Allergiás betegségek II.

A szem allergiás betegségei

Allergiás kötőhártyagyulladás elsősorban más allergiás betegséggel, allergiás náthával együtt előforduló kórkép. Tünetei: duzzanat, viszketés, könnyezés, gyulladás, vizes váladékozás. A viszketés, dörzsölés következtében igen gyakori a felülfertőződés. A kontaktlencsét viselőkön alakulhat ki az óriás papilláris kötőhártya-gyulladás. Az arc és a szemhéj bőrének allergiás gyulladása ráterjedhet a szemre, és nemcsak a kötőhártyát, hanem a szem más részeit is megbetegítheti.

A bőr allergiás betegségei

Atópiás dermatitis veleszületett allergiás hajlamú egyéneken alakul ki, már általában az első életévben. Tünetei: bőrviszketés, bőrszárazság, bőrpír, hólyag- és papulaképződés. A kiütések típusos helyeken, a könyök-, térdhajlatban, nyakon, a fejen és az arcon jelentkeznek. Kezelése a provokáló tényezők (étel, gyulladások) kerülésével, a bőr helyi ápolásával, az esetleges szövődmények, felülfertőzések kezelésével, gyógyszeres terápiával történik.

Kontakt dermatitis létrejöhet irritáló, allergiát okozó anyagokkal való közvetlen érintkezés hatására a kontaktus helyén. Ilyen pl.: a fülbevalóval érintkező fülön kialakult kiütések, valamint a csecsemőkön időnként észlelhető pelenkadermatitis.

Csalánkiütés (urticaria)

Talán a legkönnyebben felismerhető eltérés. Nehéz elfogadni, de nem minden esetben allergiás reakció okozza. Vannak olyan folyamatok, amelyek az allergiás reakció mechanizmusait más pontokon indítják be, de a végső eredmény a csalánkiütés lesz. Tünetei: hirtelen kialakuló, éles szélű, környezetéből kiemelkedő, halványvörös vagy porcelánszínű, heves viszketéssel járó eltérés. Lehetnek kisméretűek, de nagyobbak, összefolyóak is. Csalánkiütést okozhat allergia (gyógyszer, étel), fizikai hatások (hideg, meleg, fény), kifáradás, bakteriális, gombás, vírusos, parazitafertőzés, de autoimmun betegség is.

Gyógyszerallergia

Gyógyszerszedést követően kialakuló nem kívánt reakciókat nemcsak a gyógyszerek hatóanyaga, hanem a vivőanyaga illetve festékanyaga is okozhatja. A gyógyszerallergia következménye lehet a bőrön csalánkiütés, hólyagképződés, apró bevérzések, heves gyulladással, hólyagképződéssel, hámelhalással járó súlyos folyamat, gégevizenyő, nehéz-légzés, akut túlérzékenységi reakció is.

Rovarcsípés-allergia

Éghajlatunkon a méh- vagy darázsméreg okozta túlérzékenységi reakció fordulhat elő. Kialakulhat a csípés helyén bőrpír, duzzanat, de generalizált csalánkiütés, gégeödéma, nehézlégzés, anaphylaxiás reakció, ennek következtében eszméletvesztés, halál is. Ha korábban nem alakult ki allergiás reakció rovarcsípést követően, ez nem biztosíték arra, hogy legközelebb sem lesznek heves tünetek. A rovarcsípés-allergiát a vérből kimutatott specifikus ellenanyag meghatározással diagnosztizálják.

Ételallergia

Nemcsak allergia, hanem az ételek hatására bekövetkező nem kívánatos reakciók is sok panaszt okoznak. Ételallergia miatt minden eddig ismertetett allergiás reakció előfordulhat, de lehet migrén, hányinger, hasmenés, hasi görcsök, fogyás is. A tünetek kiváltásában nagy szerepe lehet a tartósítószereknek, ételadalék-anyagoknak. A nemkívánatos reakciókra közismert példa a laktózintolerancia miatt, tejfogyasztást követően kialakuló hasmenés.

Akut túlérzékenységi reakció

A legsúlyosabb, az egész szervezetet érintő generalizált reakció (anaphylaxia). Tünetei: hányinger, hányás, hasi görcsök, nehézlégzés, gyengeségérzés, kipirulás, mellkasi fájdalom, elsápadás, cyanosis, szívritmuszavarok, eszméletvesztés, légzés-, szív-megállás.