Vitaminok, antioxidánsok

A „fűtőanyagok” elégetésekor, illetve a külvilág ártalmai következtében a szervezetben úgynevezett szabad gyökök keletkeznek. Ezek a zsírsavak oxidációjában részben oxigénből, részben nitrogénből alakulnak ki.
– Szabad gyöknek nevezik, mert a külső elektronhéjon egy szabad elektron kering – magyarázza dr. Sándor Edit. – Ez meglehetősen agresszív szerkezet. Reakcióba lép más molekulákkal, és kóros folyamatokat indíthat be a szervezetben. Egyrészt károsíthatja a sejtmembránt (lipidmembrán), másrészt roncsolhatja a sejtben található örökítőanyagot, a DNS-t. Ezt a rombolást az antioxidánsok képesek megakadályozni, úgy, hogy semlegesítik a szabad gyököket.
– Alig néhány évtizede fedezték fel az antioxidánsokat, még ma sem tudunk mindent a működésükről – mondja a doktornő. – Egészségvédő hatásuk azonban nem kétséges. Az antioxidánsok csoportjába tartozik az A-, C- és E-vitamin, a koenzim Q10 (ubikinon), a glutamin, az ásványi anyagok és a nyomelemek közül a szelén, a cink, a magnézium, valamint a növényi eredetű polifenolok, fitoflavonok. Ezek az anyagok közvetlenül óvnak a szabad gyökök ártalmai ellen. Közömbösítik, lekötik szabad vegyértékét, illetve részt vesznek a szervezet enzimatikus védekezésében.
A környezetszennyezés, a dohányzás, a helytelenül megválasztott táplálék, a túlzott napozástól, szoláriumozástól megnövekvő ultraibolya (UV) sugárzás egyaránt növeli a szabad gyökök mennyiségét a szervezetben. Közvetett ártalmat jelent az alkohol, mert az idegrendszer károsítása mellett felgyorsítja a vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek kiürülését.
– Amikor a szervezet magasabb fokozatra kapcsol, például stressz éri, vészreakció lép fel – magyarázza dr. Sándor Edit. – Ez idegi, hormonális és anyagcsere-folyamatokat indít be, ilyenkor antioxidánsokból, vitaminokból és ásványi anyagokból is többre van szükségünk. Stresszt jelenthet a fizikai túlterheltség, az évszakváltás, a fertőzésveszély, a lelki megpróbáltatást jelentő helyzet. Ezek mellett számolni kell a kialakuló oxidatív stressz, a kóros mennyiségben felszaporodó szabad gyökök veszélyével is. Ilyenkor bátrabban fogyaszthatunk vízoldékony vitaminokat, C-vitamint, béta karotint. Újabb védvonalat képeznek a nyomelemek, a szelén, a cink, a magnézium. Közöttük is nagyon fontos a szelén pótlása. Magyarország szelénhiányos terület. Az itt termelt gabona nem tartalmaz eleget ebből a nyomelemből. Nélkülözhetetlen vegyület a ubikinon, a Q10. A szervezetben a máj termeli, de idősebb korban már kevesebb keletkezik. Ezért negyven év felett hasznos pótolni, mert amellett, hogy erőteljes antioxidáns, részt vesz az energia felszabadításában, csökkenti a fáradtságérzetet.
– A hosszú ideig tartó oxidatív stressz betegséget okozhat – állítja Sándor doktornő. – Kapcsolatba hozható az érelmeszesedés, a sérüléses plakkok képződésével; beindíthat gyulladásos folyamatokat, szerepet játszik a magas vérnyomás, a daganatok, vagy a kóros immunállapot kialakulásában. Bár a vérből kimutatható, nem szokás felmérni a szervezet antioxidáns-szintjét, de valószínű, hogy gyakrabban van antioxidáns-hiányos állapotban, mint sem.