nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Koraszülött-halálesetek – mi a magyarázat?

Nyolc koraszülött halt meg néhány napon belül a miskolci kórházban. Két hét múlva derülhet ki, hogy mi okozta a tragédiákat, egyelőre úgy tűnik, összefüggés nincs az esetek között. Vizsgálatok sora indult, tény azonban: ebben a régióban különösen magas a koraszülések aránya és a picik sokszor ledolgozhatatlan hátránnyal jönnek a világra.
Kun J. Viktória
f Ajánlom

Az egész ország, politikusok és a szakma is megmozdult annak a hírnek a kapcsán, hogy a miskolci megyei kórházban sorozatban nyolc koraszülött vesztette életét.

Az egyik csecsemő édesapja nem nyugszik, míg ki  nem deríti, mi történt gyermekével. Szerinte  ugyanis annak ellenére, hogy korábban született, egészséges volt a kisfiú, és azért tették inkubátorba, mert alig egy kilót nyomott. „A bajok egy gyulladással kezdődtek – idézte fel az apa, aki feljelentést tett a  rendőrségen. – A kisbaba lázas lett, gyulladást kapott, a vérében gombák tűntek fel, és gyomorfertőzést kapott.” A szülőknek állítólag annyit mondtak, hogy antibiotikumot kap a gyermekük. Megdöbbentek, amikor megtudták, mi történt.

Koraszülött-halálesetek – mi a magyarázat?

Az ügyben szélesebb körű szakmai felügyeleti vizsgálatot is ígérnek, amely kiterjed a terhesgondozásra, az osztályok közötti együttműködésre, a szülészetre, a koraszülött-intenzív osztályon zajló munkára, a kórház eljárásrendjére és higiénés biztonságára. A vizsgálat idejére a kórház főigazgatóját felfüggesztették állásából. A koraszülötteket ellátó osztály bezárását nem látták indokoltnak, mert eddig nem találtak összefüggést a halálesetek között, de az esetleges fertőzéseket kutató vizsgálat még nem zárult le. A múlt pénteken életbe lépett járványügyi intézkedések, azaz a betegek elkülönítése, a fertőtlenítés továbbra is érvényes. Jelenleg harmincnégyen vannak a koraszülött-intenzív osztályon, közülük ketten súlyos állapotban. Az ügyben a rendőrség is nyomoz, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája indított vizsgálatot foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gyanúja miatt.
 

Borítékolható tragédiák?

A július és az augusztus kritikus időszak a koraszülöttosztályokon, az elmúlt napok rekordhősége pedig ráerősített erre. Ekkor születik ugyanis a legtöbb gyerek, a nagy meleg miatt gyakrabban indul meg idő előtt a szülés, így az osztályok leterheltebbek. Ilyenkor sajnos gyakoribb a haláleset is, de más oka is lehet annak, ha egymás után több csecsemőt is elveszítenek. Az ott dolgozók szerint a történtekben – sajnos – semmi rendkívüli nincs. Mint egy névvel nem nyilatkozó kolléga elmondta, a babák közül többen olyan rendellenességekkel jöttek a világra, amelyekkel esélyük sem volt a túlélésre. Sajnos a borsodi régióban, illetve Észak-Magyarországon az országos átlagnál több a veszélyeztetett várandós, aki sokszor életmódjával sem segíti, hogy kisbabája egészségesen szülessen meg. Dohányzás, alkohol-, droghasználat vagy a terhesgondozás hanyagolása – ez mind szerepelhet egy koraszülés okai között.

Ki a koraszülött?
A szakemberek koraszülöttnek a 36. hét előtt született babákat nevezik, az eddigi legfiatalabb  életben maradt magyar koraszülött a terhesség 23. hetében, 380 grammal jött a világra. Míg az Európai Unió fejlett országaiban százból átlagosan 3-4 baba koraszülött, nálunk ennek több mint duplája, 10 százalék a koraszülöttek aránya. Ennek a lemaradásnak egyértelműen szociokulturális, gazdasági és életmódbeli okai vannak, nem pedig orvosi. A statisztikák szerint a legtöbb gyermek idő előtt Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Borsod megyében születik. A legjobb a helyzet Debrecen, Zalaegerszeg, Szombathely, Veszprém és Budapest környékén.

 

Életmód és életkor dönt a baba sorsáról

Magyarországon évente 6000-6500 gyerek kezdi életét inkubátorban, és a helyzet az utóbbi két évtizedben nem javult. Az orvosok sokszor tehetetlenek: a genetikai tényezők mellett ugyanis a dohányzás, a korábbi abortuszok, a rossz szociális helyzet, esetleges fertőzések is okozhatnak gondokat. Ettől függetlenül persze születhet korán annak is a babája, aki várandóssága alatt mindent megtett azért, hogy a kicsi egészségesen fejlődjön.

„A világon mindenütt nő a koraszülések aránya, mi az uniós átlaghoz közelítünk, és ez még csak nem is pénzkérdés. Ausztriában például sokkal rosszabb a helyzet: a szülő nők magas átlagéletkora (34 év) miatt a babák 15 százaléka jön idő előtt a világra. Abban azonban, hogy túlélik-e a korai érkezést, már van elmaradásunk, a halálozás nálunk ugyanis 4,9 ezrelék, szemben az európai átlag 4,5 ezrelékkel – mondja Nobilis András, a szakmai kollégium koraszülött-szekciójának elnöke, a Semmelweis Egyetem II. Számú Klinikája koraszülöttrészlegének vezetője, aki szerint egyáltalán nem mindegy, milyen körből érkeznek a szülő nők. „Számít a szociális környezet, az anya szülési kora, de leginkább az életmódja. Most fekszik nálunk például egy droghasználó kismama, a babája normál időre született, de fejlettségében 8 héttel maradt el a többiektől” – mondja a vezető, aki szerint az egészségtelen életmód miatt akár a tüdő, a szív vagy az agy fejlődési rendellenességeivel is számolni lehet. De a magas életkor is rontja a helyzetet. 20–28 év között a legideálisabb az időzítés, ehhez képest Magyarországon már 30 év fölött van az átlagos szülői kor: a kismama pedig hiába érzi magát 34-35 évesen is fiatalnak és fittnek, a biológiai órája már idősebb, és több nehézséggel kell, hogy számoljon.”
 

