Napszemüveg: csak menő vagy hasznos is?

Kerek, vagy szögletes, vagy olyan Audrey Hepburnös, hogy a fél arcodat betakarja? Fehér, fekete, vagy épp ezer színben pompázó? Stílus, kor, fejforma, na meg a divat, ami diktál, amikor kiválasztod az igazit. Sokaknak státuszszimbólum, hogy milyen márkajel virít a szemüvegszáron, mások pedig csak ki akarnak tűnni a tömegből az extrém napszemüvegükkel. Egy jó darab igenis öltöztet! Gondolom én ezt most is, hiszen ugyanolyan lendülettel vetem bele magam a napszemüvegek özönébe, majd veszek el benne akár órákra. Csakhogy ma már figyelek másra is.

Ég és vörös

Sosem tudtam, miért érzem úgy strandolás, de akár egy kiadósabb séta után is, hogy ég a szemem, és miért lett borzasztóan érzékeny. Vagy csak rettenetesen vörös. Nem is sejtettem, hogy a nap tette pillanatok alatt tönkre. Én mindig a vízre, a szélre fogtam, mert ugye ki az a “hülye”, aki napszemüvegben úszik? Olyankor mindig levettem. Majd  ügyet sem vetettem a jelekre, pedig a könnyezés, égés, viszketés, idegen test érzése: ezek lehetnek a nap, illetve az UV-sugarak okozta gyulladás első jelei.

Aztán megtudtam, mit is okoznak a szememben a napsugarak. Hogy hosszú távon károsító hatásuk alig-alig érzékelhető, csak mikor már kialakult a baj: hogy a szememet rendszeresen érő sugárzás egy sor riasztó következménnyel járhat, mint a szürkehályog, a kúszóhártya, a retinakárosodás, de akár vakságot vagy szemdaganatot is okozhat. És hogyan magyarázza ezt a szakember? Az UV-sugárzás kis mennyiségben még az immunrendszert támogatja, hiszen segíti a D-vitamin beépülését, nagyobb dózisban viszont egyre komolyabb egészségügyi veszélyt jelent.

“Az UV- sugárzás a 100 és 400 nanométer közötti hullámtartományban van, jelentős részét az ózonréteg megszűri. Májustól szeptemberig viszont készültség van, bármikor lehet annyira erős a sugárzás, hogy riasztást adnak ki, ami nemcsak a bőrrák megelőzésére, hanem a szem védelmében is szól” – mondja dr. Árvay Anita szemész orvos. És tévesen hisszük azt, hogy borús időben biztonságban vagyunk: felhős időben ugyanúgy lehet erős az UV-sugárzás, ahogy jó, ha tudjuk: a víz, a homok 30, a hó pedig 90 százalékát vissza is veri ránk a napfénynek.

Az UV-sugárzás a szemhéjon áthatol, azonnal kötőhártya- vagy a szaruhártya-gyulladást okozhat. A rövid idejű UV-sugárzás csak kisebb károsodással járhat, a hosszabb ideig kitett kötőhártya azonban megvastagszik, a lassan kialakuló elváltozás elfedi a szaruhártya egy részét, így rontva a látást. Ez az úgynevezett kúszóhártya, amire az egyetlen gyógymód a műtét.

A genetika is számít

De genetikai adottságokon is múlik, ki mennyire érzékeny, a szervezet természetes védekezőrendszere, az antioxidánsok szerepe is meghatározó, de emellett akárcsak a bőr esetében, a pigmentek is befolyásolják az érzékenységet: a világos szeműek lényegesen védtelenebbek a napsugarakkal szemben, mint a sötét szeműek.
 
És jó, ha már egészen kicsi kortól ügyelünk arra, hogy gyermekünk is viselje a napszemüveget ott, ahol erős UV-sugárzásnak vannak kitéve – például a strandon, vízben és havas tájon. Az ózonréteg vastagsága folyamatosan csökken. Ha ez egy százalék, akkor két százalékkal erősödik a napsütés, és fokozódik az UV-B sugárzás. Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) vizsgálatai szerint az előttünk álló 50 évben az ózonréteg elvékonyodása miatt kétmillióval több vaksággal fenyegető szürke hályog megbetegedésre lehet számítani.

Hogy válasszunk szemüveget?

Az első figyelmeztetés: a sötét napszemüveg még nem jelent védelmet, sőt! Az UV szűrő nélküli sötét lencse még káros is, hiszen a szem nem érzékeli a fényt, a pupilla kitágul, így még sérülékenyebbé válik.

Figyeld a címkét, bárhol is vásárolsz!  A jó napszemüveg teljesen kiszűri az UV sugarakat, ezeket “UV 400” jelzéssel látják el. Ha azonban mégsem vagy biztos benne, hogy nincs átvágás a dologban, besétálhatsz bármelyik szaküzletbe, ahol egy egyszerű vizsgálattal megmondják: a választott darab valóban megvéd-e a sugaraktól.