Joghurt és anyatej

A „barátságos baktériumok” lelőhelye: a joghurt

Fontos táplálékaink a savanyított tejtermékek, azon belül is kiemelkedően a joghurtok. A joghurt azon kívül, hogy jó ízű, számos kedvező élettani hatással rendelkezik. Jótékony hatása egyrészt a tápértékbeli minőségéből ered, másrészt a benne található élő joghurtkultúrából. Minden joghurt kitűnő protein-, kalcium- és B2-vitaminforrás. Összehasonlítva a tejjel, a joghurt gyakran még több proteint és kálciumot is tartalmaz, mint a tej. Ezeken kívül sok vitamint és többfajta ásványi sót is rejt, viszont relatív kevés kalóriát.

Azok a savanyú tejtermékek, melyekben élő joghurtkultúra is van, további előnyökkel szolgálják egészségünket. Az élő joghurtkultúra különböző „barátságos baktériumok” összessége, amelyek a tejet joghurttá savanyítják és számos egészségügyi haszonnal bírnak.

Ilyen „barátságos baktérium” többek között a Lactobacillus bulgaricus, vagy a Streptococcus termophilus, melyek jellemzően megtalálhatók minden joghurtban, vagy például egyes Bifidobaktériumok, amelyek különösen sok pozitív élettani hatással rendelkeznek.


“Első baktériumunk”

A joghurtba, egyre gyakrabban, bekerül egy másik baktérium is: ez általában a Bifidusbaktérium egy fajtája. A Bifidus különleges baktérium: ez az egyetlen, amelyik kizárólag az emberre jellemző, szó szerint „az anyatejjel szívjuk magunkba”. Az újszülött bélflórája még steril, kialakulása az anyatejjel való tápláláskor kezdődik meg. A bélflóra baktériumainak megjelenése – amely nagyban függ az étrendtől, a környezeti hatásoktól és az egyéni adottságoktól – fontos szerepet játszik abban, hogy a méhen kívüli világhoz alkalmazkodni tudjunk.

Tudományos kutatások bebizonyították, hogy az emésztőrendszerben megtelepedő első baktériumok fontos szerepet játszanak az újszülöttek immunrendszerének kialakulásában, és képesek meggátolni a szervezet „ökoszisztémájában” óhatatlanul felbukkanó kórokozók terjedését.