Egy 60 oldalas könyvből kell kikeresnie a mentőnek, hova vigye a beteget Budapesten

Cserháti Péter, az Egészséges Budapest Program miniszteri biztosa az Inforádiónak beszélt arról, mit kezd az egészségügy azzal a 700 milliárd forinttal, amit a kormány a budapesti és Pest megyei kórházak és rendelőintézetek felújítására szán 2026-ig. A budapesti kórházakban nemcsak az idős épületek alkalmatlanok az ellátásra, hanem sok intézményben pótolni kell az elavult, elromlott eszközöket.

Van egy nem jó, közel száz évvel korábbi, a fertőző kórházi pavilon modelljére emlékeztető kórházképünk Budapesten. A nagy központjai, a Szent János-, a Szent István- és a Szent László-kórház is óriási területen, külön épületekben, nem összekapcsolhatóan, elidősödötten működnek, alkalmatlanok a korszerű, összevont, koncentrált, nagy diagnosztikai igényű ellátásra. Ezeknek az átalakítására nem volt forrás. A mentő egy hatvanoldalas könyvből kell, hogy azonosítsa, hogy aznap éppen melyik sebészet ügyel, nem területi, hanem időbeosztás alapján, illetve hol van CT. Vidéken nincs ilyen könyv, ott nincs szükség arra, hogy könyvből böngésszék, hogy az adott problémával hova kell fordulni. Pontosan tudják a dél-dunántúliak, hogy súlyos agysérüléssel, akár helikopterrel a felújított pécsi egyetemi sürgősségi központ a cél.

Nagyon nagy, közel ötvenéves hiányt kell pótolni

– mondta az Inforádiónak Cserháti Péter.

A programot kiegészítették a gyermek-sürgősségi ellátás újra elosztásával, így fejlesztik a Haller utcai központi kórházat, a Heim Pál Kórházat ugyanúgy, mint a Betesdát, vagy a Honvédkórházt. Elképzelhető, hogy Budára költözik majd az orvosi egyetem két, régi épületben működő gyermekklinikája – fül-, orr-, gége -, baleset, sebészet, – amelyek szükségesek a gyermek-közellátáshoz.

Cserháti Péter arról is beszélt, megkezdődött az orvostechnikai eszközök cseréje is, de szükség van a műtéti eszközökére is, valamint a kórházak informatikai rendszerének felújítására is.