Életmód

Sport vagy szénhidrátmentes diéta?

A szénhidrátmentes diéta mellett nem veszélytelen az intenzív sportolás. A jelenleg legnépszerûbb diétacsoporttal, a szénhidrátmegvonáson alapuló diétákkal érdemes minden esetben különösen óvatosnak lenni.

Az áhított karcsúságért sokan bármit képesek bevetni. Pedig gyakran a minden tudományos megalapozottságot nélkülöző étrendek, a nem szakértők által összeállított edzéstervek nem csak hogy nem hozzák meg a remélt sikert, de szép csendben az egészséget is károsítják.

A szervezet fűtőanyaga

„Szervezetünk a működéséhez szükséges energiát a táplálékkal bevitt szénhidrátból, fehérjéből és zsírból nyeri – figyelmeztet dr. Zsigri Szabolcs családorvos, fitneszedző. – Ideális esetben a táplálékunknak 15-20 százalékban fehérjét, 50-60 százalékban szénhidrátot és 20-30 százalékban zsírt kell tartalmaznia. Ha az utóbbi kettőből felesleget viszünk be a szervezetbe, az zsír formájában raktározódik. Az elraktározott zsírtól viszont már nem olyan egyszerű megszabadulni, szakértők és dilettánsok a legkülönbözőbb trükköket próbálják bevetni a hatékonyabb zsírbontás érdekében.”






Mitől működik?

„A szénhidrátok bizonyos mennyiségig az izmokban és a májban raktározódnak glikogén formájában – folytatja a szakértő. – Ha a szervezetünknek energiára van szüksége és elfogy a vérben keringő vércukor, először a raktározott glikogént alakítja vissza glükózzá, és ezzel gyorsan felhasználható tápanyaghoz juttatja a sejteket. Ha azonban ezek a raktárak teljesen kiürültek, más forrást kell találni, és ekkor, de csak ekkor jön el a zsírpárnák végórája. A szénhidrátfóbiás diéták tehát azon a feltételezésen alapulnak, hogy ha nem fogyasztunk szénhidrátot, nem kerül a raktárakba glikogén, és a szervezet kénytelen a felhalmozott zsírt felhasználni. Ez a szép elmélet azonban nem teljesen állja meg a helyét, mert a szervezet körülbelül fele-fele arányban használja fel az elraktározott zsírt és a fehérjét. Tehát nem csak az úszógumi apad, de a nehezen megszerzett izomzat is! Ezért olyan gyors a fogyás a szénhidrát elhagyásának első szakaszában.”

Csak óvatosan!

Ahhoz, hogy igazán jól mutassunk, nem elég megszabadulni a felesleges párnácskáktól. Ahol úgy tetszetős, ott izmosan gömbölyűvé kell formálnunk az alakunkat. Ez viszont lehetetlen, ha nem biztosítunk elegendő tápanyagot izmainknak.
Amikor sportolunk, szervezetünk kisebb-nagyobb mértékben mindhárom energiaraktárat (szénhidrát, fehérje, zsír) használja. A mozgás kezdetén legfőbbképpen szénhidrátból nyeri az energiát, és nagy intenzitású mozgás – például gyors tempójú futás vagy súlyzózás – során ez így is marad. Közepes vagy alacsony intenzitású mozgásnál fokozatosan egyre több zsírt kezd bontani, ehhez azonban bizonyos mennyiségű szénhidrátra is szükség van. Ahogy sportberkekben mondják: a zsír szénhidrát-tűzben ég el.

„Ha tehát elfogy az izmokban raktározott glikogén, a zsírok bontása is lehetetlenné válik, a teljesítmény rohamosan lecsökken, elfáradunk, majd megállni kényszerülünk – hangsúlyozza dr. Zsigri Szabolcs. – Ha valaki a szénhidrátmegvonásos diéta szabályai szerint él, annak felesleges említésre méltó eredményt várnia magától, fejlődésről pedig szó sem lehet. Ráadásul a koncentráció és az erőnlét csökkenésével megnő a balesetveszély is. Azok az izmok, melyek glikogénraktárai üresek, jóval sérülékenyebbek. Szigorúan szénhidrátmentes diétát csak szakszerű ellenőrzés mellet szabad folytatni. Ha azonban valaki rendszeresen sportol, az ne akarja jó teljesítményét, megszerzett erőnlétét, hosszú idő alatt felépített izomzatát e fontos tápanyag mellőzésével tönkretenni.”

A tökéletes megoldás: ellenőrizze a GI-t!

A szénhidrátokra tehát szükség van, de nem mindegy, melyik típusát választja. A fehér kenyérnél jobb a teljes kiőrlésű, a fánknál az étcsokoládé, a görögdinnyénél a szilva. Miért is? Az ételek GI-jéből, azaz a glikémiás indexéből azt tudhatjuk meg, mennyire emelik meg a szervezetben a vércukor szintjét. Az alacsony glikémiás indexszel jelölt ételek, például az alma, a liszt nélkül készült főzelékek, a sovány sajtok lassan és fokozatosan emelik meg, amitől tovább tart a jóllakottságérzés. A magas GI-jűek viszont, mint például a fehér kenyér, a főtt krumpli, a finomított élelmiszerek, a vércukorszint hirtelen gyors emelkedését, majd hirtelen lecsökkenését idézik elő, ami kínzó éhségérzetet vált ki. Ha alacsony glikémiás indexű ételeket eszik, nem csak a fogyást gyorsítja meg, de az edzést is jobban bírja majd, és utána hamarabb regenerálódik a szervezete.

A folytatásért kattints ide!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top