A csend fejleszti az agyunkat

A Brain, Structure and Function című szakfolyóiratban megjelent kutatási anyag szerint a Duke University klinikájának kutatói szinte véletlenül jöttek rá, hogy a csend milyen előnyökkel jár agyunk fejlődése szempontjából.

Az Imke Kirste által vezetett kutatócsoport ugyanis eredetileg azt vizsgálta, hogy különféle zajok – a környezet hangjai vagy például szimpla fehér zaj – milyen módon befolyásolják az állatok agyát. Ehhez kontrollként azt is megvizsgálták, hogy mi történik az egerek agyával, ha naponta két órára teljes csendet biztosító környezetbe kerülnek.

A kutatók azt tapasztalták, hogy a csend hatására új sejtek fejlődtek ki az agy hippokampusz nevű részében, amely főleg az emlékezetért, illetve az új információk rögzítéséért, vagyis a tanulásért felelős.

Bár az új agysejtek megjelenése nem feltétlenül egyenlő az agy egészségi állapotának javulásával, ebben az esetben kimutatható volt, hogy a létrejövő új képletekből működőképes neuronok képződtek, amelyek aktívan bekapcsolódtak az agy működésébe.

Mindez egybevág egy még 2001-ben elvégzett kutatással, amelynek eredményei arra utaltak, hogy agyunk a nyugalmi időszakokat arra használja fel, hogy értelmezze és rendszerezze a befogadott információkat. A Duke kutatói ezért azt feltételezik, hogy a csend lehetővé teszi, hogy az agyunk ezt gyorsabban és hatékonyabban tegye, így a csendes időszakokban könnyebben és kreatívabban tudunk összetett kérdéseken gondolkodni.

A zajról szintén kimutatták, hogy rendkívül intenzív hatással van a szervezetünkre, amelynek eredményeként növekszik a stresszhelyzetben termelődő hormonok mennyisége. A zajos környezetben élők számára ez akár maradandó károsodást is okozhat hosszú távon, emellett csökkenti a teljesítményt és gátolja a hatékony tanulási és problémamegoldási folyamatokat.

Már két perc is segít, de napi két óra a legjobb (Fotó: Tumblr)

A Duke kutatói szerint a csend azért is teszi lehetővé, hogy hatékonyabb agymunkát végezzünk, mert a zavaró hangjelek kizárásával az agyunk lehetőséget kap, hogy csökkentse “védelmi készenlétét”, vagyis kevesebb energiát használ fel a lehetséges veszélyhelyzetek elemzésére (hiszen csendes, nyugodt helyen tartózkodunk). Ilyenkor nagyobb “munkaterület” áll agyunk rendelkezésére ahhoz, hogy mással foglalkozzon.

A csend további jótékony hatásait már számos kutatásban feldolgozták, például igazolták, hogy hatékonyan csökken ilyenkor a vérnyomásunk, és stressz-szintünk is alacsonyabb lesz. Ehhez nincs is szükség feltétlenül sok időre: egy 2006-os, a Policlinico San Matteo Fondazione kutatói által készített tanulmányban azt írják, két perc teljes csend nyugtatóbb hatással van a szervezetünkre, mintha kifejezetten nyugtató, lazító zenét hallgatnánk.