Fénylégzés

A fénylégzést átéléssel végezhetjük egy csendes helyen napsütésben, és ha az idõjárás is engedi, akkor lehetõleg könnyû ruházatban. Ha zárt térben (otthonunkban) kezdjük el a légzéssorozatot, akár a napfelkelte, akár naplemente idején, a vizualizáló képességünk fejlesztésére, segítségére szükségünk lesz.
Meditáció

Ne sajnáljuk rá az időt (ez kiváló meditációs gyakorlat), hogy kényelmes ülésben, félig vagy teljesen lehunyt szemmel idézzük fel pl. a naplemente színeit, ahogy az aranyló fény bíborba vált a szétáradó békességben... az univerzum hátteréből feltündöklő, bennünket megvilágosító - betöltő fényt, a végtelen isteni szellem sugárzását. Közben halkan szólhat a nekünk is kedves meditatív zene. A fizikai szerveinkkel nem tapasztalható transzcendens valóságot először meg kell tanulni elképzelni, felidézni, amely aztán nyitottá tesz bennünket arra, hogy az valóban elérje, és betöltse egész lényünket. A fénylégzés gyakorlatára szánjunk legalább 15-20 percet.


Hogyan fogj hozzá?

Kezdjük a nyugtató Om szótag kilégzések közbeni mantrázásával (lásd: júniusi számunkban). Maradjunk ülő helyzetben, figyeljünk a testünk lazaságára, ha szükségét érezzük, mozgassuk meg vállunkat, karunkat és ujjainkat, hogy az izmokban a maradék feszültséget is feloldjuk. Figyeljük a spontán légzésünket, ahogy a levegő könnyedén ki- és beáramlik... Aztán lassan térjünk át a választott fényforrás imaginációjára (elképzelésére). Ez lehet az éltető Napból ránk patakzó fényáradat, vagy a legmagasabb rendű isteni fényenergia... Ennek a fehér fénynek mindent felragyogtató és megtisztító áldása, szeretet melegsége van. Befogadásra kész állapotunkban helyezkedjünk térdelő helyzetbe. A kilégzést és rövid szünetet követő belégzéskor kezdjük lassan felemelni karunkat. Kezünk tenyérrel felfelé nézzen, fejünket is emeljük fel. A légzésvisszatartás ideje legfeljebb 3-5 másodpercig tartson, a széttárt karunk az áhítatot a kitárulkozást jelenti.


A fény emberei

Amit elfogadunk, és befogadunk, így amit belélegzünk azzá válunk: a fény embereivé a világban. Minden belégzés során éljük meg, hogy tiszta fehér párát vagy fényt lélegzünk be. Kezdetben ismételgessük magunkban: a ragyogó és melengető fény elárasztja mellkasomat... Előrehajláskor kilélegezzük a szürkés párát, ami a fáradságot vagy félelmeket jelképezi. A fehér fény megtölti mindkét karomat..., fejemet..., lesugárzik a medencémbe, a lábamba. Egyre több ragyogást fogadok be... alázattal meghajlok a fény forrása előtt... Testem körül fénylő gömböt érzek. Szeretet árad szét bennem és belőlem.
A fénygyakorlat híd lélek és test között: gyógyító ereje és örömtelisége van.

Hozzászólások

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás

Igényes egyedülállók társkeresője
Elittárs: regisztráljon és találja meg az elvárásainak megfelelő társat!

További információk>>>