyagokkal. Ezek után raszájana-, azaz
fiatalítókúrákat szoktak végezni. A személyre szabott helyes táplálkozás
és életmód, valamint a rendszeres testmozgás, jóga gyakorlása nemcsak a
helyreállító, de a megelőző terápiák részét is képezi.

Folytatjuk!