Az egyetlen dolog, ami jobb, mint a szex

Másfél órán keresztül hallgatsz valakit a kávézóban arról, hogy épp mi történik az életében, mi foglalkoztatja, milyen konfliktusa van a családjával, miért viselkedik vele úgy a pasija, ahogy, végigbeszélitek az összes szempontot, vigasztalod, majd az illető elköszön. Te meg ülsz ott, és rádöbbensz, hogy nem hangzott el a kérdés: “És te hogy vagy?” Ismerős érzés?

A Harvard Egyetem Szociális Kognitív és Affektív Neurotudományok Laboratóriumának tudósai tudni szerették volna, mi az oka annak, hogy az emberek ennyire szeretik a saját hangjukat hallgatni. Agyi vizsgálatok segítségével rájöttek, hogy miközben az emberek saját magukról beszélnek, ugyanazok a kémiai reakciók játszódnak le az agyukban, mint szex közben, és ez motiválja őket, hogy rendszeresen személyes információkat osszanak meg magukról.

Amikor a résztvevők magukról beszéltek, megfigyelhető volt, hogy az önmagunkkal kapcsolatos gondolatokért felelős kéreg aktivitása jelentősen megnőtt, emellett azé a területé is, amely részt vesz a dopamin kiválasztásában, ami az agy öröm- és jutalomközpontjának működéséért felelős. A tudósok szerint ezért lehetséges, hogy a személyes élmények megosztása “eredendően élvezetes”, mivel ezek az agyi területek ugyanazok, amik szex közben, vagy valamilyen finom étel elfogyasztásakor aktiválódnak. A harmadik kísérlet során a résztvevőknek ugyanúgy vagy magukról, vagy másokról kellett beszélniük, de ekkor már azt mondták nekik, hogy egyes esetekben megoszthatják az információt a külvilággal is.

Bár a harmadik kísérlet alatt az önmagukkal kapcsolatos információk közlése ismét növelte az agyi aktivitást, a másokkal való megosztás tovább fokozta a vérellátást, vagyis ezek szerint az okozza a legnagyobb örömet, ha másoknak beszélhetünk saját magunkról. “A vizsgálati eredményekből világosan látszik, hogy a személyes információ másokkal való megosztása fokozza az örömérzettel, motivációval és jutalmazással kapcsolatos idegi régiók aktivitását, és rendkívül pozitív hatást gyakorol a kedélyállapotra” – nyilatkozta dr. Adrian Ward pszichológus, a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban közzétett tanulmány vezető szerzője.