Sokkoló tényekre világítottak rá a halálos meddőségi műtétek

Indiában múlt héten legalább 15 nő vesztette életét néhány nappal azután, hogy meddőségi műtéten esett át. A történtek egyrészt az 1970-es évek tömeges indiai kényszersterilizációs kampányának emlékét idézték fel, másrészt rávilágítottak arra a súlyos, máig megoldatlan problémára, hogy milyen könnyen kerülhetnek be hamisított vagy silány minőségű gyógyszerek India hatalmas egészségügyi rendszerébe.

Indira Gandhi első miniszterelnöksége idején (1966-77) egyetlen év alatt 6,2 millió indiai férfit kényszerítettek sterilizációra a kormány családtervezési politikájának részeként. Az elsősorban a szegény és hátrányos helyzetű közösségek ellen irányuló kampány során a rendőrök sokszor egész falvakat körbezártak, majd valósággal a műtőbe rángatták a férfiakat. A futószalagon végzett műtétekbe legalább kétezren haltak bele. Ma már elsősorban nőkön hajtják végre az ilyen beavatkozásokat, valószínűleg azért, mert ők kevésbé tiltakoznak ellene, holott esetükben a műtét kockázatosabb – mutatott rá Mara Hvistendahl újságíró.

Indiában a legmagasabb a sterilizált nők aránya

A túlnépesedéssel küzdő, közel 1,3 milliárd lakosú Indiában 2013-2014-ben mintegy 4 millió sterilizációt hajtottak végre, ebből kevesebb mint 100 ezer műtétet végeztek férfin. Ezzel Indiában a legmagasabb a sterilizált nők aránya (majdnem 40 százalék, míg a férfiaknál egy százalék), és Újdelhi népességnövekedés-fékező politikáját a legszigorúbbnak tartják a kínai után. Bár az utóbbi évtizedekben csökkent Indiában a születési ráta, a népesség növekedésének üteme még mindig a világon az egyik leggyorsabb, és becslések szerint 2028-ban a dél-ázsiai ország lélekszáma lekörözi Kínáét.

A központi kormány már két évtizeddel ezelőtt eltörölte a központi kvótákat, és az egyes államok szabadon dönthetnek arról, milyen családtervezési politikát követnek. Csattiszgahrban például a tavalyi évre 165 ezer nő és 26 ezer férfi sterilizációját irányozták elő. Bár ezek a számok nincsenek kőbe vésve, az egészségügyi dolgozók elmondása szerint a hatóságok nyomást gyakorolnak rájuk a cél teljesítése érdekében.

Sokkoló körülmények a sterilizációs központokban

A vidéken ideiglenesen felállított sterilizációs központokban európai szemmel nézve sokkoló körülmények uralkodnak: a sebészeti műszerek gyakran nincsenek fertőtlenítve, a tűket többtucatnyi alkalommal használják fel, a betegek pedig olykor a koszos padlón lábadoznak a műtét után.

A meddőségi operáció szövődményei miatt 2009 és 2012 között több mint 700 halálesetet regisztráltak Indiában, és bár azóta számos intézkedést hoztak a beavatkozás biztonságosabbá tétele érdekében, az orvosok a sterilizációs kvóta teljesítését szem előtt tartva gyakran kapkodva végzik a műtéteket, jelentősen megnövelve ezzel a beavatkozással járó kockázatokat. Néhány állami alkalmazásban lévő indiai sebész akár 13 ezer nőt is megműt egy évben.

Patkánymérget tartalmazó gyógyszert kaphattak a páciensek

Bár az orvost őrizetbe vették, egyre inkább úgy tűnik, a 15 nő haláláért elsősorban nem őt terheli a felelősség. A hatóságok ugyanis patkányméreg nyomára bukkantak az egyik antibiotikumban, amelyet a műtét után kellett szedniük a pácienseknek. A kétes összetételű orvosság egy 80 éves férfival is végzett, nagyjából egy időben a sterilizációs botrány kirobbanásával. A Ciprocin-500 nevű készítményt gyártó cég tulajdonosa és fia őrizetben van, és a hatóságok már bevonták a vállalat működési engedélyét.

Szakértők egyetértenek abban, hogy az indiai kormány egyszerűen alábecsüli a forgalomba kerülő hamisított vagy szennyezett gyógyszerek veszélyét.

Átszövi a korrupció a gyógyszeripart

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint öt indiai gyógyszerből egy hamisítvány vagy silány minőségű, ezzel szemben Újdelhi 0,3 százalék körülire becsüli ezt az arányt. Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának (UNODC) 2013-as jelentése szerint komoly kihívást jelent az indiai kormány számára annak kiválasztása, hogy melyik gyártótól szerezze be a gyógyszert, mivel az egész szektort átszövi a korrupció és a kartellezés.

A probléma megoldását nehezíti, hogy a gyógyszerek forgalomba hozatalának engedélyezését végző hivatalnak mindössze 124 alkalmazottja van, ami igencsak csekély létszám például a negyedakkora népességű Egyesült Államokban működő hasonló hivatal 14 500 dolgozójához képest.