Életmód

A meeting-harcmodor

Az újabban fellengzõsen csak meetingnek nevezett munkahelyi megbeszélések már sok fejfájást okoztak vezetõknek, és beosztottaknak is. Olyan, szinte átláthatatlan rendszer ez, ahol minden mozdulat, felszisszenés, vagy éppen hallgatás befolyásoló tényezõ.

Amire nincs, és amire van konkrét tanács

Egy ilyen összejövetel levezetése komoly odafigyelést és nagy fegyelmet igényel, hiszen a szabályozott és közvetlen találkozók alkalmával pillanatról pillanatra változhat az asztal körül ülők egymásról alkotott képe. Arra, hogy ki hogyan áll hozzád, nincs is mindig megfelelő magyarázat, legtöbbször a kisugárzás a mérvadó. Persze ahogy ennek formálását is lehet tanulni, úgy számos illemszabály is segíthet a pozitív kép kialakításában. A két alapvető oldal a főnök és a beosztott. Ki gondolná, hogy a felelősségen kívül egy megbeszélés alkalmával sem könnyű fejesnek lenni. Elsőre azt hihetnénk, a vezető bármikor szólhat, és bárhogyan kifejezheti magát.

Orvosi javallat főnököknek

A kulcs a motiváció. Egy főnök célja a munkahelyi megbeszélésekkor a szakmai cél elérése mellett az, hogy jó kapcsolatot tartson fenn beosztottjaival, tiszteletet vívjon ki magának, miközben partnerséget sugároz magából.

A lényeg a helyes egyensúly. Egy vezető a beosztottakkal folytatott megbeszélésen szinte bármikor magához ragadhatja a szót, kivéve két esetet. Egyrészt nagy hiba valakibe belefojtani a szót, amikor az építő szellemű kritikát mond a vezetésről, mert a szubjektív vélemények figyelmen kívül hagyása azonnal ellenszenvet válthat ki akár még más vezető kollégákból is. Másrészről amikor egy munkatárs komoly rendszerbe fogott ötleteit vázolja föl, és ehhez a megszokottnál némileg több időt kér, egyszerűen tapintatlanság közbeszólni. (Kivételt képez az az eset, amikor mondandójának rövidebbre fogására kérjük.) Ilyenkor a kérdések, vagy a kifogások csak a felszólalás után kaphatnak helyet a főnök részéről.

Elegyítsd a jó helyzetfelismerést az eleganciával

Ha beosztotti szemmel nézzük, a helyzet megint más. Miután felmértük a terepet, és nyugtáztuk, hogy esélyünk lehet például egy javaslat megtételére, akkor is fontos, hogy a megfelelő pillanatban tegyük. El kell dönteni, hogy akkor vetjük fel ötletünket, amikor a beszélgetés már az “egyéb” kategóriába jutott, vagy a megfelelő témakör megvitatásának végén kérünk szót. Azért érdemes mindenképpen utolsóként beszélni, mert ilyenkor a többi jelenlevő már nem a saját mondandójának megtervezésére figyel, hanem nyitottá válik mások által felvetett témákra is. A kockázat az, hogy ha egy meeting túl hosszúra nyúlik, a résztvevők elveszthetik a türelmüket mások iránt. Mint az élet oly sok más területén is, egy megbeszélésen is az a fő feladatunk, hogy legyőzzük önmagunkat, és a mindenki által helyesnek tartott módon viselkedjünk.

A munkaidőn kívül…

Igazából a kötetlen céges összejövetelek kínálják a legtöbb alkalmat saját céljaink eléréséhez. Ha nem is állhatunk a főnök elé egy vacsora alkalmával legújabb agyszüleményünkkel, a helyzet megfelelő, hogy kitapogassuk az általunk még fehérnek vélt foltokat.

Javaslat: beszéljünk minél kevesebbet, legyünk az átlagosnál is kimértebbek, de közben figyeljünk nagyon. A nem szakmai tárgyú találkozókon – akár a szervezett tréningek keretében – lehetőségünk nyílik megismerni a velünk együttdolgozókat, mint magánembert. Ez nagyban segíthet, hogy kitapasztaljuk a többiek előnyeit és hátrányait, erősségeit és gyengeségeit. Az itt szerzett információk felhasználása később hasznot hozhat.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top