Egészség

Hallatlan! Tények és tévhitek a hallásról

Vajon javul a hallásuk azoknak, akik elveszítik a látásukat? Tényleg csak az idősek hallása csökkenhet?

Számít a hangerő?

Persze, hogy számít! Minden 80 decibel feletti hanghatás káros lehet a hallásra. De még mielőtt azt hinnéd, hogy te nem vagy kitéve ennek, ezt figyeld! A szakemberek szerint már a nagy forgalom által keltett zajok is elérhetik a roncsoló hatást.  Persze nem kell megijedni, nem állandóan hatnak ránk a motorok, traktorok vagy éppen a kukásautók által kibocsátott zajok, és szerencsére sem a szomszéd nyűnyíróját, sem a láncfűrészt nem hallgatjuk túl gyakran és túl hosszú ideig. Viszont egy gigakoncert, aminek a hangereje jócskán meghaladja a 100 dB-t, már negyedóra után károsíthatja a hallásunkat.

Mit nekünk háttérzaj!

Még hogy a háttérzaj nem fontos!  Amerikai kutatók szerint vannak olyan háttérzajok, amelyek kifejezetten rossz hatással vannak a fülre. Ilyenek azok az alig vagy nem is érzékelhető hangok, amelyeknek többek között telefonáláskor vagyunk kitéve. Legyen szó sípolásról, búgásról, a lényeg az, hogy ha tehetjük, negyedóránál tovább ne tegyük ki a fülünket ezeknek a hatásoknak.

Fuss a hallásodért!

Oké, túlzásnak tűnhet, hogy a megfelelő hallásért futnunk kell, az viszont teljesen biztos, hogy vannak sportok, amelyek kifejezetten jót tesznek a hallásunknak. Ez azért van, mert mozgás közben a vérellátás fokozódik, ezáltal több oxigén jut a fülbe (is), és növekszik a hallókapacitás. Ha fontos, hogy felpörgesd a hallásod, fuss vagy kocogj, ezek a sportok ugyanis hatásosak.

Csak az idősek hallása csökken

Egyáltalán nem igaz, hogy csak időskorban jöhet elő halláscsökkenés. Számtalan oka lehet annak, ha a fiatalok is veszítenek a hallásukból: elég csak egy hosszabb ideig túl hangosan szóló fülhallgató, egy intenzív fülgyulladás vagy egy kimondottan zajos munkahely, és életkortól függetlenül bekövetkezik a hallásromlás.

Gyakori a félreértés

A halláskárosodott emberek gyakran élik át, hogy halló társaik nem értik a kommunikációjukat, és azt gondolják, nemcsak a fülükkel vannak gondjaik, hanem azzal is, hogy felfogják, amit közvetítünk feléjük. Pedig ilyen esetekben arról van szó, hogy a hallássérülteknek mások az igényeik a kommunikáció kapcsán: van, hogy közelebb jönnek, ha nem hallanak jól, vagy többször kell elismételnünk a mondatokat, ám ennek általában semmi köze ahhoz, hogy ki milyen értelmi szinten van.

Látásromlás = jobb hallás?

Sokan azt hiszik, hogy ha valakinek romlik a látása, akkor a füle elkezd jobban működni. Maga a tény, hogy a hallás kifinomultabb lesz, ugyan igaz, de ez nem a fülnek köszönhető, hanem az agyban történő változásoknak: egy kísérlet szerint a nem látók egyszerűen jobban használják fel a fülük által szerzett információkat.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top