Az újabb tudományos eredmények szerint a jelenleg forgalomban lévő E-számmal jelzett vegyületek között előfordulnak egészségügyi kockázatot hordozó anyagok is. Ilyenek pl. a mesterséges színezékek (különösen az E 102 tartrazin), a különböző kénszármazékok (E 220 – E 228), a húskészítményekhez használt nitrátok és nitritek (E 249 – E 252), az ízfokozóként alkalmazott glutamátok (E 620-625) vagy a mesterséges édesítőszerek (E 950 E 959).
Az engedélyezéshez szükséges kísérletsorozatok számos gyenge láncszemet tartalmaznak, ezért fordulhat elő, hogy egy korábban engedélyezett anyag később betiltásra kerül. Magyarországon a hatályos élelmiszertörvény igen szigorú. Az Európai Unióban nincs egységes látásmód az E-számok területén, így az uniós csatlakozás nem hoz megnyugtató megoldást e tekintetben.
 |
A szakemberek megegyeznek abban, hogy a naponta fogyasztott élelmiszerek esetében a kevesebb adalékanyaggal készülő termékeket célszerű előnyben részesíteni. A natúr tejtermékek (natúr joghurt, kefir, tejföl, vaj, túró) nem tartalmaznak E-számokat, csak ízesített, feldolgozott formáik (pl. a gyümölcsös joghurtok). A pékáruk területén azonban a legegyszerűbb fehér kenyérben, vizes zsemlében és kifliben is számos, és sokszor ellenőrizhetetlen lisztkezelőszer, kovászolást segítő, gázelosztó, öregedést gátló és térfogatnövelő adalékanyag fordulhat elő, amelyek élettani hatásai rövid távon egyelőre nem beláthatóak. Az élelmiszerüzletek polcain jó néhány termék megtalálható, amelyeknek gyakori, rendszeres fogyasztása ellenjavallott, főként allergiás hajlammal rendelkező (atópiás) családokban. Ilyenek a fagylaltok, jégkrémek, édesipari-, cukrász- és péksütemények, feldolgozott készételek illetve készételporok, salátaöntetek és porok, leveskockák, levesporok és utcán szezonális jelleggel árusított különböző csemegék, édességek.
 |
Az ömlesztett sajtok illetve a töltelékes húsáruk, vagy éppen az alacsony gyümölcshányaddal rendelkező italok esetében szintén sok meglepetés várhat az emberi szervezetre. Mindezek helyett inkább megbízható helyről származó natúr húsfélék, ízesítés nélküli tejtermékek, házilag készített ételek, házi sütésű kenyerek és sütemények, 100 %-os gyümölcslevek, üveges vagy dobozos, konzerválószer nélküli termékek, ásványvizek fogyasztása ajánlható.
A nyugati szakirodalmak az E-számok hatásaival kapcsolatban sok esetben feljegyeznek allergiás tüneteket (allergiás asztma, hiperaktivitás, migrén, emésztési zavarok, diszkomfort érzés), agyi és idegrendszeri defektusokat, mutagén (genetikai károsító), teratogén (embrió károsító) és karcinogén vagyis rákkeltő hatásokat az állatkísérletek tapasztalatai alapján.
Mivel az adalékanyagok tényleges károsító hatásait alig lehetséges teljes egészében bizonyítani, így több vegyület forgalomban maradhat mindaddig, amíg statisztikailag igazolható módon tömeges méretűvé nem válik a betegségokozó hatás.
Mindezek alapján megállapítható, hogy az élelmiszer-adalékanyagok kérdésköre meglehetősen bizonytalan, és sok homályos pont fedezhető fel e téren. A jövőben várhatóan egyre több E-szám lesz élelmiszereinkben, így a fogyasztó egyre kiszolgáltatottabbá válhat. Célszerű tehát felvértezni magunkat olyan ismeretekkel, amelyek segítik a tájékozódást az adalékanyagok labirintusában. Ebben segít Tóth Gábor: Az E-számokról őszintén, élelmiszereink árnyoldalai című könyve, amely kritikai hangvételű, konkrétumokat és érdekességeket felvonultató teljes E-számlistát tartalmazó hiánypótló kötet.
