5 tévhit a diabéteszről, amit jó, ha tudsz

A diabétesznek két típusa van: a jellemzően fiatalabb életkorban diagnosztizált 1-es típusú, illetve az jellemzően 40 éves kor után kialakuló 2-es típusú cukorbetegség. Utóbbi viszonylag tünetmentesen kezdődik, sokszor csak a súlyos szövődményei miatt veszik észre, ráadásul egyre csökken az az életkor, amikor már kimutathatóvá válik. Ennek ellenére sok a tévképzet és a félinformáció a betegséggel kapcsolatban, ezért felhívjuk a figyelmet a leggyakoribb tévhitekre.

A cukorbetegek nem ehetnek cukrot

Ez az egyik legtöbbször előforduló félreértés, holott az igazság az, hogy a cukorbetegek számára az egyik legfontosabb, hogy kiegyensúlyozottan és változatosan táplálkozzanak. Ebbe belefér a cukor fogyasztása is, igaz, csak mértékkel. Az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedőknek azonban ilyenkor inzulint kell a szervezetükbe juttatniuk, hogy le tudják bontani a különféle cukrokat.

A diabétesz a cukor fogyasztásától alakul ki

Ez ebben a formában nem igaz, de hogy pontosak legyünk: a cukor nem úgy okoz cukorbetegséget, mint ahogy például a cigaretta rákot. Ehelyett a cukornak közvetett szerepe van: a cukor elhízáshoz vezet, az elhízás pedig komoly kockázati tényező a 2-es típusú diabétesz kialakulásában. Emellett az sem mindegy, hogy milyen típusú cukorból és mennyit fogyasztunk. Tény, hogy az egészséges életmód, egészséges táplálkozás miatt érdemes figyelni rá, hogy mennyi cukrot viszünk be a szervezetünkbe, de ha egészségesek vagyunk, szükségtelen teljesen cukormentes életet élnünk. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO egyébként hat teáskanál (24 gramm) cukorban határozza meg a felnőttek számára ajánlott napi mennyiséget.

A cukorbetegség csak a kövér embereket fenyegeti

Nem igaz, annak ellenére sem, hogy, ahogy az előző pontban is írtuk, az elhízás komoly kockázati tényező a diabétesz tekintetében. Azonban a cukorbetegek – itt most 2-es típusú diabéteszről van szó – körülbelül 20 százaléka normál testsúlyú vagy akár kórosan sovány is lehet. Ráadásul a JAMA orvosi szakfolyóiratban megjelent kutatás szerint azoknál, akik az utóbbiak közé tartoznak, kétszeres lehet a szívroham kockázata, mint túlsúlyos társaiknál. Testsúlytól függetlenül, 45 év felett érdemes legalább háromévente vércukorszintet méretni, különösen, ha valaki ülő munkát végez, illetve a családjában volt már példa cukorbetegségre.

A cukorbetegek megvakulnak, és levágják a lábukat

A diabétesz a vakság egyik gyakori oka, és valóban, sajnos sok cukorbetegen kell amputációt végrehajtani. Azonban ezek az elhanyagolt cukorbetegség esetén előforduló komplikációk. Rengeteg diabéteszes, aki odafigyel a vérnyomására, a glükózszintjére, a testsúlyára, esetleg még a dohányzásról is hajlandó leszokni, jelentősen megnöveli annak az esélyét, hogy ilyen és ehhez hasonló szövődményektől mentesen élhesse az életét. Aki diabétesszel küzd, annak érdemes legalább évente egyszer teljes orvosi kivizsgálást kérnie, hogy megelőzhesse a bajt.

Aki cukorbeteg, az nem sportolhat

Semmi sem állhatna távolabb az igazságtól, sőt! Számos kutatás igazolta, hogy a rendszeres testmozgás kifejezetten jótékony hatással van a vércukorszintre, és segíthet a diabétesz kezelésében, szinten tartásában. Azonban rendkívül fontos, hogy mielőtt valaki cukorbetegként belevágna a sportba, mindenképpen egyeztessen a kezelőorvosával, hogy a vércukorszintjét ennek megfelelően tudja nyomon követni. Emellett érdemes lehet müzliszeletet vagy más hasonló energiaforrást bedobni az edzőcucc mellé a táskába, hogy legyen mivel helyreállítani a vércukorszintet, ha gyengének érezzük magunkat sportolás után/közben, vagy remegést tapasztalunk. Ami pedig a tévhitet illeti: Jay Cutler amerikaifutball-sztár maga is cukorbetegként lett a sportág kiválósága, így talán nem is kell erről többet mondanunk.

A fentieket mindenkinek ajánljuk figyelmébe, ugyanakkor felhívjuk a figyelmet, hogy a fenti tanácsokat csak akkor fogadja meg, ha kezelőorvosa is áldását adta rá!