Tbc, skarlát: ezeket már leküzdöttük, vagy nem?

Még tavaly járta be a médiát a szomorú hír, hogy Spanyolországban egy hatéves kisfiúnál torokgyíkot (diftéria) diagnosztizáltak, annak ellenére, hogy a betegséget már csaknem sikerült kiirtani. A skarlátjárványokra is leginkább már csak azok emlékeznek, akik a nyolcvanas évek előtt voltak gyerekek, mint ahogy a tbc is a 20. század első felében okozott jelentősebb problémákat.

Ennek ellenére egyre-másra lehet olvasni a híreket, hogy ha nem is feltétlenül Magyarországon, de a régióban vagy az EU más országaiban kellett iskolákat karanténozni hasonló okok miatt: csak tavaly szeptember óta több mint tízezer skarlátos megbetegedést regisztráltak Nagy-Britanniában, ami több mint 10 százalékos növekedés a 2014–2015-ös azonos időszakhoz képest. Magyarországon ehhez képest egészen jó a helyzet: 2014-ben például a tbc-s megbetegedések száma egymillió lakosra vetítve száz körül alakult. Azonban ez nem ok a nyugalomra, mivel egy kiterjedtebb járvány esetén nálunk is meg fog jelenni a betegség.

A tbc kórokozója – fotó: Tumblr

Ennél is aggasztóbb a gonorrhea helyzete, amelynek 2011-ben tűnt fel egy új, az antibiotikumoknak ellenálló változata Hawaii egyik szigetén. A rezisztens szuperbaktérium rendkívül veszélyes lehet, mivel nagyon agresszív, gyorsan terjed, és akár pár nap leforgása alatt halált is okozhat.

“Az emberek többsége nincs vele tisztában, de már kezdünk kifogyni a védekezési lehetőségekből – mondta egy neve elhallgatását kérő orvos. – Sajnos főleg Magyarországon nagyon gyakori, hogy az emberek akár egy enyhébb megfázásra is maguktól kezdenek antibiotikumokat szedni, ráadásul akkor sem kúraszerűen, hanem csak szinte találomra, egyet-kettőt bekapnak abból, ami még tavalyról megmaradt. Ez azonban a lehető legrosszabb dolog, mivel ez remek táptalaj a rezisztens baktériumtörzsek kifejlődésének és megjelenésének. A helyzet annyira drámai, hogy még egy, legfeljebb két »lövésünk« maradt, vagyis a teljes antibiotikum-spektrumnak a jelentős része ma már használhatatlan. Ha pedig a maradék is elfogy, védtelenek leszünk a fertőzésekkel, járványokkal szemben.”

További aggasztó tényező, hogy bár számos betegség – például a tbc – ellen a legtöbben gyerekkori védőoltással védekeznek, de amíg vannak, akik ilyen-olyan elvi (és tudományosan teljességgel megalapozatlan) indokokkal kerülik a védőoltásokat, addig ezek a már-már szinte kiirtott kórokozók továbbra is fenn fognak maradni, ráadásul idővel ezek is mutálódnak, aminek eredményeként a korábban hatékony oltóanyag is hatástalannak bizonyulhat a jövőben.

Éppen ezért nem szabad hagyni, hogy az efféle betegségek előfordulásának ritkasága miatt azt gondoljuk, hogy védettek vagyunk, illetve hogy megszabadultunk a kórokozóktól, ugyanis ha a populáció immunizáltsága egy bizonyos kritikus szint alá esik, a betegségek újra megjelennek és akár komolyabb járványt is okozhatnak. Ezért az egyetlen védelmi vonalunkat az oltás jelenti. Sajnos néhány ügyvéd kapzsisága miatt fordulhatott elő, hogy a kilencvenes években megbízták Andrew Wakefieldet egy kutatási anyag összeállításával. Ez a hírhedt kutatás tudományos szempontból teljesen alaptalanul állította, hogy az MMR-vakcina – a bárányhimlő, a mumpsz és a rubeola ellen használt védőoltás – autizmust okoz. Bár azóta már számos hiteles szakértő és vizsgálat bizonyította az ellenkezőjét, a károkat jól mutatja, hogy a Wakefield-tanulmány hatására csak Nagy-Britanniában 67 százalékra esett a beoltottak aránya, míg korábban ez az érték 94 százalékon állt.

“A védoltások önmagukban nem nyújtanak teljes védettséget, ezért folyamatosan újabb vakcinák kifejlesztésére van szükség – mondta dr. Myron Christodoulides, a University of Southampton molekuláris bakteriológiával foglalkozó mikrobiológusa. – Ráadásul az is elképzelhető, mint például a skarlát esetében, hogy a kórokozó fertőzési képességei felerősödnek.” A skarlátnak emellett felfedezték egy antibiotikumoknak ellenálló fajtáját is, amelyet ugyan Hongkongban észleltek először, de semmi garancia nincs rá, hogy ne kerülhetne át Európába.

“Ha nem találunk választ az antibiotikumoknak ellenálló kórokozók problémájára, az előrejelzések szerint 2050-re a tízmilliót is elérheti az ilyen betegségek áldozatainak a száma, csak ebben a régióban” – figyelmeztetett Christodoulides.

További cikkek antibiotikumról, védoltásról az NLCafén:

• A védőoltás az utolsó reményünk, ne szúrjuk el, lécci!
• Teljesen eltűnhet Európából a rubeola és a kanyaró
• Beteg lánya miatt ment neki az oltáselleneseknek az apa