Fertőzés mindig van a koraszülés hátterében

A koraszülés legfőbb kockázati tényezői
  • egészségtelen életmód
  • dohányzás
  • alkoholfogyasztás
  • drogok használata
  • stressz
  • magas életkor
  • krónikus betegség
  • gyulladás
  • fertőzés
  • mióma
  • ikerterhesség 

Nobilis András szerint az északkeleti országrész különösen veszélyeztetett fertőző és krónikus betegségekkel, ami a koraszülések egyik legfőbb kiváltója. „A vírusok (például calici- vagy rotavírus) és baktériumok jelentik a legnagyobb veszélyt a gyenge immunrendszerű koraszülöttekre. Az orvosok és nővérek betartják a szigorú higiéniai szabályokat, a gépeket is karbantartják és tisztítják, és a csecsemőkhöz érkező anyukák is csak védőruhában, maszkban mehetnek a gyerek közelébe, de ha egy anyában bujkál valami vírus, tehetetlenek vagyunk. A legfrissebb tanulmányok szerint annak, hogy a baba idő előtt jön a világra, az esetek 75-80 százalékában fertőzés vagy gyulladás az oka, de a kisbabák halálozásánál csak az esetek ötödében mutatható ki egyértelműen fertőzés” – tette hozzá a főorvos.
Többször is előfordult már Magyarországon is, hogy csecsemő- vagy koraszülöttosztályra bejutott valamilyen vírus vagy fertőzés, ez azonban nem jelent feltétlenül „halálos ítéletet”, ha időben megteszik az óvintézkedéseket. Fertőzés vagy fertőzés gyanúja esetén mielőbb le kell zárni az osztályt, elkülöníteni a gyerekeket, sőt azokat a csecsemőket is, akik kapcsolatban lehettek a fertőzöttekkel.
2008-ban például a budapesti Péterfy Sándor Utcai Kórház koraszülötteket ellátó centrumában baktériumfertőzés miatt egy 16 napos csecsemő meghalt, és tizenkét koraszülött megbetegedett. A fertőzés okát az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat vizsgálta, és annyit megállapított, hogy mindegyik baba másik intézményből került a Péterfybe, így a fertőzés forrása nem a kórház volt.

Mi történik a kicsi szervezetében?

Az egy kiló alatti koraszülöttek esetében a legkritikusabb a tüdő érettsége, pontosabban éretlensége (a léghólyagocskák például csak a terhesség 26–28. hetében alakulnak ki), emiatt a kicsik folyamatos légzészavarral küzdenek, és mindenképp mesterséges lélegeztetésre szorulnak. A nagyon kis súlyú babáknál az első hetek elképzelhetetlenek inkubátor nélkül, mert nem alakult még ki náluk a bőr szarurétege, és emiatt rengeteg víz párolog el a bőrükön keresztül. Az inkubátorban viszont párásítják a levegőt, ezzel pótolják a vízveszteséget. Egy kis súlyú koraszülöttnek rendkívül éretlen a központi idegrendszere is, az agybarázdái még nem alakultak ki. Ráadásul nemcsak a központi idegrendszer nagyon sérülékeny a kezdeti időkben, az érrendszer működése is rendkívül ingatag.

 

Koraszülött-halálesetek - mi a magyarázat?Túlélési esélyek

Komoly szakmai kérdés, valójában melyik az a legkisebb életkor, amikor már érdemes küzdeni egy-egy kisbabáért? Főleg úgy, hogy amikor a „harc” elindul, még emberfia nem tudhatja, vajon egészségesen vagy maradandó károsodással éli túl majd a kis jövevény az első nehéz órákat. A skandináv országokban a 27. hét az a kritikus határ, ami alatt nem tesznek „aktív” lépéseket a baba megmentéséért. A nemzetközi ajánlásokat követve Magyarországon a 22., az utolsó menstruációt követő 24. hét a határ. A 20–22. hét között elvétve egy-egy baba éli túl a szülést, de az egy évet eddig egyikőjük sem érte meg. A 23. héten már van esélye a babának, ehhez kell még a jó adag szerencse is, de a 24. héttől már 30-40 százalék a túlélési ráta. Sajnos azonban közülük minden másodiknál számolni kell hosszú távú szövődményekkel. A 28. hét után már, ahogy a szakemberek mondják, igazán örömmel vágnak neki az életért folyó csatának: a túlélés már 90-95 százalék körül van, és alig 10 százalék a bármilyen maradandó következmények előfordulása.
Összetett kérdés tehát, hogy egy túlságosan pici babát meg tudnak-e őrizni az életnek mesterséges körülmények között. Ilyenkor a szülők minden akarata kevés már, az orvosoknak és ápolóknak pedig természetesen meg kell tenniük minden tőlük telhetőt. Sokan szeretnék tudni – leginkább talán a borsodi várandós édesanyák –, hogy ez Miskolcon megtörtént-e.

Megosztás Facebookon