Éljen szívesen!

A magyar népesség túlsúlyos, minden ötödik felnőttnek magas a vérnyomása. A hagyományos, zsíros étrend növeli a koleszterinszintet, a cukorbetegség és az érelmeszesedés kockázatát. Tennivaló akad bőven.


– A finn példa bizonyítja, hogy lehet sikeres egy átfogó népegészségügyi program, a fogyás, a dohányzás abbahagyása. A mozgás és a koleszterinszint csökkentése együttesen jelentősen mérsékli a szív- és érrendszeri okokból bekövetkező halálesetek számát – állítja dr. Sárai Anna belgyógyász, kardiológus (szívbetegségek szakorvosa), üzemorvos. – Érdemes tudatosítani, hogy mindenki önmaga tehet a legtöbbet saját egészsége megőrzéséért. A kezelőorvossal együttműködve megelőzheti a súlyos betegségek kialakulását. Ebben segít egy orvosoknak szánt, jól felépített kézikönyv, a Kardiológiai útmutató, amely nagy hangsúlyt helyez a prevencióra (megelőzésre). Mivel a koszorúér-betegség kialakulásában több tényező játszik szerepet (elhízás, vérzsírértékek, magas vérnyomás, cukorbetegség, dohányzás) fontos, hogy az egészséges egyéneknél meghatározzuk a különféle tényezők összesített rizikóját. Így előre jelezhető, hogy az elkövetkező tíz évre mekkora a koszorúér-betegség kifejlődésének kockázata, és mit kell tenni ahhoz, hogy elkerüljük a megbetegedést.
Olyan egyéneknél, akiknél nagy a koszorúér-betegség, valamint az érelmeszesedés kifejlődésének esélye, de még egészségesek, elsődleges prevencióval lehet megelőzni a bajt.

– Az összes rizikó felméréséhez szükséges a szemfenék vizsgálata, ebből következtetni lehet a test ereinek állapotára – sorolja dr. Sárai Anna. – A katorisz (nyaki verőér) ultrahangos vizsgálatából az agyi érkatasztrófák esélyéről kapunk képet. Fontos mutató a testtömeg-index, a derék körmérete. A vérnyomást az egyéb krónikus betegségekkel együtt kell értékelni, mert például a 130 Hgmm-es szisztolés érték egészséges embernél még normálisnak tekinthető, de cukorbetegnél a határérték 125 Hgmm. Vesebetegnél még szigorúbban ítéljük meg, 120 Hgmm-es szisztolé már kezelést igényel. A vérzsírok közül az LDL-t, az érelmeszesedésben szerepet játszó, “ártó” koleszterint mérjük – ennek szintjét statin hatóanyagú gyógyszerekkel tudjuk csökkenteni –, és a trigliceridértéket nézzük. A HDL-t, az “érvédő” koleszterint akkor vesszük figyelembe, ha mennyisége túl alacsony.
Nagy rizikójú egyénnél szigorúbban ítéljük meg a célértékeket. Például egy negyven év körüli, infarktusos betegnél a családtagok, testvérek, gyerekek vizsgálata is szükséges, mert öröklött magas koleszterinszint vagy anyagcsere-betegség lehet a háttérben, ami a hozzátartozók esetében is fokozott kockázatot jelent.