nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Nagyon fontos dologra jöttek rá a magyar agykutatók

Magyar tudósok rájöttek, hogy a kutatásban is érdemes használni a virtuális valóságokat. Többek között az Alzheimer-kór kutatásában jöhetnek jól a számítógéppel kreált világok.
NLCafé
f Ajánlom

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar kutatói azokat a rácssejteket vizsgálták az emberi agyban, amelyeket először Edvard és May-Britt Moser figyelt meg a rágcsálókban, felfedezésükért pedig 2014-ben Nobel-díjat is kaptak.

Nádasdy Zoltán, a PPK egyetemi docense, a Texasi Egyetem kutatója, és Török Ágoston, az ELTE PPK oktatója és az MTA-SZTAKI tudományos munkatársa elmagyarázták, hogy ezek a sejtek felelősek a valóságról alkotott mentális térképünk kialakításáért. A rácssejteknek köszönhetően az agyunkban gyakorlatilag a külvilág egy virtuális koordinátarendszerben képeződik le, amelyben minden egyes elmozdulásunk rögzítve van – idézi az Inforádió.

A rácssejteknek ezt a fajta képességét vizsgálták az ELTE-s kutatók, méghozzá úgy, hogy a tesztalanyoknak egy tablet segítségével különböző méretű virtuális környezetekben kellett tájékozódniuk.

Kiderült, hogy míg Moserék hasonló kísérleteiben a rágcsálók rácssejtjei nem változtatják mintázatukat, addig az embereknél a rácssejtek aktivitása igenis összefügg a környezet méretével, mentális térképünk folyton alakul.  

A magyar tudósok szerint ez a felfedezés és a virtuális valóság mint eszköz használata a jövőben nagyon fontos lehet a kísérleteiknél, remélik ugyanis, hogy az új technológiával bepillantást nyerhetnek az Alzheimer-kór korai felismerésében és kezelésében kulcsszerepet játszó agyi terület működésébe. 

Megosztás Facebookon