Bõrszépítõ ételek

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a szép bőr és haj, valamint a masszív csontok kialakulása már az étkezőasztalnál elkezdődik. Nagyon fontos, hogy minél színesebben táplálkozzunk, hiszen így jutnak be a szervezetbe az elengedhetetlen fontosságú vitaminok, többek között a bőr egészsége, szépsége és a csontok épsége szempontjából is értékes A és D vitamin.

Az A vitamin (retinol) a zsírban oldódó vitaminok családjába sorolható, melyek a májban raktározódnak, így a zsíroldékony vitaminok hiánya miatt fellépő megbetegedések kialakulásával ritkábban kell számolnunk. Az A vitamin elnevezés tulajdonképpen számos hasonló biológiai hatású anyag, valamint az A vitamin előanyagainak (karotinoidok) összefoglaló neve. A karotinoidok közül a legnagyobb biológiai aktivitása a béta karotinnak van.
A napi A vitamin szükséglet felnőtt korban 0,8-1,2 mg között van. A felszívódást rontja a zsírban túlzottan szegény (5g-nál kevesebb zsír) táplálkozás, javítja viszont az E vitamin jelenléte.
Az A vitamin részt vesz a növekedésben, a megfelelő csontfejlődésben, a szervezet védekező mechanizmusainak optimális lezajlásában, a látási képesség tökéletes működésében, valamint a bőr és a nyálkahártyák védelmében. A béta karotinnak ezen felül antioxidáns hatása is van, védő aktivitással rendelkezik a sejteket károsító ún. szabad gyökökkel szemben, így hatékonyan vethető be számos civilizációs betegség (pl. érelmeszesedés és egyes daganatos betegségek) megelőzésében.
Jelentősebb mennyiségű A vitamint tartalmaznak a belsőségek, pl. a máj, a tojássárgája, a tengeri halak, a tej és a tejtermékek. Karotintartalma a sárga, piros és zöld színű zöldségeknek és gyümölcsöknek, pl. a sárgarépának, sütőtöknek, parajnak, kelkáposztának, paradicsomnak van.

A D vitamin (kalciferol) szintén a zsírban oldódó vitaminok közé tartozik. Az emberi szervezet számára két anyag, a növényi eredetű D2 vitamin és az aktívabb biológiai hatású állati eredetű élelmiszerekben jelen lévő D3 vitamin bír jelentőséggel. A D3 vitamin a bőrben koleszterinből keletkezik a nap ultraibolya sugárzásának hatására. Külön érdekesség, hogy ez a folyamat fiatal korban kétszer olyan intenzitású, mint idősebb korban.
A napi D vitaminszükséglet felnőtt korban 0,005-0,01 mg között alakul, azonban egyes gyógyszerek és nehéz fémek, pl. ólom növelik a szükségletet. A légköri szennyeződés és a napfényben szegény klíma hatására előfordulhat a szükségesnél kevesebb D vitaminképződés, habár a kellően vegyes étrend általában kielégíti az igényeket.
A D vitamin hatékonyan segíti a kalcium és a foszfor felszívódását, így hatást gyakorol a csontképződésre. Hiányában a csontok fejlődési rendellenessége, angolkór (pl. végtag deformitások), csontlágyulás alakul ki. Ritkább esetben, a D vitamin túladagolásakor a szervezet lágyrészeinek meszesedése és vesekövesség lép fel.
Jelentősebb D vitamintartalommal rendelkeznek a halmáj olajok, a halak húsa, a tojássárgája, a margarinok, a tej és tejtermékek.

A vitaminokat az emberi test általában nem képes előállítani, ezért létfontosságú, hogy ezek étrendünk részét képezzék. Vitaminhiányos táplálkozás esetén ugyanis hiánybetegségek, túlzott fogyasztásuk esetén súlyos toxikus tünetek lépnek fel. Jó, ha tudjuk: ez utóbbi állapot kialakulhat pl. vitamintabletták mértéktelen szedésekor is.



Szűcs Zsuzsanna
Dietetikus

Praktikus, érdekes cikkek az egészséges életmódról, valamint személyre szabott tanácsok a Nestlé Életmód Központban!