Így működnek a védőoltások – tűszúrásnyi segítség az immunrendszernek

A védőoltások két fő szerepét a legtömörebben úgy foglalhatjuk össze, hogy segítik az immunrendszer védekezését a különféle betegségek ellen, és csökkentik a járványok kialakulásának lehetőségét. Amikor egy védőoltást kapunk, akkor rendszerint egy adott betegség legyengített vagy elhalt kórokozóinak kisebb mennyiségét juttatják a szervezetünkbe, ami ahhoz ugyan kevés, hogy megbetegedjünk, de ahhoz viszont már elég, hogy immunrendszerünk észlelje, és elkezdjen antitesteket termelni a kórokozó ellen. Ez gyakorlatilag megedzi és felkészíti az immunrendszert egy olyan esetre, amikor “élesben” kell megküzdenie a kórokozóval: mivel már korábban találkozott a szervezetünk vele, ezért felismeri azt és hatékonyabban tud védekezni ellene.

Az aktív védőoltások

A védőoltásoknak két nagy csoportja van a hatásmódjuk szerint: az aktív és a passzív vakcina. Az aktív vakcinázás során az immunrendszerünk aktívan részt vesz a védettség kialakulásában, hiszen ebben az esetben az oltóanyag tartalmazza a betegséget kiváltó kórokozót, természetesen olyan formában, hogy az megbetegedést nem tud létrehozni, de az immunrendszert ellenanyagok termelésére serkenti. A vakcinák tartalmazhatnak élő, gyengített kórokozókat, vagy nem élő, elölt vírusokat és baktériumokat, vagy ezeknek csak valamely részét, illetve a baktériumok által termelt, de hatástalanított méreganyagokat. Ezeknél az oltásoknál jellemzően 1-2 hét alatt alakul ki a védettség, és gyakori, hogy a kívánt hatáshoz többször is be kell oltatnunk magunkat, de az is előfordulhat, hogy évek vagy évtizedek telnek el két emlékeztető oltás között. (Ilyen például a tetanusz injekció, amikor az immunrendszer “felébresztésére” kapunk egy sérüléskor oltást.)
Az átlagember legtöbbször aktív vakcinákkal találkozik, hiszen a kötelező védőoltások mindegyike ebbe a kategóriába tartozik. Ezeknek az oltásoknak nagyon sokat köszönhet az emberiség: gyakorlatilag eltűnt a hatásukra vagy fél tucatnyi rendkívül veszélyes fertőző betegség, illetve kordában tarthatók olyan fertőzések, amik korábban egész földrészek lakosságát ki tudták néhány hónap alatt pusztítani.

A passzív vakcinák

A védőoltások másik nagy csoportja a passzív vakcinák, amikor a szervezetbe nem kórokozókat, hanem már kész ellenanyagokat viszünk be, ezért azonnal hatásosak, de gyorsan kiürülnek, és nem nyújtanak tartós védettséget. Leginkább akkor kerül eme módszer bevetésre, ha súlyos betegség kialakulását kell megelőzni, és a fertőződés már lehetséges, hogy meg is történt. Pl. kullancscsípés esetén (előzőleg nem oltott embernél) ellenanyagokat tartalmazó kullancs elleni védőoltás adására is van lehetőség.

Még több olvasnivaló a védőoltásokról az NLCafén: 

• A védőoltás az utolsó reményünk, ne szúrjuk el, lécci!
• Védőoltás nélkül nem mehettek óvodába – kiborultak a szülők
• Nekiestek a Facebook alapítójának az oltásellenesek