Az ételallergia nem azonos az ételérzékenységgel. Előfordul, hogy szervezetünk rosszul reagál az élelmiszer valamelyik összetevőjére, de az immunrendszer nem vesz részt e folyamatban. Ekkor csak ételérzékenységről beszélünk. Ha például egy enzim hiánya miatt nem tudjuk megemészteni a tejben lévő, laktóz nevű cukrot, akkor laktózérzékenység alakulhat ki, amely – akárcsak a legtöbb ételérzékenység – kellemetlen puffadással és hasmenéssel jár. 


Az ételallergiának más az oka: ilyenkor az immunrendszer tévedésből veszélyes anyagnak hiszi az étel valamely alkotóelemét, és ellenanyagot termel, hogy megvédje a szervezetet. Az immunreakció közben felszabaduló kémiai anyag okozza a tüneteket: legtöbbször viszketést, csalánkiütést, ajak- és szemhéjduzzadást, puffadást, hasmenést, görcsös hasi fájdalmat és hányást. Kialakulhat asztma, ekcéma, a legsúlyosabb esetben anafilaxiás (fajidegen fehérjék iránti túlérzékenység) sokk is. Ez utóbbi azonnali orvosi beavatkozás hiányában akár fulladásos halállal is végződhet.

Testre szabott tiltások
 
Szinte bármely ételre lehetünk túlérzékenyek. Ismert azonban néhány élelmiszer, amely igen gyakran gerjeszt allergiás reakciót. Ilyen például a földimogyoró, a dió, a kakaó, a tehéntej, a tojás, a hal, a kagyló, a szója, a paradicsom, a búza. A gyümölcsök közül a málna, az eper és a kivi. Az ételallergia kezelésére ma még nem létezik megbízható gyógyszer. Az egyetlen, amit a beteg tehet: szigorúan elkerüli azokat az ételeket, amelyek szervezetére veszélyes összetevőket tartalmaznak.

Ha ételallergiásak vagyunk, legyünk résen! Sok étel olyan összetevőket tartalmazhat, amelyekre nem is számítunk.